Kereső toggle

Futball a 24. órában

Óriási lehetőség előtt áll a hazai labdarúgás

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Történelmi időszak lehet a mostani a futballunk számára” – nyilatkozta a Heteknek Pajor-Gyulai László. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) sajtófőnöke szerint egyrészt a futballvezetésben, másrészt a labdarúgást körülvevő politikai környezetben lezajlott változások példa nélküli lehetőséget kínálnak a még mindig legnépszerűbb hazai sportág számára. Ami már persze biztos: van munka bőven.

A z MLSZ-nél nagyjából egy hónappal ezelőtt, július elején választottak új elnökséget, amelynek élére Csányi Sándor került. A legismertebb (és talán legsikeresebb) magyar üzletember vezetése mellett fog dolgozni az MLSZ elnökségében – többek között – Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia egykori elnöke, valamint Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék korábbi első embere is.
„Az MLSZ vezetésében olyan nagy társadalmi tekintéllyel bíró emberek foglaltak helyet, akikkel szemben morálisan nem lehet kritikát megfogalmazni, szakmailag pedig pláne nem” – kezdte mondanivalóját a Heteknek Pajor-Gyulai László, az MLSZ szintén új sajtófőnöke. Persze, retorikából eddig sem volt hiány a hazai futballban, csak a gólok nem jöttek… „Nem szeretnénk az előző MLSZ-vezetésektől elvenni a különböző részeredményeket, de a valódi áttörés tényleg nem történt meg. Amiben az új vezetőség más lehet, az elsősorban az a bizalom, amely az egész társadalom részéről kifejeződött a most fellépő vezetőség felé. Ezt jól jelzi az a tény is, hogy politikai síkon az ellenzék sem támadja a kormány törekvését, hogy a sport és a labdarúgás fejlesztésének irányába történjenek határozott lépések” – magyarázta az egyébként évtizedek óta sportújságíróként ténykedő Pajor-Gyulai. Igaz, ami igaz, a bizalom megvan, legfőképpen a kormány felől, így kerülhetett az elnökség tagjai közé például Bánki Erik is, a Fidesz sportpolitikusa. A politikától elvonatkoztatva mondhatjuk azonban: a lényeg a lényeg – vagyis maga a labdarúgás. „Csányi úr kész  programmal érkezett a labdarúgásba. Ugyan a részletek még itt-ott alakulnak, finomodnak, de a fő csapásvonalak már megvannak. Ilyen fő csapásvonal például a pályák biztonságának a kérdésköre, vagyis, hogy legyen egy megfelelő szintű kulturáltság és biztonság a stadionok környékén. Sarkalatos pontja a honi futball fejlesztésének, hogy a balhézókat véglegesen kiszűrjük, a nagyközönséget pedig megnyerjük a futballunk számára. A miniszterelnök nem véletlenül beszélt róla többször is nyilvánosan, hogy akár új törvényekkel vagy a meglévők szigorúbb alkalmazásával  is fékezni kell a futballhuliganizmust. A szurkolók számára érdekes pontja a terveknek a Puskás Ferenc Stadion újjáépítése is. Nem véletlen a szóhasználat, a jelek szerint az újjáépítésnek van értelme, a felújításnak nemigen. Ennek kapcsán a szövetség vezetői megtették az első lépéseket, a különféle megoldási javaslatok, valamint a jogi környezet átvizsgálását. Ez mindenképpen hatalmas vállalkozás” – folytatta a szóvivő, hozzátéve, hogy a korábban nagy elánnal beharangozott budai „MLSZ-stadion” felépítése jelenleg nincs terítéken. Pajor-Gyulai hangsúlyozta, hatalmas jelentőséggel bírhat az a törvénymódosítási csomag, amely alapján a különböző vállalkozások a társasági adójukat vagy annak egy részét az öt nagy látványsportág (labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, vízilabda, jégkorong) valamelyikének támogatására fordíthatják. Folytatódik továbbá az Ollénak nevezett pályaépítési program is. Az MLSZ új vezetősége alapvető startégiai célként tűzte ki a futballozó gyerekek számának növelését. Ez különösen annak fényében bírhat jelentőséggel, hogy tudjuk: Magyarország
Európában az utolsók között áll az igazolt futballisták tekintetében.
„Ne dobjuk el a múltat, vannak itthon értékeink! Újra meg kell teremtenünk a mi speciális futballkultúránkat, ugyanakkor minden sikertelenség ellenére létezik itthon is megfelelő »szürkeállománya« a sportágnak, ám ennek kihasználásához nem volt meg a megfelelő társadalmi, gazdasági háttér. Most ez meglehet, és így a múltból származó értékek felhasználásával építhetjük a jövőt! Ez történelmi pillanat a futball számára, amely már valóban a huszonnegyedik órában jár. Olyan bizalmi tőkével rendelkezik most a labdarúgás új vezetése, amelyet egyszerűen muszáj kihasználnia a sportágnak!” – helyezett nagy nyomatékot végül a jelenlegi változások jelentőségére.

Megtérül a befektetés

Szabados Gábor sportközgazdász a látványsportágakat támogató adókedvezmények esetleges hatásairól:
„A kiemelt sportágakon óriásit dobhat és nagyon komoly bevételnövekedést jelenthet számukra a törvénymódosítás. Biztos, hogy ezzel nagyon sok olyan vállalkozást sikerülhet a sport és a labdarúgás mellé állítani, melyeket egyébként gazdasági helyzetüknél, vagy marketingpolitikájuknál fogva egyébként eddig nem lehetett. Nagyon fontos kiemelni az ezáltal megjelenő »decentralizált« döntéshozatalt is, tehát hogy a cégek ezáltal saját maguk dönthetik el, hogy kinek ajánlják fel az összegeket – így pedig az állam is megspórolja az ehhez szükséges döntéshozatali mechanizmus költségeit! És jobb döntések is fognak születni.
Ami az öt kiemelt sportág támogatását illeti – melyből pusztán kettő (vízilabda, kézilabda) tartozik a világ élvonalához –, ez a döntés egyértelmű és fontos üzenet a kormány részéről. Számukra nem az a fontos, hogy ki hány olimpiai vagy világbajnoki érmet nyer, hanem inkább az, hogy egy sportág hány embert tud akár aktívan sportolóként, akár passzívan nézőként bevonni a sport világába. Ennek egyrészt az is oka, hogy a stadionokban vagy a tévéképernyők előtt ezek a sportágak több nézőt tudnak lekötni, mint akár az öttusa vagy a kajak-kenu, másrészt pedig utóbbi sportágaknak egyénenként magasabbak a technikai költségei. Tehát a cél, hogy a sportkultúra minél erősebb legyen az adott társadalmon belül. Gazdaságilag ez egy abszolút érthető gondolat, eszmeileg lehet rajtuk vitatkozni. De ne feledjük, bármilyen döntés jobb, mintha nem születik egyáltalán döntés. És szeretném kihangsúlyozni, hogy mind a mai napig a legnépszerűbb sportág a magyar labdarúgás – arányát tekintve még a külföldi labdarúgómeccseket sem nézik annyian egy hétvégén a televízióban, mint a magyar bajnokikat, a válogatott meccsekről nem is beszélve.
Én arra számítok, hogy mintegy négy-öt év alatt térülhetnek meg ezek a befektetések. Persze ehhez magának a labdarúgásnak és a futballvezetésnek is kell tennie. És azért sajnos igen sokszor bebizonyosodott már, hogy a futballban bármilyen összegű pénzmennyiség képes elszivárogni.”

Olvasson tovább: