Kereső toggle

A közúti baleset jobban pusztított, mint Vietnam

Autóipari botrányok a tengerentúlon

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A 40-es évek: Óriási siker Charlie Chaplin A diktátor cím? hangosfilmje, melyben Hitlert parodizálja. 1941: miközben a Pearl Harbor elleni japán légitámadás következtében az európai háború világháborúvá szélesedik, Magyarország hadat üzen a Szovjetuniónak és az USA-nak. 1945: beköszönt az atomkorszak, a Hirosimára és Nagasakira ledobott amerikai bombák 146 ezer embert azonnal elpusztítanak. Megváltozik Európa térképe, több kelet-európai állam szándéka ellenére kommunista országgá válik. 1947: Az újkor legjelentősebb történelmi felfedezése a bibliai Ószövetséget is tartalmazó qumráni tekercsek. 1948: Egy svájci kiránduló bogáncsos kalandja után feltalálja a tépőzárat. 



Az 1956-os Ford Crown Victoria műszerfalát már habgumival borították. A biztonsági kísérletek első eredménye

Az 1940-es évek elején az Európa-szerte robbanó bombák egyre hangosabban visszhangoztak az Egyesült Államokban, mivel a nehézipar minden erejével a hadsereget szolgálta ki, alábbhagyott az autóipar fejlődése. 

A második világháború befejezése után a motorizáció nagyarányú fejlesztésére volt szükség ahhoz, hogy a gazdasági és társadalmi rendszerek visszakerüljenek a régi kerékvágásba. Amerika népe a materiális optimizmust szomjazta, a vásárlók ostromolták az autókereskedőket, és bármilyen járművet megvettek, aminek négy kereke volt. Úgy gondolták, az autóval a szabadságukat vásárolják meg. Az autók balesetben nyújtott biztonsága azonban katasztrofális volt. A baleset szót nemigen lehetett kiejteni, mert az megtépázta volna az autót körülvevő mítoszt.

Az 50-es évek: Nemzeti katasztrófa Brazíliában, mivel hazai pályán elveszítik a futball vb-t. A hidegháború egyik következménye, hogy Amerikában mindenütt szovjet kémeket sejtenek. McCarthy szenátor még Eisenhower elnököt is meggyanúsítja. 1952: Az Ének az esőben musical Jane Kellyvel filmsláger. 1953: A népesség növelése érdekében Magyarországon bevezetik a gyermektelenségi adót. 1954: Az USA-ban felfedezik a gyermekbénulás elleni védőoltást. Beköszönt a zsebrádiókorszak, a slágerlisták élén Bill Haley és Elvis Presley. 1958: tizenhét évesen futballsztár lesz a brazil Pelé. 1959: A tizenegy Oscarral jutalmazott Ben Hur cím? film óriási kasszasiker.

Az 50-es évek Amerikájában évente 45 ezer ember vált közúti baleset áldozatává, ez akkora szám, mint ahány amerikai katona a vietnami háború 13 éve alatt elesett. Amikor a Ford Motor Company biztonsági kísérletezésbe kezdett, a General Motors (GM)nyomást gyakorolt a Fordra, mivel úgy gondolták, hogy a kísérletek hatására esni fognak az eladási mutatók. Azt mondták, hogy nem kell úgy feszegetni a biztonsági kérdéseket, mert akkor a vásárlók elbizonytalanodnak. A kampányt leállították, a Ford kulcsembere, McNamara kilépett a cégtől és védelmi miniszter lett belőle. Ezek után a biztonság kérdését csaknem két évtizedig a hallgatás övezte. 1959-ben a GM egy olyan kocsit dobott piacra, amely egészen másfajta vezetési stílust kívánt meg, mint a többi amerikai autó. Míg azok alulkormányozottak voltak, addig a Chevrolet Corvair erősen túlkormányzott módon viselkedett. Állandóan fennállt a veszélye annak, hogy a kocsi hátulja egy éles kanyarban megelőzi az elejét és felborul. A sok baleset hatására Ralph Nader, egy libanoni bevándorló fia, megírta a Veszély minden sebességfokozatnál cím? könyvét. Az ügy nagy port vert fel, és a Corvair eladhatatlanná vált. A GM rögtön állást ajánlott Nadernek, de valójában azt próbálták kitapogatni, hogy megvásárolható-e. Magánnyomozókat állították rá, hogy valamilyen módon kompromittálják. Nader az autók biztonságáról szóló szenátusi meghallgatáson tanúként szerepelt, és az autógyárakat azzal vádolta, hogy nem törődnek az emberek életével. Ezek után Johnson elnök az autóipart szabályozó új törvényeket írt alá, ami fordulópont volt a biztonság kérdésében. Nader nevéhez fűződik a fogyasztói társadalom első olyan mozgalma, melynek során az emberek szembefordultak az autógyártás óriásaival.



McNamara, aki kilépett a Fordtól

A 60-as évek: Az USA-ban piacra kerül az első fogamzásgátló tabletta. Nyikita Hruscsov szovjet elnök az ENSZ közgyűlésén cipőjével veri az asztalt. 1961: Az NDK 49 km hosszúságú betonfallal választja ketté Berlint. 1963: a Beatles együttes zenéje tömegek extázisát váltja ki; puskagolyó végez John F. Kennedyvel, az Egyesült Államok elnökével. 1965: A Niagara-vízesésnél lévő erőm? műszaki hibája miatt az USA északnyugati térségében 9 órás áramszünet van, 9 hónappal később a térségben az átlagosnál jóval több gyermek születik. 1969: Izraelben egy asszonyt, a 70 éves Golda Meirt választják kormányfőnek. Egyik kollégája szerint "ő az egyetlen férfi a kormányban". Ugyanebben az évben Jasszer Arafat lesz a Palesztin Felszabadítási Szervezet elnöke.

Egy másik problémás autó a Ford Pinto modellje volt, melynek hátuljával komoly gondok adódtak, mivel a benzintank túl közel volt a hátsó lökhárítóhoz. Emberek tucatjai égtek halálra a Pintóval történt balesetekben, míg végül pert indítottak a Ford ellen. Az ügyben előkerült egy levél, amely rávilágított arra, hogy a Ford nem kíván lépni a rosszul elhelyezett benzintank ügyében. A levél tartalma szerint várhatóan mintegy 180 ember fog meghalni, és ugyanennyien fognak súlyos sérüléseket szenvedni konstrukciós hiba miatt. Mindez majdnem 50 millió dollárjába kerül majd a Fordnak, de a hiba kijavítása kocsinként 11 dolláros költséggel 137 millióba kerülne. A Ford úgy gondolta, hogy olcsóbban megússza, ha elhallgatja az ügyet. Ezek után az esküdtszék 125 millió dolláros büntetést szabott ki a cégre, mert az emberi életnél is fontosabbnak tartotta a profitot. Ettől kezdve a biztonság kérdését nem lehetett lesöpörni az asztalról. A Ford Motor Company az elsők között végzett autóival összeütközési kísérleteket annak megállapítása végett, hogy balesetkor az autó mely részeihez ütődnek hozzá az utasok, és hogy ebből milyen sérülések származnak. Ennek eredményeképpen már az 1956-os Ford modellek habgumi borítású műszerfallal jelentek meg. 

A 70-es évek: Svájcban az európai országok közül utolsóként a nők is szavazati jogot kapnak. 1972: A videokazetták terjedése visszaszorítja az írásbeli kultúrát. 1973: Véget ér a vietnami háború, nyertesek nincsenek. A kőolaj ára a közel-keleti válság miatt megnégyszereződik. 1974: A Watergate-botrány miatt lemondani kényszerülő Richard Nixon az első amerikai elnök, aki visszalép hivatalától. Rubik Ernő bűvös kockája világsiker. 1978: Világra jön az első lombikbébi. 1979: Szovjet katonai csapatok bevonulnak Afganisztánba.

A Volvo már 1959-ben elkezdte alkalmazni a hárompontos biztonsági övet, ők jegyezték be a szabadalmat is, de engedélyezték, hogy bárki szabadon használhassa a találmányt. Amerikában igen kemény volt az övekkel kapcsolatos ellenállás, csak minden huszadik ember kötötte be magát. Úgy gondolták, hogyha valaki nem viseli az övet és meghal, az az ő magánügye. A probléma megoldódni látszott egy új találmány, a légzsák segítségével. Az első autó, amelyet a GM légzsákkal látott el, az 1973-ban kibocsátott Chevrolet volt. Amikor az amerikai kormányzat azt fontolgatta, hogy kötelezővé teszi a légzsákot, az autóipar foggal-körömmel harcolt a javaslat ellen. A Ford akkori főnöke Lee Iacocca még a Fehér Házba is elment, hogy elmondja, a légzsák tönkreteszi az autógyárakat. Mikor Iacocca átigazolt a Chryslerhez, ott is folytatta az ellenkampányt. 1984-ben a kormányzati beszerzésekért felelős hivatal csak légzsákokkal felszerelt autókat fogadott el. Mindenki elképedésére a kormány Ford autókat rendelt. Ezek után a légzsákok beszerelésében a Chrysler bizonyult a leggyorsabbnak és leghatékonyabbnak a világon, az új biztonsági eszköz népszerű lett, és Iacocca is belátta, hogy tévedett. Az európaiakkal ellentétben az amerikaiak egyharmada még ma sem használja a biztonsági övet. A 90-es években az emberek biztonsága már kulcsfontosságú kérdéssé vált, a vásárlók egyre inkább a nagyobb védelmet nyújtó autókat keresik, és ezért hajlandók többet is fizetni.

Olvasson tovább: