Kereső toggle

Parkinson Alapítvány a jobb életért

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A magyarság – és nem is egyedül a magyarság – öregszik, ez köztudott,
és lassan elfogadott tény. Akiknél az öregség valamilyen tartós betegséggel párosul,
és ebből adódóan mások segítségére szorulnak, azok meglehetősen méltatlan módon
kénytelenek tölteni a "pihenés" éveit. Az Alzheimer- és a Parkinson-kórt
tipikusan az öregség betegségének tartják, és gyógymód nem lévén, tanácstalan
mind a beteg, mind a családja, hogyan lehet együtt élni ezzel a lassan, de biztosan
pusztító betegséggel.

Magyarországon a házi betegápolás kiépítése rövid múlttal rendelkezik, az önsegítő,
illetve alapítványi vagy gondozói szervezetek rendszere nem épült még ki. Pedig "ha
a beteg kevesebb gondot, terhet jelent a (nem szakképzett) család számára, az neki is,
a szűkebb közösségnek és a társadalomnak is jó" – fogalmaz a Kanadában élő
magyar származású Denyse C. Klaray, aki a Parkinson-kórban szenvedő betegek számára
létesítendő alapítványhoz gyűjti a honi támogatókat. Hasonló alapítvány immár
37 országban működik, Klaray asszonynak a leendő magyar alapítvány számára is
sikerült már külföldi támogatókat találni.

Mivel gyógyíthatatlan betegségről van szó, a létesítendő szervezet egyik célja a
gyógymód felfedezéséhez szükséges klinikai kutatások támogatása. Máris ok a reménykedésre
az a magyar orvos által kikísérletezett gyógyszer, amely jelentősen lassítja a
betegség elhatalmasodásának folyamatát, és amely a közeljövőben szabadalmaztatásra
is kerül. Ehhez azonban a diagnosztikai lehetőségek fejlesztése szükséges, hiszen
leghatékonyabban a betegség korai fázisában megkezdett gyógyszerezéssel lehet segíteni.
Ez – túl a Parkinson-kór kezelésén – új színt hozhat hazánkban az életvitelhez
való hozzáállásban is. Klaray aszszony hangsúlyozta: Magyarországon sajnálatos módon
még készpénznek veszik az egészséget, olyasminek számít, ami csak úgy magától jár
az embernek, nem gondolnak a karbantartására, ápolására. Az alapítvány célja tehát
a magyar lakosság támogatása országszerte működő Parkinson egyesületek hálózatának
kialakításával, diagnosztikai szolgáltatások biztosításával, valamint a betegek számára
az élet kellemesebbé, hasznosabbá tételével. A hálózat felvállalná a közvélemény
tájékoztatását az önkéntesség filozófiájáról és gyakorlatáról is, amely az
általános egészséggondozást szolgálná. "Az Alapító Tanács önkéntes
szervezet, magyar származású, illetve a magyarság öröksége és mindennapjai iránt
fogékony személyekből áll, akik a nemzeti egészségügy szolgálatában kívánnak
tevékenykedni" – olvassuk a Magyarországi Nemzeti Parkinson Alapítvány javaslatában.
Népszerűsítésére máris többek között olyan neves személyiségek vállalkoztak,
mint Kincses Veronika, Kovács Zsuzsa vagy Bács Ferenc, valamint olyan szaktekintélyek,
mint dr. Vízi Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, dr. Julow Jenő, a János
Kórház Idegsebészetének főorvosa és dr. Lipcsey Attila, a Neuro-pszichiátriai Osztály
főorvosa, dr. Knoll József a Semmelweis Orvostudományi Egyetemről vagy dr. Czopf József
professzor a Pécsi Orvostudományi Egyetemről. A célkitűzéseket vizsgálva a
magyarországi lakosság körében a népszerűsítéssel remélhetőleg nem lesz nehéz
dolguk.

Olvasson tovább: