Kereső toggle

Iskolafelvételi hajrá

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Szerte az országban zajlanak már az általános iskolai felvételik. A szélsőséges
esetekre való tekintettel tavaly április óta törvényerej? rendelet szabályozza
ezeknek a vizsgáknak a menetét (17/ 1998. áprilisi MKM rendelet). Ez a törvény többek
között kimondja, hogy az ilyen szint? felvételi csak szóbeli lehet, és maximum 2O
percre korlátozódhat – de csak túljelentkezés esetén. A törvényi előírás
betartásának ellenőrzése pedig az iskolafenntartó(!), illetve a területileg illetékes
jegyző feladata lenne. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a törvényi szabályozás
önmagában nem képes megvédeni a gyerekeket az esetleges túlkapásoktól.

Szűrjön az óvoda



Az érintett felek régóta vitatkoznak arról, hogy egyáltalán szükség van-e az általános
iskolákban felvételi vizsgákra? A felvételi szűrésnek sokak szerint csak egyetlen
elfogadható célja van: a nem iskolaérettek kiválasztása. Porkolábné dr. Balogh
Katalin egyetemi docens viszont semmifajta felvételivel nem ért egyet. Azt állítja,
hogy nem az iskola feladata a szűrés: az iskolaérettség megállapítása már az óvoda,
illetőleg a nevelési tanácsadók feladata kellene, hogy legyen. Az óvónőknek tudniuk
kell, hogy az adott gyerek az életkorának megfelelő ütemben fejlődik-e, és eszerint
kellene őt iskolába küldeniük vagy éppen visszatartaniuk. Az iskola pedig, ha egy mód
van rá, ne válogasson, hanem vegye fel az ép, egészséges idegrendszer? és korának
megfelelő fejlettség? gyerekeket. Arról már nem is beszélve, tette hozzá a
szakember, hogy a kisiskoláskori teljesítménycentrikus hajrában gyakran veszélybe kerül
az alapismeretek és készségek megfelelő elsajátítása, mivel a mennyiség a minőség
rovására megy, és nem is tud kialakulni a gyermekekben egy életre szóló tanulási
kedv. Az iskoláknak mindenképpen több időt kellene szánniuk arra, hogy a kicsiket az
óvodai korszakból átszoktassák az iskolai létformába.

A hat-hét éves kor a személyiségfejlődés tekintetében nagyon fontos korszak, amikor
nem szabadna kitenni a gyerekeket felvételi megmérettetéseknek, stresszes helyzeteknek,
mert ez a korai kudarcélmény életre szóló kárt okozhat az önértékelésükben is.
Porkolábné leszögezte, hogy egy hat-hét éves egészséges gyermek értelmi-érzelmi
fejlettségi szintjéből semmilyen hosszú távú következtetést nem lehet még
levonni. Viszont ha hét éves korig nem alakul ki az iskolaérettség, akkor nem érdemes
tovább visszatartani a gyereket, hanem nagy valószínűséggel speciális nevelést kell
neki biztosítani. A szülők azonban gyakran nem akarnak az ilyen problémákkal szembenézni,
s nem megfelelő iskolába íratják a gyermeküket, amivel aztán sorozatos kudarcélményeknek
teszik ki őket. Ráadásul a felnőttek saját ambícióikat gyakran túlzottan kivetítik
a gyermekükre, és annak kisebb-nagyobb kudarcait sajátjukként élik meg, sőt ők
maguk nagyítják föl azokat.



Iskolapéldák



Mitől erős egy iskola? Sokan állítják, hogy eleve "jó gyermekanyaggal" nem nehéz
elitiskolát működtetni, tehát így aránylag kevés munkával figyelemreméltó eredményeket
lehet elérni. Azonban számos jó iskola vagy nem alkalmaz szűrőt, vagy ha már válogat,
azt legalább "gyerekkímélő" módszerekkel teszi. Budapesten a IV. kerületben, a Fóti
úton például működik egy nagyon jó hír? általános iskola, amely soha nem felvételiztetett.
Mező János igazgató elmondása szerint a körzetesek után megmaradó helyekre
jelentkezési sorrendben veszik fel a gyerekeket. A feltétel az iskolaérettségről szóló
óvodai igazolás. Meggyőződésük, hogy az iskolaköteles gyerekeknek egyforma esélyt
kell biztosítaniuk, s ezért nem válogatott gyerekekkel dolgoznak. Iskolájuk jó eredményeiben
tehát más tényezők kapnak nagyobb szerepet: a pedagógusok tapasztalatai szerint a
heterogén összetétel? csoportokban is jól lehet dolgozni a gyerekekkel azzal együtt,
hogy valóban több munkát jelent mindenkit a saját érettségi szintjének megfelelő módon
terhelni, fejleszteni. Az első két évfolyamban legfőbb céljuk, hogy a gyerekek
beleszokjanak az iskola rendszerébe, megtanuljanak írni, olvasni, számolni, és elsajátítsák
azokat az alapvető gondolkodási műveleteket, amelyek a tanuláshoz szükségesek.
Bizonyos fokú szelektálásra – nyelvtagozatra – csak harmadik osztályban kerül
sor. Az igazgató úgy látja, nagyrészt a pedagógus munkájának a függvénye, hogy
mit képes kihozni a gyerekekből.

Laukonidesz József, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Iskola és Gimnázium igazgatóhelyettese
ezzel szemben a családi háttér elsődleges szerepét hangsúlyozta a gyerekek teljesítményében,
fejlődésében. Véleménye szerint ma már egy igen erősen tagozódott társadalomban
élünk. Ennek következtében szinte áthidalhatatlan anyagi és kulturális különbség
van egyes családok között, amit egy jó iskola vagy az adott gyermek kiemelkedő értelmi
képessége nem tud többé kellőképpen ellensúlyozni. A kulturális tőke, a szociális
háttér manapság sokkal meghatározóbbá vált, mint valaha, szögezte le az igazgatóhelyettes.
Egy erősen ösztönző családi hátter? gyerek akkor is nagyon messzire el tud jutni,
ha teljesen átlagos képességű. Az elitiskolák iránti fokozott társadalmi igény részben
az egyetemi felvételi rendszernek is köszönhető: az autonómia következtében a felvételiken
azt kérdeznek, amit akarnak. A Radnótiban egyébként csak egy első osztályt szoktak
indítani, s gyerekbarát módszerekkel felvételiztetnek. Ez azt jelenti, hogy a gyerekek
számukra már megszokott, játékos feladatokat oldanak meg, tehát kicsi az esélye az
egyértelm? kudarcélményeknek – feltéve, hogy a szülő nem csinál drámát a
sikertelen felvételiből. A legfontosabb cél az éret-

lenek és a speciális problémájú jelentkezők kiszűrése, a nyitott, motivált
gyerekeket viszont semmiképpen sem akarják elküldeni. Az ilyen gyerekek egymást is ösztönzik,
körükben úgymond sikké válik a tanulás. Laukonidesz József szerint az iskolákon
belüli differenciált, azaz egyénre szabott képzésrendszer elterjedésének legfőbb
akadálya anyagi természetű.

Olvasson tovább: