Kereső toggle

A kudarc és ami mögötte van

Már Ronaldinho sem mosolyog

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az esélytelen franciáktól elszenvedett váratlan, de megérdemelt vereséggel
ismét lezárult egy brazil aranykorszak. A kudarc egyik fő oka talán abban áll,
hogy a játékosok is bedőltek a média által sulykolt propagandának, miszerint
Brazília legyőzhetetlen. Hát nem.



Ronaldinho

Öt alkalommal emelhették eddig magasba a mindenkori Selecao tagjai a
világbajnoknak járó serleget, ám nem csak ez a tény mondatta a legtöbb
szurkolóval és fogadóirodával, hogy a németországi tornán is Brazília a
legnagyobb esélyes. Sokat nyomott a latban, hogy a klasszisok sorát felvonultató
csapat már évek óta – gyakorlatilag a 2002-es vb-győzelmük óta – alig játszott
olyan meccset, melyen elmaradt volna teljesítménye a várttól. Gólgazdag,
eseménydús és ami a legfontosabb: közönségszórakoztató játékot produkáltak. Az
egyik legnagyobb sportszergyártó cég ezt meg is lovagolta azzal, hogy a
brazilokat állította mintául mindenki elé. A „Játssz gyönyörűen!” mottóra épülő
reklámkampányát gyakorlatilag a brazilokon keresztül ismertette meg a cég
világszerte – nem érdemtelenül.



Ronaldo

Fotók: AP

Sokáig folyt a találgatás, meddig lehet kitenni a játékosokat a média
kereszttüzének a formahanyatlás veszélye nélkül. Utólag egyértelműnek tűnik,
hogy nem ok nélkül volt annyi fanyar arcú, keserű játékos a Selecao keretében az
idei vébé alatt. Több sajtóorgánum munkatársa is panaszkodott, hogy szinte
lehetetlen megszólaltatni a brazil játékosokat, mert ellenségesen, vagy jobb
esetben is passzívan reagálnak a sajtó normális közeledésére. Egy brazil lap
munkatársa szerint a játékosok egyszerűen belefásultak az állandósult
érdeklődésbe.

A kudarc újabb oka, hogy a világbajnokság előtt mindenhonnan az köszönt vissza,
hogy a földkerekség legjobb csapata Brazília, ezért sokan előre lefutott
meccsnek tekintették a tornát. Ezt támasztja alá az az adat is, amely a William
Hillnél, az egyik legnagyobb brit fogadóirodánál látott napvilágot: ügyfeleik 70
százaléka gondolta úgy, hogy Brazíliának még csak valódi vetélytársa sem lesz a
vébén.

Az igazi probléma az, hogy mindezt Ronaldinhóék is elhitték, sőt mindez a
médiában is napvilágot látott. Parreira szövetségi kapitány is beismerte,
csapata egyszerűen nem volt felkészülve arra, hogy nagyobb ellenállásba
ütközhet. Túlzott önbizalmukról árulkodik, hogy Parreira a franciáktól
elszenvedett vereséget követő sajtótájékoztatón elmondta: nem volt kidolgozott
taktikája arra az esetre, ha csapata hátrányba kerül.

Nyílt titok, hogy a csapaton belül sem volt minden rendjén. Bár az európai sajtó
nem tulajdonított neki különösebb figyelmet, de Adriano és Ronaldo között éles
ellentét uralkodott. Adriano ugyanis azt nyilatkozta az egyik legbefolyásosabb
brazil napilapnak, az O’Globó-nak, hogy inkább Robinhóval szeret játszani. Az
újság, a szenzációt keresve, mindezt Ronaldo előtt már úgy tálalta, hogy Adriano
nyílt támadást intézett ellene. Emiatt olyannyira megfagyott a kapcsolat
kettejük közt, hogy állítólag még az edzéseken sem szóltak egymáshoz. Egy ilyen
afférnak, mondani sem kell, hatása van az egész csapatra nézve. Voltak, akik
Adriano, és voltak, akik Ronaldo mellé álltak, és ez által klikkesedés alakult
ki.



Adriano

Állandó témát szolgáltatott a Ronaldo testsúlya körüli hercehurca is, amelyet
– mint már megszokhattuk – a brazil sajtó gerjesztett. Hiába döntötte meg a
Fenomén becenévre hallgató játékos a vb-gólrekorder Gerd Müller csúcsát,
otthonról folyamatosan kikövetelték a csapatból, mondván, Robinhónak sokkal
inkább a csapatban lenne a helye. A Japán elleni utolsó csoportmeccsen ugyanis
Parreira kapitány sztárjai pihentetése céljából alaposan felforgatta a csapatát,
és Cicinho valamint Robinho vezérletével a brazil válogatott valóban
világbajnoktól elvárható játékot produkált. Parreira mégis a rutinos öregekhez
tért vissza a következő, Ghána elleni nyolcad-, valamint a franciák elleni
negyeddöntőkor. Emiatt most hazájában a fejét követelik – már érthetjük, hogy
nem a levegőbe beszéltek az eddigi Selecao-kapitányok, amikor azt mondták, a
brazil válogatott edzője számára kicsi a távolság a pokol és a menny között.

A franciák elleni meccsen aztán bebizonyosodott, hogy ezen a vébén nem teremhet
több babér az aranysárga mezeseknek. Hátrányban is olyan nyugodtan
paszszolgattak hátul, hogy nézőként azt lehetett hinni: a brazilok vezetnek. A
legérdekesebb az egészben, hogy a Fekete Gyöngyszem, azaz Pelé, már a meccs
előtt megmondta, amire csak kevesen gondoltak volna, hogy a brazil csapatnak
esélye sem lesz a franciák ellen.

Hazaérkezve Rio de Janeiróba a brazil csapatot csak néhány megkeseredett
szurkoló várta, akik Parreira pocskondiázása miatt mentek ki a repülőtérre.
Parreira szerint el kell kezdődnie egy megújulási folyamatnak a brazil
futballban, azt azonban nem tudja, az ő vezetésével vagy nélküle. A szurkolók az
utóbbi változathoz ragaszkodnak. Roberto Carlos és Juninho mindenesetre
megértette az idők szavát: visszavonultak a válogatottból.

Kalap, kabát

A vártnál eredménytelenebb világbajnoki szereplés miatt lemondott posztjáról
Ricardo La Volpe, Mexikó szövetségi kapitánya.

La Volpe a tizedik szakvezető, aki belebukott a vébébe. Eddig Sven-Göran
Eriksson (Anglia), Jose Pekerman (Argentína), Guus Hiddink (Ausztrália), Dick
Advocaat (Koreai Köztársaság), Henri Michel (Elefántcsontpart), Branko Ivankovic
(Irán), Zico (Japán), Alexandre Guimaraes (Costa Rica) és Ilija Petkovics
(Szerbia-Montenegró) állt fel a kispadról, most pedig La Volpe búcsúzott. Az
argentin edző elárulta, hogy a jövőben Európában kíván dolgozni.

Olvasson tovább: