Kereső toggle

Magyar Bálintot kérdeztük

Lesz-e NAT-háború

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Két héttel ezelőtti számunkban közöltük a Pokorni Zoltán oktatási miniszter
nemzeti alaptantervről tartott sajtótájékoztatóján elhangzottakat. Az ügy pártatlan
megítélése érdekében lapunk megkereste Magyar Bálintot, az előző kormány oktatási
miniszterét is, hogy megtudjuk, ő mint a NAT szellemi atyja hogyan értékeli az új
alaptanterv körül kialakult helyzetet.

– Mennyire tartja objektívnek a NAT felülvizsgálatának eredményeit, azok értékelését?

– Az Országos Közoktatási Intézet és a Szocioreflex Rt. által végzett felmérés
ismereteim szerint objektívnek minősíthető. A felmérési minta megbízható – korábban
is használták –, a kérdőívet szakmailag igen alaposan kidolgozták, és a felmérésről
készített egyes számú gyorsjelentés jól használható adatokat tartalmaz. A
gyorsjelentést egy későbbi időpontban teljes kör? zárótanulmány követi majd, de
ez egyelőre nem ismeretes.

– Ön szerint politikai vagy szakmai indítékok állnak a változtatási szándék
hátterében?

– Véleményem szerint egy politikai döntéshez keresnek szakmai érveket. Ezt főképpen
azért merem mondani, mert ha a NAT-ügyben nem koncepcionális, hanem technikai kérdésekkel
foglalkoznának, és a korábban elkezdett folyamatot javítva folytatnák, akkor még a
babérok is az ölükbe eshetnének. Így viszont a közoktatásban a rendszerváltástól
folyamatosan bővülő káoszra egy újabb káoszt tesznek rá. Feltehetően csak azért,
hogy világossá váljon, ők tettek valamit.

– Ön szerint elegendő volt-e fél év az objektív értékelésre? Ön mennyi
kifutási időt szánt volna a NAT-nak?

– A közoktatás iskolai része tizenkét évfolyamból áll, mely évfolyamokon
igen sokféle tantárgyat tanítanak, és igen változatos nevelési tevékenységet
folytatnak. A közoktatásban jelenleg közel kétmillió tanuló vesz részt, akiket több
mint százhatvanezer szakképzett pedagógus oktat és nevel több mint ötezer intézményben.
Egy ilyen roppant bonyolult rendszer tartalmi szabályozásának megváltoztatása ezért
igen komplex művelet. Fél év alatt egy, a tartalmi szabályozást megváltoztató innováció
eredményességét megítélni nagyon felelőtlen vállalkozásnak tűnik.

– Az oktatási miniszter véleménye szerint a túl nagy szabadság eredménye káosz
lett az oktatásban. Ön hogy ítéli meg ezt?

– Én úgy gondolom, hogy a NAT bevezetésénél is fontosabb az, hogy a pedagógusok
az iskola, a nevelés és az oktatás kérdéseiről önálló értelmiségiként tudjanak
dönteni. A NAT-hoz kapcsolódó tartalmi szabályozás ezt az autonómiát próbálja erősíteni.
A kormány paternalista szándékai a tanároknak, szülőknek és iskolafenntartóknak a
NAT által nyújtott szabadságát kívánja felszámolni, vagy legalábbis korlátozni.

– Lesz NAT-háború?

– A háborúkat tárgyalásokkal szokták elkerülni, de ilyen konszenzus-kereső
magatartást nem várok a kormánytól.

Olvasson tovább: