Kereső toggle

Dekár-rali

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A szilveszteri ünnepélyes rajtceremónia után halálos tragédiával és súlyos balesetekkel folytatódott az idei, 33. Dakar-rali. Az össztávot tekintve pontosan 8373 kilométert átölelő verseny mezőnye - benne újra magyarokkal - argentin, chilei és (új helyszínként) perui szakaszok leküzdése után január 15-én Limában ér célba.

Nem a szilveszter okozta a legnagyobb ünneplést Mar del Platában. A vakációjukat a tengerparton töltő fürdőzők hirtelen egy óriási felhajtás közepén találták magukat az év utolsó napján, ugyanis a parttól néhány méterre, a Plaza Colonon felállított pódium körül a város apraja-nagyja, kicsik és kocsik összegyűltek, hogy a hivatalos rajtceremóniával megkezdődjön a Dakar 2012 tereprali-viadal. A rajtdobogón 443 jármű haladt át: 161 autós páros, 173 motoros, 30 quados és 74 kamionos trió. Sajnos az idei verseny sem múlt el tragédia nélkül.

A Mar del Plata - Santa Rosa közötti első szakaszon az argentin Jorge Andres Martinez Boero balesetet szenvedett. A motorosnak a bukás után megállt a szíve, az orvosok öt percen belül helikopterrel a helyszínre érkeztek, de nem tudták már újraéleszteni, a versenyző a kórházba szállítás közben meghalt. A 38 éves versenyző második Dakarján vett részt: tavaly a hatodik napon fel kellett adnia a futamot bukás miatt. Hétfőn további motorosok jártak szerencsétlenül: a francia Sébastien Coue-t a dűnék között, eszméletlen állapotban találták meg. Hogy mennyi ideig feküdt a tűző napon, azt nem lehet tudni. Mentőhelikopterrel kórházba szállították, ahol 40 fokos testhőmérséklettel mesterséges kómába helyezték - azóta már magához tért, és sokkal jobban van. A szintén francia Bruno Da Costa egy tehénnel ütközött: őt is helikopterrel kellett kórházba szállítani, ahol megállapították, hogy belső vérzése és gerincsérülése van. Kedden pedig Quinn Cody (képünkön), a Hondával versenyző amerikai motoros mutatott be egy látványos szaltót, amelynek kisebb fejsérülés, kulcscsonttörés és kiesés lett a vége.

Hogy némi jó hírrel is szolgáljunk: a mezőnyben újra lehet magyar hangot hallani. A Szalay Balázs - Bunkoczi László-kettős érces hangú Opel Antarája természetesen hatalmas sikert aratott, nemcsak azért, mert szép, hanem azért is, mert hangos, és itt az mindennél többet számít. „Kilométereken keresztül végig álltak az emberek a kordonok mentén. Visszatért a régi érzés, amit már el is felejtettem. Az emberek nagyon kedvelik errefelé az autósportot, s ezt minden lehetséges módon ki is mutatják. Elképesztő, mekkora szeretet árad felénk" - nyilatkozta Szalay Balázs, akinek ez a tizenegyedik Dakarja.

A Szalay Balázs - Bunkoczi László-kettős két év kihagyás után próbál meg el eljutni a végcélig. Mellettük egy másik magyar kettős, a Sebestyén Sándor és Bognár József alkotta duó is megkísérli „összekötni" az Atlantit a Csendes-óceánnal.

Az Opel Dakar Team párosa sokáig tartotta jó pozícióját, sőt, előzött is, csakhogy azután fordult a kocka, az autójuk egy pillanat alatt megállt. Szalay hivatalos oldalán bepillantást ad nekünk, mi is történt a tikkasztó hőségben:

„A szakasz közepe táján beértünk a mély homokba, és ott is jól haladtunk, ám a dűnék között felmelegedett az autónk, és az egyik homokdomb aljában egyszerűen megállt - meséli a versenyző, aki arra gyanakszik, az üzemanyag forrósodott fel, mert nem volt más hibára utaló jel, s mert egy óra múlva az autó újraindult. - Amikor lehűlt a motor, az Antara megpihent, újból elindultunk, majd három kilométer múlva megint megálltunk - ezúttal egy viszonylag mély katlanban."

Szalay Balázsnak jó néhány lehetőség átfutott az agyán. Mérlegelt. A pakliban benne volt, hogy az autó lehűl és megint elindul, s az is, hogy nem. Akkor mi történhet?

Vajon Darázsi Zsolt az Opel Dakar Team versenykamionjával megtalálja-e őket (mivel egy mélyedésben állt az autó, a sötétedés gyakorlatilag a konkrét szem elől eltűnést is jelentette volna).

„Elkezdtük szétszedni az autót, hogy mi baja lehet, de csak a melegre gyanakodtunk, hiszen ötvenfokos levegő áramlott be a motortérbe, mondanom sem kell, a fülkében több mint hatvan fok volt - vette át a szót a navigátor, Bunkoczi László. - Aztán amikor megint megpihent az Antara, úgy negyven perc múlva újraindítottuk. És nagy megkönnyebbülésünkre elindult."

Ekkor még három kilométer volt a dűnesorból, és még legalább húsz a szakaszból. A dűnék közül kijött a Szalay-Bunkoczi-duó, utána viszont újabb technikai probléma hátráltatta őket, hiszen elment a kormányszervó.

Úgyhogy ettől kezdve tizennyolc kilométeren keresztül a navigátor nemcsak a kanyarokat mondta be, hanem minden egyes kormányfordítás előtt „Hajrá Balázs! Hajrá Balázs!" felkiáltással biztatta pilótáját. Nagy nehézségek árán végül Szalayék kikeveredtek, ám a megpróbáltatások másnap sem értek véget: autójuk újra leállt, így lapzártánkkor összesítésben a 61. helyről várták a folytatást.

 

Olvasson tovább: