Kereső toggle

Pénz beszél?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az olimpia első tizenkét napja magyar arany nélkül – ilyen sem volt még. Nemcsoda, hogy a közvélemény csalódott, értetlen, és magyarázatra vár. A
sportvezetők (valamint egy-két csődöt mondott versenyző) furcsamód most (még)
nem vették elő a régi lemezt, amelyen a pocsék formaidőzítésről, váratlan
sérülésekről, a rossz időjárásról, a kényelmetlen ágyakról és a szokatlan
környezetről szól a nóta. Nyilatkozataikban a pénz a refrén. Nem előzmények
nélkül.

Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke már az év elején arról
beszélt, hogy az olimpia – szerinte – rá fog világítani arra, hogy a magyar
sport alulfinanszírozott. Igaz, ő ennek igazolását sajátos logikával – a
sikerektől remélte. Schmitt hat aranyérmet várt a Pekingbe utazó magyar
küldöttségtől. Most, a vívók bukása után – amit Nébald-Mincza Ildikó árva
bronzérme sem tud feledtetni – már keményebb hangot ütött meg, burkoltan a
kormányt hibáztatva a gyenge versenyzésért, mert megszüntette a
sportminisztériumot és a Sporthivatalt.

Schmitt az MTI-nek azt is mondta: „Nagyon remélem, hogy a magyar sportnak lesz
egy Peking előtti és egy Peking utáni korszaka.”

De mi volt Peking előtt?

2004-ben Gyurcsány Ferenc volt sportminiszter, Magyarország új miniszterelnöke
megszünteti a sportminisztériumot, valamint a Sporthivatalt, és beépíti az
Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumba. Az ellenzék sérelmezi a
döntést, mert a sport lefokozását látja benne.

Majd megváltozik a támogatás mértéke is. A 2005-ös összegnek 2006-ra csak a fele
maradt. Ami a most Pekingbe utazó sportolóink akkori teljesítményét illeti,
néhány példa arra, milyen eredményeket produkáltak a változó támogatások és a
jelenlegi edzési körülményekhez hasonló felkészülési lehetőségek ellenére:
Ungvári Miklós cselgáncsozónk világkupa első helyezett lett 2003-ban, 2005-ben,
2007-ben, csapattal 2. lett 2005-ben az Európa-bajnokságon, Barta Nóra
műugrásban 2003-ban megnyerte a Bajnokok Európa Kupáját, Deák Bárdos Mihály
birkózó 2000 és 2003 között minden évben szerzett az 1998-ban és 1999-ben
begyűjtött világbajnoki érmeihez még egyet.

Néhány hónappal Peking előtt: Schmitt Pál hat arannyal, Gyenesei István, a
sportot felügyelő önkormányzati miniszter héttel számol. Elbert Gábor
szakállamtitkár beadja lemondását. Döntését azzal indokolja, hogy a „szakmai
súlypontok meghatározásában, a munkafelfogásban, valamint a munkamegosztásban”
nem ért egyet Gyeneseivel.

Megkezdődik az olimpia. A várt aranyérmek elmaradnak. Helyettük Cseh László
szállít úszásban három ezüstöt, Fodor Zoltán kötöttfogású birkózásban még
egyet, Nébald-Mincza Ildikó pedig egy bronzérmet párbajtőrben. A fent említettek
közül Ungvári Miklóstól Amir Gadanov vette el a siker lehetőségét, Barta Nóra a
12. lett, Deák Bárdos Mihály már az elődöntőben búcsút vett. A többiek – az
ökölvívók, a sportlövők, a vívók, a cselgáncsozók és a birkózók zöme: futottak
még…

A bűnbakkeresés pedig megindul: Schmitt Pál mellett Kovács Tamás, a MOB
sportigazgatója, a vívók korábbi szövetségi kapitánya is a minisztérium
megszüntetését és a pénzhiányt okolja, szerinte 12 éve nincs Magyarországon
sportirányítás sem, miután olyanok végzik ezt a munkát, akik nem értenek hozzá.

Bajnai Gordon sportért is felelős miniszter augusztus elején kiadott
közleményében az áll, a kormány több alkalommal több száz millió forintot adott
kiegészítő forrásként a sportköltségvetéshez, azért, hogy a sportolók
zavartalanul készülhessenek fel az olimpiára. Kovács az álprofizmus jelének
nevezi, hogy a támogatást az utolsó pillanatban kapták az olimpiai sportágak,
különösen annak fényében, hogy az olimpiai felkészülés időtartama 6–8 év.

Nádori László az Európai Unió és a Sport című könyvében azt írja, Magyarországon
az állam gazdasági termelésének 0,2 százalékát fordítja a kormány a sport
támogatására, míg a tagországokban ez a bruttó nemzeti termék 0,4 és 3,5
százaléka között mozog.

Ezzel az állítással Gyenesei István sem vitatkozik. Szerinte többet adnának, ha
a gazdasági helyzet ezt lehetővé tenné.

Ami Peking után várható: Gyenesei szerint 2009-ben megtartanák azt a kiemelt
támogatást, amit az idei évben adtak, ez pedig 3 milliárd többletet jelentene.
Azt is tanácsolta, az olimpia után kezdjék el megvizsgálni, mi lehet az oka,
hogy nem jöttek a várt eredmények.

Schmitt reméli, hogy a miniszterelnök az olimpián tett látogatása után
elgondolkodik azon, hogy milyen sportlétesítmények vannak, milyen körülmények
között készülnek más országok, milyen színvonalú versenyek vannak, s milyen
nehéz a döntőbe bejutni.

Gyurcsány Ferenc a HVG-nek adott interjújában a finanszírozási kérdésekkel
kapcsolatban elmondta, hogy igazuk van azoknak is, akik azt mondják, hogy
lehetne erre többet költeni, és hogy ő lesz az utolsó, aki azt mondja, hogy nem.
De hozzátette, hosszú a sora azoknak, akikre költeni kell. Viszont aki csak
annyit tud mondani, hogy lehetne rá költeni, és nem tud többet hozzátenni, annak
nincs igaza.

Olvasson tovább: