Kereső toggle

Tények és találgatások

Megkezdődött az átigazolási szezon

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az idei nyár szenzációval felérő átigazolással kezdődött. Amint
bejelentette, hogy nem szándékozik megújítani a szerződését a német bajnoki
rekorderrel, a Bayern Münchennel, Michael Ballackot dögkeselyű módjára
környékezték meg a legnagyobb sztárklubok ügynökei.

A játékos az élénk olasz érdeklődés ellenére – a bundabotrány is sokat
nyomhatott a latban – a csillagok sorait felvonultató Chelsea-t választotta. A
Bayern nem keveset bukott az ügyön, mivel a játékosnak lejárt a szerződése, így
egy fillért sem csikarhatott ki érte. Ballack viszont annál inkább dörzsölheti a
tenyerét: egyes információk szerint hetente 121 ezer fontot tehet majd zsebre.


Egy újabb, kész tényként elkönyvelhető átigazolás szintén a
Németország–Anglia-relációban történt. A csehek nemzeti büszkesége, Tomás
Rosicky ágyússá avanzsált, vagyis a Borussia Dortmund mezét az Arsenaléra
cserélte. Nem kisebb hír – főleg a szarkák szurkolói számára –, hogy a gólerős
holland csatár, Dirk Kuyt a jövőben a Newcastle mezében riogathatja a bekkeket.



Michael Ballack

Ballack a Chelsea-t választotta

Fotó: AP



Gera Zoltán

Gera után több Premier Liga-klub érdeklődik

Fotó: S. L.

Bár a fentiekkel ellentétben kész tényekről még nem beszélhetünk, Didier
Drogba nyilvánosan is megpendítette annak a lehetőségét, hogy elhagyja a
Chelsea-t. Arra hivatkozott, hogy rosszul érzi magát a fővárosban, s ami
fontosabb, a csapatban sem igazán szeret játszani. Ennek oka, hogy Mourinho
Drogbát jobbára csak erőcsatárként alkalmazza, így nem csoda, hogy a góllövésre
éhes csatár Olaszország felé kacsingat. Ami a pótlását illeti, Abramovics már
régóta játszik Andrij Sevcsenko megszerzésének gondolatával, erre ebben az
esetben remek esély kínálkozik, hiszen állítólag a játékos kérte is elengedését
a Milan elnökénél, Silvio Berlusconinál.

Honfitársaink közül Gera Zoltán jövőjével kapcsolatban mutatkozik a legnagyobb
érdeklődés a szurkolók és – ami fontosabb – az őt váró klubok körében is. Bár a
játékos nem szándékozik a pályafutásával kapcsolatban találgatásokba
bocsátkozni, angol lapok értesüléseire hivatkozva elmondható, hogy Premier
Liga-együttesek sora szeretné saját keretében tudni a magyar támadót. A
Manchester City, az Everton és az Aston Villa tűnhet reális befutónak a
szakértők szerint, a lapok 4 millió fontos átigazolási díjról írnak. Gerát
Németh Krisztián követi a hírekben, akit a Sándor Akadémián kívül a szakma csak
az utóbbi néhány hónapban fedezett fel magának igazán. Iránta – az U-17-es
válogatott remek Eb-szereplésének köszönhetően – több országból is érdeklődnek,
az egyik lehetséges vevő a köztudottan remek utánpótlásbázissal rendelkező Ajax
Amsterdam.

Nemzeti válogatottunk biztos pontja, a kapus Király Gábor iránt a BL-döntős
Arsenal mutat élénk érdeklődést. Miután eldőlt, hogy Király klubjának, a Crystal
Palace-nak nem sikerült viszszajutnia az angol élvonalba, a kapus jelezte, hogy
a jövőben nem szándékozik a második vonalban futballozni.

A kapusok tavalyi ranglistáján második helyezett honfitársunkért ezután
jelentősen megnőtt a kereslet.



Tomás Rosicky

Fotó: AP

Precedens

Az átigazolások jogi alapját az úgynevezett Bosman-szabályzat elfogadásával
teremtették meg a főbb futballszervezetek, a FIFA és az UEFA. Az ügy kirobbanása
egy belga focistához, Jean-Marc Bosmanhoz köthető, aki 1990-ben azzal a
keresettel állt a Luxemburgban székelő Európai Törvényszék elé, hogy klubja – a
belga RFC Liége – nem hajlandó elengedni annak ellenére sem, hogy lejárt a
szerződése. A belga klub képviselői olyan magas kivásárlási díjat szabtak ki
Bosmanért, amelyet a vevőjelölt nem tudott megfizetni. Addig ugyanis csak
lelépési díj ellenében tudott csapatot váltani a játékos akkor is, ha lejárt a
szerződése. Hosszas jogi tortúrát követően, 1995 végére aztán a törvényszék
kimondta: a munkaerőt – ez esetben focistákat – szabadon kell hagyni az EU-n
belül a szerződésük lejárta után. Ez az ügy teremtette meg az alapokat a modern,
üzletileg is hangsúlyos futballhoz, amire később még ráépült például az a
szabály, hogy meghatározták, hány unión kívüli játékost foglalkoztathat egy-egy
klub, valamint azt is, mennyi saját nevelésű focistát kötelező minden mérkőzésre
jelölni a keretbe, illetve a kezdő együttesbe. Mindez szigorítást jelentett a
klubok számára, a játékosoknak viszont sokat segített.

Olvasson tovább: