Kereső toggle

Baljós ukrán árnyak

Akár a nemzetgazdaságot is bedöntheti az Eb

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nem csak a politikusok bojkottja, a közbiztonsági helyzet vagy az irreális szállásárak miatt is lehet kudarc az ukránok számára az egy hónap múlva kezdődő labdarúgó-Európa-bajnokság: a rendezvény csődbe viheti akár a nemzetgazdaságot is. Fenyegető példának ott van Görögország és a 2004-es olimpiai játékok esete.

Az esélyek latolgatása mellett a politikai és gazdasági jellegű hírek is előkelő helyen szerepelnek a  lengyel-ukrán közös rendezésű labdarúgó-Európa-bajnokság kapcsán, a június 8-ai nyitómérkőzés előtt egy hónappal. Főként az ukránok számára lehetnek baljósak az előjelek. Két hete négy robbanás rázta meg Dnyepropetrovszk belvárosát, mintegy harmincan megsebesültek. A merényletsorozat biztonsági kihívásnak látszik, még ha a kelet-ukrajnai nagyváros nem is szerepel a rendező városok (Kijev, Lemberg, Donyeck és Harkiv) között.

Továbbra is téma a bebörtönzött volt elnök, Julija Timosenko ügye, ami miatt számos európai politikus bojkottálja majd a kontinensviadalt. Sőt, a kérdésben sportolók is megszólaltak. Uli Hoeness, a Bayern München elnöke - a bajorok számos játékost adnak az egyik nagy esélyesnek számító német nemzeti tizenegybe -, valamint Philipp Lahm, a Bayern és a válogatott csapatkapitánya felszólította Michel Platinit, az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) elnökét, hogy gyakoroljon nyomást az ukrán hatóságokra a 2011 augusztusában bebörtönzött Timosenko érdekében.

Joachim Löw, a német válogatott szövetségi kapitánya pedig úgy fogalmazott: „Teljes mértékben egyetértek azzal, hogy az emberi jogok védelme az egyik legfontosabb dolog a világon. A sajtó- és a szólásszabadság mára kiemelt téma lett, fontos, hogy Timosenkót humanitárius bánásmódban részesítsék."

Mindemellett már az is téma, hogy az Eb gazdaságilag bevált-ja-e a hozzá fűzött reményeket. Andrej Severev, a Trends & Markets informá-ciós elemzőközpont igazgatója erősen kételkedik ebben, sőt, szerinte a torna még fizetésképtelenségbe is sodorhatja az országot. „A görögök az olimpia szervezésére 11 milliárd eurót költöttek, melyből csupán

2 milliárd térült meg. Az olimpiai objektumok fe-lét vagy abszolút nem, vagy nem rendeltetésszerűen használják" - utalt példaként a 2004-es ötkarikás játékokra. Severev elmondása szerint Ukrajnában a helyzet nem kevésbé aggasztó, mivel a bajnokságot 20 százalékban befektetők, 80 százalékban pedig az állam finanszírozta. Márpedig ez óriási terhet ró az ukrán költségvetésre, ugyanis 2008 óta mintegy 13 milliárd dollárt költöttek az Eb előkészületeire, annak ellenére, hogy Lengyelországgal együtt rendezik meg a bajnokságot.

Severev példaként említi a 2008-as osztrák-svájci rendezésű Európa-bajnokságot is, amelyen egymillió futballszurkoló volt jelen. A befektetett egymilliárd euróból 500 millió euró térült meg. Négy évvel korábban - folytatta a szakértő - Portugália, amely 5 milliárd eurót fordított a kontinensviadalra, csupán 400 millió eurót látott viszont a befektetésből, pedig ott is egymilliónyi futballszurkoló és turista fordult meg a verseny idején. Ráadásul Ukrajnában számítani sem lehet hasonló bevételekre, már csak azért sem - jegyezte meg Severev -, mert sok európai szurkoló nem szívesen utazik Ukrajnába. Pesszimista számítások szerint legfeljebb 500 ezer szurkoló érkezik majd az országba.

Ebben egyébként nemcsak az ukrán kanyarójárvány játszhat közre, hanem az is, hogy az egekbe szöktek a szállásárak. A booking.com honlap szerint június 27-én, az elődöntő napján egy éjszaka Donyeckben egy nagy közös sátorban 125 euróba kerül. (Nem véletlen, hogy kapni még jegyeket a mérkőzésekre.) Emiatt is bírálta az ukránokat Michel Platini, aki lengyelországi látogatásán az „érkező huligánokra" is felhívta az ország figyelmét.

Olvasson tovább: