Öt után érdemes megállni

Forró fekete

A kávéban legalább 393 kémiai anyag található. Élénkítő hatása a koffeinnek köszönhető. Nem árt azonban az óvatosság, hiszen gyanítják, hogy a kávé szerepet játszhat az érelmeszesedés, a cukorbaj és a szívbetegségek kialakulásában. Túlzott fogyasztása esetleg álmatlanságot, nyugtalanságot, idegességet okozhat.

Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet megbízott igazgatóhelyettes főorvosa, dr. Zajkás Gábor a túlzott kávéfogyasztás veszélyeire hívta fel a figyelmünket. A napi öt vagy annál több csésze kávé szervezetünkre káros hatású lehet. Terhes mamáknak jobb megállni háromnál, a baba védelmében. A nescaféra ugyanezek a tanácsok vonatkoznak. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a tea, a kóla, és az energiaitalok szintén tartalmazzák ezt a káros alkotóelemet: koffeintartalom szempontjából egy csésze kávé megközelítőleg két csésze teának, vagy hat deciliter kólának felel meg.
Amerikai felmérések kimutatták, hogy napi öt kávé fogyasztása a vér koleszterinszintjének emelkedésével járhat, ami a filteres kávéfőzési módszernek köszönhető. A filter miatt a koffeinmentes kávé használatánál is ugyanezt a hatást mutatták ki. Az intézet egy másik munkatársa, a kémiai- és toxikológiai osztály főosztályvezetője, dr. Sohár Pálné elmondta, hogy az alumínium kávéfőzőben készített kávét nem jó a készülékben hagyni, célszer? üvegedénybe kiönteni. A lefőzéssel azonban semmi káros anyag nem kerülhet a szervezetünkbe, mivel a kávéfőzők belsejét védőréteggel látták el, ami ellenáll a kávé savas hatásának. A főorvos érdekességként megemlítette: az sem mellékes, hogy a kávét hogyan pörkölik, mivel a nem megfelelő pörkölés miatt szervezetünkbe káros pörzsanyagok kerülhetnek.
Egyébként sokan hiszik, hogy a kávé Brazíliából származik. Pedig a legendák szerint élénkítő hatására először egy etióp pásztor figyelt fel. Állatai ugyanis egész éjjel ébren maradtak azt követően, hogy lelegelték egy "bizonyos" bokor bogyóit. A pásztor beszámolt erről a közelben lakó szerzeteseknek, akik a bogyóból keserű, fekete italt főztek. Éjjelente aztán ezzel tartották ébren magukat.
A kávéfajok túlnyomórészt örökzöld cserjék vagy fák. Az utóbbiak akár a hatméteres magasságot is elérhetik. Leveleik tövében nyílnak fehér, kicsit édeskés, de kellemes illatú virágai.

A kávé először Arábiában honosodott meg, majd a török hódítással került Európába. Napjainkban a különböző nemzeti szokások és elkészítési módok már világszerte elterjedtek. Ezek közül a legismertebb az olasz eredet? cappucino: kis vagy nagy adag kávé, amit forró, habosított tejjel szolgálnak fel, és a tetejére kakaóport szórnak. A melange elsősorban az osztrákoknál kedvelt tejes vagy habos kávé. Az ír kávé – az étlapokon Irish Coffee – eredetileg sötétbarna, whiskyvel, mézzel, gyógyfüvekkel és kávéporral készül, és gazdag kávéíz jellemzi. Ennek magyar változata: presszókávéba öntött Scotch vagy Bourbon. Az üzletekben sokféle ízesítés? cappucino, jeges kávé, nescafé és más kávékülönlegességek is a vásárlók rendelkezésére állnak. A magyar otthonokban kétféle kávéfőzési módszer ismert: a hagyományos alumínium kávéfőzőben készített erős kávé, és a közelmúltban elterjedt filteres, gyengébb, úgynevezett hosszú kávé.

PARTNEREINK: