Kereső toggle

Tábor, ami túlélhető

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása



A gumicsónakhoz is érteni kell. Nagyon igyekeztek Fotó: Somorjai
László

Tudják önök, mi az az úszócsomag? Nem, nem arra gondolok, amit az egyszeri ember a
Dunára rak Visegrádnál, tele mindenféle hazaival a Pesten tanuló fiának. Bár ez is,
az is a túléléshez szükséges, de ez az úszócsomag esőköpenyből és szalmából
készül, és azt a célt szolgálja, hogy a "harcosok" ebbe kapaszkodva át tudjanak
kelni mindenféle vízi akadályon.

"Harcosok" – ez a megszólítás járt a Manőver cím? tévéműsor és a Magyar
Honvédség által közösen megrendezett "túlélő tábor" résztvevőinek. A 18 és
30 év közötti fiatalok önként jelentkeztek erre a mini kommandóképzőre.

A tábort Illés Zoltán, a 34. Bercsényi László felderítő zászlóalj őrnagya
vezette. Mint elmondta, a tábor célja többek között az, hogy megmutassák: vannak a
Magyar Honvédségben olyan katonák, akik képesek ilyen kiképzést adni. Az egyhetes
tábor keretében a résztvevők ízelítőt kaphattak önvédelemből,
túléléselméletből, az ejtőernyős földi kiképzésből és fegyverismeretből.



"Harcosok" az úszócsomaggal. Megúszták Fotó: Somorjai L.

Mint az őrnagy elmondta, a "túlélés" nem azt jelenti elsősorban, hogy a
katonának étel híján vakondon és bogarakon kell élnie, hanem azt, hogy rendkívüli
körülmények között, bármilyen terepen képesnek kell lennie arra, hogy életben
maradjon. Ennek különböző technikáit igyekeztek elsajátítani a tábor résztvevői.

A táborban egyébként teljesen katonás körülmények uralkodtak, mert, mint
említette, különösen nehéz akadályok leküzdésére nem lehet az embereket
simogatással rávenni. Mindemellett szükségesnek tartja, hogy a honvédségnél most
már ne csak a parancsuralmi rendszer szerint képezzék ki az embereket, hanem a
csapatszellem: az egy mindenkiért és mindenki egyért elv alapján.

Egyébként bennünket újságírókat szívesen fogadtak. Rögtön az elején kaptunk egy
fröccsöt. Sajnos nem a hagyományos módon borral és szódával. Hanem amint hosszú
lépésekkel mentünk a Duna-part felé, egy katonai terepjáró kellemesen lefröcskölt
bennünket. Szerencsére azért a maflás elmaradt...

A Duna-parton a "harcosok" éppen a dunai Flottilla egyik hadihajójával ismerkedtek.
Majd miután a hajót jól megnézték, lekapták magukról a terepszín? ruhát és
fürdőruhára "vedlettek". Ki gumicsónakban, ki fából tákolt tutajon, megint
mások "úszócsomaggal" vágtak neki a folyó átkelésének. Sajátos látvány
volt, amint a fürdőnacis kommandós fiúk és a bikinis kommandós lányok – ők öten
voltak – géppisztolylyal rohangáltak a parton és a vízben. Parancsszavak csattogtak,
és a csoportok a Bercsényi felderítő zászlóalj katonáinak hozzáértő
irányításával igyekeztek leküzdeni az akadályokat.

Mint a szervezők elmondták, igen nagy volt az érdeklődés a fiatalok körében. Volt,
akit a nagymamája próbált beprotezsálni a táborba, voltak, akik telefonon, levélben
vagy személyesen jelentkeztek. Több mint nyolcvan fiatalt hívtak be, és vetettek alá
szigorú orvosi vizsgálatnak. Közülük választották ki azt a huszat, akik végül is
részt vehettek a kiképzésen.

Nem véletlen ez az érdeklődés, hiszen nem mindennapi kalandnak ígérkezett a tábor,
és a részvételi díj is igen alacsony, 5000 forint volt. A költségeket ez persze nem
fedezhette, hiszen a tábor még helikopteres repülést is tartalmazott, ami nem olcsó
mulatság. A tábor költségei meghaladták a 2 millió forintot, amit a Honvédség
fizetett. De ez a befektetés megtérül, mert ezek a fiatalok jó hírét keltik a
seregnek, és lehet, hogy közülük többen hivatásos katonává válnak.

Olvasson tovább: