Kereső toggle

Bundamaffia

Jövőre érhet véget az első per

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az egyre dagadó nemzetközi bundabotrány ügyében október elején megkezdte tárgyalássorozatát a németországi Bochum bírósága. Az ügyben még sok meglepetés érheti a közvéleményt, gyors ítéletre azonban biztosan nem lehet számítani. Magyar vonatkozásról részletesen eddig nem tudtak beszámolni, de az utóbbi hónapok hírei azt sejtetik, hogy ez sokáig már nem várat magára.

A bochumi államügyészség tavaly novemberben jelezte, hogy a botrányban kilenc ország, köztük Magyarország is érintett. A vizsgálatba a németek mellett az UEFA is bekapcsolódott, bár a helyzetet tovább súlyosbította, hogy az Európai Labdarúgó Szövetség tagjairól az elmúlt hetekben kiderült, hogy pénzen bizony ők is megvásárolhatók.

A bochumi ügyészség vádiratában lapértesülések szerint a 2009-es Újpest-Honvéd, a DVSC-KTE, a Haladás-REAC és a ZTE-Vasas találkozó szerepel. Név szerint csak Kenessei Krisztiánt említik, aki abszurdnak nevezte a vádakat. Korábban több magyar, illetve magyar vonatkozású mérkőzés kapcsán is felmerült a bundagyanú, de arról nincsenek információk, hogy ezek szerepelnek-e majd a botrányhoz kapcsolódó további perekben. Az idei év júniusában ugyanakkor a tavalyi Bajnokok Ligájában résztvevő Debrecen két játékosát is eltiltotta az UEFA. Igaz, Mészáros Norbert és Vukasin Polekszics „csak" azért kapott büntetést, mert a szövetség szerint nem jelentette megfelelően, hogy vesztegetni próbálták őket. A játékosok áldozatnak tekintik magukat.

Az egyre bonyolódó ügyben kezdtek kirajzolódni egy profin megszervezett európai fogadási maffia vonalai. Egyes játékosok szerint, amennyiben a megkeresett futballista nem mutat hajlandóságot, az alvilági összekötők a fenyegetés eszközétől sem riadnak vissza. Tény, hogy több bajnoki és nemzetközi mérkőzést követően is értetlenül álltak a klubok vezetői a látott játék előtt, ugyanakkor két-három játékos sárosságát nehéz kiszúrni a kétszer tizenegy fős csapatokban. Az égbe lőtt tizenegyesek és a botrányosan ügyetlen kapusmegmozdulások azonban árulkodóan hatnak, és könnyen lehet, hogy a következő hetekben többet is megtudunk az ügy magyar vonatkozásairól.

A bundabotrány bochumi tárgyalássorozatán a védők már az első nap megkísérelték leállítani az ügyet, olyannyira, hogy a kifogások elbírálása után csak délután olvasta fel a vádiratot a vád képviselője. Az iratban többek között olyan dolgok szerepelnek, hogy a banda még egy belga futballklub 700 ezer eurós adósságát is felvásárolta, hogy nagyobb befolyással bírjon a játékosokra. Rendelkeztek összeköttetéssel más csapatoknál is, amelyek csak egy meccsének manipulálásával mintegy 87 ezer euró nyereségre tettek szert, és a vád szerint az Arminia Bielefeld ifi A-csapatát is megvesztegették. A vádiratban mintegy harminckét meccsről esik szó, amelyeket Németországban, Belgiumban, Szlovéniában, Magyarországon, Horvátországban és Svájcban játszottak. A gyanúsítottak mintegy 370 ezer eurót költöttek játékosok vagy bírók megvesztegetésére, összesen mintegy 1,6 millió euró nyereségre sikerült szert tenniük a kombinált fogadások eredményeképpen, amelyekben nemcsak győzelemre vagy vereségre fogadtak, de hosszabbításban lőtt gólokra vagy a piros lapok számára is.

A nyomozás során az egyik fő gyanúsítottból, a harmincöt éves török Nürettin G.-ből az ügy egyfajta koronatanúja lett, aki mintegy százötvennyolc, feltételezhetően megvesztegetett játékos nevét adta át a hatóságoknak. Annak ellenére, hogy a Der Spiegel magazin beszámolója szerint a bochumi Bűnügyi Rendőrség elismerte, hogy „a rendőrségi nyomozás ebben a formában nem lett volna lehetséges" a török focista vallomása nélkül, a tizenhat rendbeli csalással gyanúsított egykori játékos rovásán azonban még így is elegendő van ahhoz, hogy ne mentsék fel. G. így vádlottként várja az ügy folytatását másik három társával, Kristian S.-sel, Stevan R.-rel és Tuna A.-val együtt.

A tárgyalássorozatra öt napot jelölt ki a bíróság, amely minden bizonnyal kevés lesz az ügy teljes lefolytatására. Október közepén a folyamatot két hétre felfüggesztették, a harmadik tárgyalási napra október 27-én került sor. A szünet azonban nem az egyetlen hátráltató tényező: a védők folyamatosan megkérdőjelezik a bíróság pártatlanságát, és az ügy lefolytatásában elkövetett vagy elnézett bürokratikus hibák felrovásával igyekeznek hátráltatni a bíró munkáját. Többek között olyan kifogásokkal, hogy az egyik vádlottnak úgy tettek fel kérdéseket a nyomozati szakaszban, hogy nem volt jelen a védő - ennek akkor lenne jelentősége, ha az illető kiskorú volna, ez jelen esetben nem áll fenn, a négy vádlott életkora ugyanis 33 és 55 év között szóródik. Kérdés, hogy ezzel valóban segítik-e a vizsgálati fogságban tartott négy vádlott helyzetét, akik mindeddig éltek jogukkal, miszerint nem kötelesek vallomást tenni.

A bochumi bíróság nyilatkozatai szerint legalább 2011 végéig eltart majd, mire döntés születik az ügyben.

Olvasson tovább: