Kereső toggle

Öt után érdemes megállni

Forró fekete

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A kávéban legalább 393 kémiai anyag található.
Élénkítő hatása a koffeinnek köszönhető. Nem árt azonban
az óvatosság, hiszen gyanítják, hogy a kávé szerepet
játszhat az érelmeszesedés, a cukorbaj és a szívbetegségek
kialakulásában. Túlzott fogyasztása esetleg álmatlanságot,
nyugtalanságot, idegességet okozhat.

Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi
Intézet megbízott igazgatóhelyettes főorvosa, dr. Zajkás
Gábor a túlzott kávéfogyasztás veszélyeire hívta fel a
figyelmünket. A napi öt vagy annál több csésze kávé
szervezetünkre káros hatású lehet. Terhes mamáknak jobb
megállni háromnál, a baba védelmében. A nescaféra ugyanezek
a tanácsok vonatkoznak. Nem szabad megfeledkezni arról sem,
hogy a tea, a kóla, és az energiaitalok szintén tartalmazzák
ezt a káros alkotóelemet: koffeintartalom szempontjából egy
csésze kávé megközelítőleg két csésze teának, vagy hat
deciliter kólának felel meg.

Amerikai felmérések kimutatták, hogy napi öt kávé
fogyasztása a vér koleszterinszintjének emelkedésével
járhat, ami a filteres kávéfőzési módszernek köszönhető.
A filter miatt a koffeinmentes kávé használatánál is
ugyanezt a hatást mutatták ki. Az intézet egy másik
munkatársa, a kémiai- és toxikológiai osztály
főosztályvezetője, dr. Sohár Pálné elmondta, hogy az
alumínium kávéfőzőben készített kávét nem jó a
készülékben hagyni, célszer? üvegedénybe kiönteni. A
lefőzéssel azonban semmi káros anyag nem kerülhet a
szervezetünkbe, mivel a kávéfőzők belsejét védőréteggel
látták el, ami ellenáll a kávé savas hatásának. A főorvos
érdekességként megemlítette: az sem mellékes, hogy a kávét
hogyan pörkölik, mivel a nem megfelelő pörkölés miatt
szervezetünkbe káros pörzsanyagok kerülhetnek.

Egyébként sokan hiszik, hogy a kávé Brazíliából
származik. Pedig a legendák szerint élénkítő hatására
először egy etióp pásztor figyelt fel. Állatai ugyanis
egész éjjel ébren maradtak azt követően, hogy lelegelték
egy "bizonyos" bokor bogyóit. A pásztor beszámolt erről a
közelben lakó szerzeteseknek, akik a bogyóból keserű, fekete
italt főztek. Éjjelente aztán ezzel tartották ébren magukat.

A kávéfajok túlnyomórészt örökzöld cserjék vagy fák. Az
utóbbiak akár a hatméteres magasságot is elérhetik. Leveleik
tövében nyílnak fehér, kicsit édeskés, de kellemes illatú
virágai.

A kávé először Arábiában honosodott meg, majd a
török hódítással került Európába. Napjainkban a
különböző nemzeti szokások és elkészítési módok már
világszerte elterjedtek. Ezek közül a legismertebb az olasz
eredet? cappucino: kis vagy nagy adag kávé, amit forró,
habosított tejjel szolgálnak fel, és a tetejére kakaóport
szórnak. A melange elsősorban az osztrákoknál kedvelt tejes
vagy habos kávé. Az ír kávé – az étlapokon Irish Coffee
– eredetileg sötétbarna, whiskyvel, mézzel, gyógyfüvekkel
és kávéporral készül, és gazdag kávéíz jellemzi. Ennek
magyar változata: presszókávéba öntött Scotch vagy Bourbon.
Az üzletekben sokféle ízesítés? cappucino, jeges kávé,
nescafé és más kávékülönlegességek is a vásárlók
rendelkezésére állnak. A magyar otthonokban kétféle
kávéfőzési módszer ismert: a hagyományos alumínium
kávéfőzőben készített erős kávé, és a közelmúltban
elterjedt filteres, gyengébb, úgynevezett hosszú kávé.

Olvasson tovább: