Kereső toggle

Csoda Hoffenheimben

„Falusi” meglepetéscsapat vezeti a Bundesligát

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Hoffenheim kicsi, de erős! Viccelhetnénk ezzel is a féltávnál járó német bajnokság táblázatára pillantva, melynek első helyén a Hoffenheim TSG-t találjuk. A németországi futballhívek számára egy egész ősz állt rendelkezésre, hogy emésztgessék a kiscsapat sorozatos győzelmeit, gólzáporos találkozóit. Ennek ellenére könnyen lehet, hogy a borsos hoffenheimi „előétel” egyelőre megakadt a torkukon.

„Was ist das Hoffenheim?” Tehette fel a kérdést az egyszeri német futballszurkoló, amikor a nyáron a Bundesliga másodosztályából második helyezettként Európa egyik topligájába avanzsált a Hoffenheim TSG. És ha akkor még választ nem is nagyon kaphatott kérdésére emberünk, azóta már biztosan felvilágosították, hogy Hoffenheim egy 3272 főből álló falu Baden-Württembergben, annak minden szükséges kellékével együtt, így templommal, kocsmával és persze futballpályával. S mivel a faluban templomból már volt kettő, ráadásul a vendéglátóipari egységek száma is elérte az egy főre jutó arányszám ésszerűtlenül magas voltát, ezért ideje volt a foci terén is alakítani valamit. Így kezdhetnénk a hoffenheimi labdarúgás újkori történetét, amelynek igazi pikantériája, vagyis a Bundesligába való feljutás egy bizonyos Dietmar Hopp úr tevékenységével kezdődött, aki álmait éppen szülőfalujában akarta megvalósítani.

A történeti hűség kedvéért azonban kezdjük a história legelején, vagyis 1899-ben. Ekkor alakult meg ugyanis a ma már kék-fehér színekben pompázó, 1945-ben a falusi riválissal fuzionáló klub. A gárda mintegy 90 esztendeig az égvilágon semmilyen eredményt nem tudott elérni, sőt, a nyolcvanas években a nyolcadik ligáig süllyedt. Akkor érkezett „Herr” Hopp, a klub történetének egyik legjelentéktelenebb centere, aki addig nyüstölte otthon a számítógépét, amíg egyszerre csak a földkerekség ezer leggazdagabb embere között találta magát. A marcona szoftverfejlesztő külseje egy érző Hoffenheim-fanatikust takar: így történhetett, hogy Hopp a gólörömökben szegény futballista múltját feledtetve a csapat történetének legjelentősebb személyiségévé vált. 1989-ben látott hozzá a munkához, és húsz év elteltével – nem mellékesen cirka 120 millió euró befektetésével – az egekbe repítette a TSG-t. A következetes német intelligencia és a türelmes, kitartó munka lassú, de egyértelmű fejlődésnek indította az alakulatot. Hopp, miután elkergette a szomszéd pitvaráról a focipályára benyargaló libákat, és elzavarta a zömében már a mezük alatt „görögdinnyét” cipelő kivénhedt hoffenheimi klasszisokat, azonnal nekilátott az utánpótlás fejlesztésének, tehetségek kinevelésének. Mintegy 80 millió eurót áldozott kizárólag az akadémiai képzés szakmai, infrastrukturális hátterének biztosítására, valamint a nem túl nagy, de annál impozánsabb Dietmar Hopp Stadion felépítésére. A leginkább akadémiai fiatalokból álló csapat szépen lépegetett előre egyik osztályból a másikba, 2002-ben már a harmadosztályban vitézkedett.

Hopp 2006-ban szánta el magát a játékoskeret közvetlen erősítésére, a Hoffenheim azonnal a Bundesliga másodosztályába is került. Ekkor érkezett a csapathoz Janker, Steitz, a török Selim Teber, a magyar (!) Lőw Zsolt, továbbá a különös szakmai újításokat alkalmazó Ralf Ragnick edző is, aki előtte a Schalke és a Stuttgart csapatainál már megfelelő rutint szerezhetett, a Hannover élvonalba repítésében pedig oroszlánrészt vállalt. Az akkor az élvonalból a harmadosztályba szerződő Ragnickot sokan alighanem egy elmegyógyintézetben előbb tudták volna elképzelni, mint a Hoffenheimmel a Bundesliga I-ben, de a német edző mert álmodni, s minden bizonnyal az az évi több millió euró is motiválta, amelyet Hoppék utaltak a családi kasszába.

Ragnick hozta a klubhoz már – többek között – Salihovicot, Bát, Ibisevicet, akik az idei szezonban robbantak be a köztudatba. A német másodosztály nem is tudta sokáig feltartóztatni a Hoffenheimet, a TSG mindössze egy idényt töltött el a második vonalban, idén pedig már a Bundesligára készülhettek Ragnickék!
A klubot már a feljutáskor elkezdték „másik Chelsea-nek” csúfolni, elsősorban a nagy múlttal, ám a jelenben kevés pénzzel rendelkező német gárdák vezetői szórták a csípős megjegyzéseket, jogtalanul. Hopp ugyanis nem sztárjátékosokat vett, egyszerűen az általa igazolt fiatal (a gárda átlagéletkora 24 év alatt van!), motivált játékosok közül mindenki élt a lehetőséggel, például az Inter által kiszemelt Ibisevic, aki az ősszel 17 mérkőzésén 18 gólt szerzett. Így a Hoffenheim az ősszel a legtöbb, számszerűen 42 gólt rúgva, 35 ponttal áll a Bundesliga élén, elverve például a Dortmundot, a Hamburgot, a Kölnt. Az összképet csak a Bayern München elleni, az utolsó utáni percben elvesztett rangadó rontja le.

A településen januárra épül fel a csodaszép, 35 ezer nézőt befogadó Rhein-Neckar Arena. A kapacitásra szükség is lesz, a TSG meccseire tavaly ugyanis már 6 ezren jártak, az idén pedig az ideiglenes otthonul szolgáló mannheimi stadionban 25 ezren buzdították a csapatot, hiszen a Hoffenheimet nemcsak a környező települések lakosai szerették meg, hanem szinte egész Németország. Legutóbb például a zenei toplistákon a népszerű Chefs zenekar Olé, Super TSG című feldolgozása került előkelő helyre.
A sikerek ellenére Dietmar Hopp szerény maradt, nem beszél még bajnoki címről, sem nemzetközi szereplésről. Egyelőre csak büszke a csapatára, no meg az épülő arénára, amely ott fog állni Hoffenheimben. A templom, a kocsma és a régi futballpálya mellett.

Olvasson tovább: