Kereső toggle

Barnulni, de okosan

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Évszázadokon át a fehér bőr kölcsönzött
arisztokratikus megjelenést, a barnaság a szabadban dolgozó
parasztok sajátja volt. Ma sokan nem győzik kivárni, amíg a
tavaszi nap pótolja az előző hónapok lemaradását, és a
szoláriumok által ígért gyors barnulást részesítik
előnyben. Az emberi hiúságnak köszönhető a
szoláriumkultúra korábban soha nem látott térhódítása.
Dr. Hönigschmied Éva bőrgyógyászt és Tassi Ágnes
kozmetikust kérdeztük a mesterséges barnulás előnyeiről és
veszélyeiről.

A szolárium a káros UV-B sugárzás kiszűrését tűzte
reklámtáblájára, amit a technika nagyrészt valóban
biztosít, a teljes védelmet azonban a csúcstechnológia sem
garantálhatja. A szolárium csövei által sugárzott
tizedszázalékok lassan "összeadódnak", s maradandó
elváltozásokat okoznak, az elasztikus rostok gyors
károsításával előidézik például a bőr idő előtti
elöregedését, ráncosodását. Ehhez hozzájárul még, hogy a
Magyarországon használatban lévő gépek többsége nem
kifejezetten a csúcstechnológiát képviseli. Sok engedély
nélküli készülék van forgalomban – olcsón elérhető,
leselejtezett nyugati áru –, melyek UV-tartománya nem
ellenőrizhető. Ilyen gépek használata esetén komoly
veszélyt jelent a bőr sugárkárosodása, hatványozódik a
bőrtumor kialakulásának lehetősége is. A szolárium túlzott
használatának tehát éppúgy lehet rákkeltő hatása, mint a
túlzásba vitt napozásnak.

Sokféleségünk bőrtípusunkban is jelentkezik. A vörös és a
világos hajszínű, fehér bőr? emberek nagyjából tízszer
érzékenyebbek az UV-sugárzásra sötét szem? és hajú
embertársaikhoz képest. A bőrgyógyász javaslata szerint
nekik érdemes kerülniük fényérzékeny bőrük
irritálását.

Az életkor is szerepet játszik a fényigény alakulásában: a
nagyon fiatalok és a korosabbak bőre általában jobban tűri a
napfényt, mint a 20 és 50 közöttieké. A testrészek is
különböző mértékben igénylik, illetve viselik el a fényt:
legérzékenyebb az arc, a mellkas és a has bőre, valamint a
végtagok hajlatának bőre.

Vannak azonban olyan bőrbetegségek (a pattanásos bőrtípusok
bizonyos fajtái, az ekcéma, a pikkelysömör), melyekre éppen
a bőrgyógyász javasolja a szolárium-kezelést, természetesen
orvosi ellenőrzés mellett.

A mesterséges fénykezelést használók túlnyomó részét
azonban nem egészségügyi célok vezérlik, inkább az
előnyösebb megjelenés reményében fekszenek a csövek alá. A
szépségnek azonban ez esetben is ára van. Tassi Ágnes
kozmetikus az arcbarnítót, azaz a csövek közé, közvetlenül
az arc fölé felszerelt külön kis ablakot kifejezetten
károsnak tartja, mivel az arc bőre az egyik legérzékenyebb
bőrfelület. "Messziről észre lehet venni, ha valaki ilyet
használ. Természetellenesen érdessé válik a bőr, és erős,
szinte égett színt eredményez. Kevesen tudják, hogy túlzott
használata előidézheti szürkehályog képződését is.
Különösen akkor jelentős áldatlan hatása, ha a bőr nincs
rendesen kitisztítva, mert a szennyeződések így szinte
‘belesülnek\' az arcba" – figyelmeztet a kozmetikus.

Feltétlenül oda kell figyelni a szolárium higiéniai
állapotára is. Mind a szoláriumban, mind a napágyakon nagy a
fertőzésveszély az egymás után következő izzadt testek
miatt. Az apró fehér foltokban jelentkező gombák kiirtása
hosszadalmas kezelést igényel, érdemesebb megelőzni
megtelepedésüket.

Az embernek szüksége van napfényre, ez kétségtelen. Hogyan
élvezzük tehát az előnyeit anélkül, hogy végül
"rámenjen" a bőrünk? Napfény nem csak közvetlen napozás
formájában érhet bennünket; kirándulás, sportolás, szabad
levegőn töltött programok során is részesedhet szervezetünk
a napsugárzás éltető erejéből. Erre legtöbb esélyünk
továbbra is a szolárium falain kívül adódik.

Olvasson tovább: