Kereső toggle

Reneszánsz emlékeink

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása



A pácini kastély    Fotó: K. Á.

A kívül-belül felújított, majd reneszánsz bútorokkal berendezett sárospataki vár
a reformáció jeles emlékeként, jelentős történelmi események színtereként méltán
tarthat számot az országjárók érdeklődésére.

A Vörös-toronyként is emlegetett, a hagyomány szerint az árpádházi időkből származó
műemlék épületről 1995-re egyértelműen kiderült, hogy csak a mohácsi csata után
épült fel, és minden eddigi tévhit ellenére az árpádházi Szent Erzsébet születési
helyét sem itt kell keresnünk. Kétségtelen, hogy a vár középkori erődszer?
megjelenése emlékeztet pár száz évvel korábban épült normandiai, angliai őseire,
az évtizedes műemléki helyreállító munka keretében végzett régészeti kutatások
azonban mára már fényt derítettek a Vörös-torony vitatott múltjára. Ezek szerint a
torony Perényi Péter, a kettős királyválasztás korának egyik legjelentősebb személyisége
rezidenciájaként épült az 1530-as évek derekán. Perényi Péter – erdélyi vajda,
kancellár, majd országos főkapitány – az 1530-as években már a reformáció lelkes
híve és támogatója volt, sőt annak első terjesztői között tartják számon.



A sárospataki vár    Fotó: K. Á.

A vár felépítésének különlegessége kettős funkciójában rejlik; valójában
"egy korszer? ágyútorony és egy reneszánsz faragványokkal díszített, kényelmes
lakótorony kombinációja, …mely kellő védelmet biztosított, s ugyanakkor
reprezentatív lakóhely is volt" – írják a Vörös-torony ismertetőjében a régészeti
kutatás vezetői. Az épületnek későbbi története során is hol egyik, hol másik
funkciója került előtérbe. Tulajdonosai között szerepelt a Dobó-család, a Lórántffy-család
és I. Rákóczi György erdélyi fejedelem is.

A XVI. századtól túlnyomórészt református vallású Bodrogköz e legjelentősebb műemléke
mellett a közeli pácini kastély is felfedezésre váró gyöngyszem lehet a reneszánsz
épületek kedvelőinek. A kastélyt a Wittenbergben tanult Mágóchy Gáspár építtette.
A restaurálás során fénykori, XVI. századi állapotát állították helyre. Itt
kapott helyet a Bodrogközi Kastélymúzeum is, melyben a környék népművészeti öröksége,
jeles textilművészete is bemutatásra kerül. A belső tér hangulatát a reneszánsz bútorok
mellett a habán kerámiakályhák teszik még hitelesebbé. A felnőttkori keresztséget
valló "újrakeresztelőknek" – anabaptistáknak – is nevezett habán fazekasokat
hitük miatt a mozgalom szülőhelyéről, Svájcból, majd Itáliából, végül
Morvaországból is elüldözték. Sárospatakra a második menekülési hullám idején
jutottak el, művészetükkel gazdagítva Nyugat-Magyarország, Holics és Alvinc mellett
a Bodrogköz területeit is.

Kőbe vésett magyar nyelv? felirat búcsúztatja a látogatókat a gazdagon díszített
pácini kastély bejárata fölött, így hirdetvén az egykori várúr hitvallását: "Bátorságos
az Istent félni, veszedelmes ellene élni."

Olvasson tovább: