Kereső toggle

Új szelek Moszkvából

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nemzetközi felzúdulás követte a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) döntését a 2008-as nyári olimpiai játékok helyszínének kijelölése után. Az öt pályázó város már a választások előtt érezhetően nem volt egy súlycsoportban. Az okokról még valószínűleg sokáig fognak vitatkozni. Az biztos, hogy a döntést követően az új NOB-vezető választása egy érdekes korszakot zárt le a modernkori olimpiák történetében. Az elmúlt idő viharait figyelve talán könnyebben megérthető, miért esett Kíná-ra a választás.



Ünneplő pekingi lakosok. Mi változik? Fotó: Reuters

Az orosz főváros adott otthont a 112. NOB-közgyűlésnek. Érdekes helyszín Moszkva, a most leköszönő elnököt pontosan 21 évvel ezelőtt választották meg a szervezet élére, pont ugyanezen a helyszínen. Juan Antonio Samaranch két évtizedes pályafutásáról biztos sok vita lesz még. Az elmúlt idők vesztegetési botrányai és a teljes profitorientáltság mély nyomot hagyott mindenkiben, talán ennek köszönhető az új elnök személyéről hozott döntés is. Jacques Rogge lett az első ember, akinek megválasztását sokan szintén a leköszönő elnöknek tulajdonítják. Ennek ellenére az első nyilatkozatokból és tervekből már látszik, ha Samaranch keze is benne volt a választási sikerben, akkor valószínűleg nem ismerte eléggé támogatottját. Rogge az olimpiai mozgalom reformereinek legismertebb képviselője. Elképzelései szerint a mozgalom szervezetileg és anyagilag is teljes megújításra szorul. Terveiben sokkal olcsóbb és kisebb méret? olimpiai játékok szerepelnek. A túlságosan is gigantikussá növekedett játékokat ismét emberi léptékűvé kívánja csökkenteni. Ez azt is jelentheti, hogy az olimpiai játékok műsora is jelentősen változhat, több sportág megrendezése kikerülhet a programból. Ezek éles szakításra utalnak az elmúlt időkben multinacionális parádévá váló esemény sorsát illetően. 

A játékokon előreláthatólag legfeljebb 300 versenyszámban osztanak majd érmeket, ugyanakkor csökkentik a NOB-tagok számát is. 2003 végére 130 fő, és nem sokkal később 115 fő alkotja majd a legfőbb döntéshozó testületet. Rogge emlékeztetett arra, hogy a sportolók létszámát tízezer főben maximálták a nyári olimpiákon, s úgy vélte, hogy az újságírók részvételének korlátozásán is el kell gondolkodni, hiszen Sydneyben a média már 19 ezer fővel képviseltette magát. Tervei megvalósításához reformbizottságot hoznak létre, amely azonban csak a Salt Lake Cityben rendezendő olimpia után kezdi meg működését. Samaranch kissé sérelmezi is ez utóbbi döntést, szerinte az új testület létrehozása az eddigi reformbizottság munkájának a kritikája – nem véletlen, sok tag az eddigi reformmunkát csupán a problémák kozmetikázásának tartotta. "Nem túl látványos a vezetési stílusom, de készen állok kemény döntésekre. Tanult szakmámban, a sebészetben is szükség van a keménységre, amikor közölni kell valakivel, hogy amputálni fogják valamelyik végtagját. Ha csökkentjük az olimpiai játékok méretét, akkor a jelenleginél több ország számára válik lehetővé megrendezésük" – nyilatkozta Rogge.

A régi vezetéssel való szakításnak a másik jele, hogy Rogge nem igazán szeretne együtt dolgozni a magát örökös tiszteletbeli elnöki ranggal bebiztosítani szándékozó Samaranch-csal. Ezt már az elnökség feladata lesz eldönteni, de valószínűleg új korszak kezdődik majd. Igaz, a 2008-as helyszín megválasztása még nem ezt jelzi. Többek szerint a most már csak tiszteletbeli elnök utolsó művével állhat szemben a közönség.

Peking győzelme egyértelműen az üzletorientált olimpiák hagyományát szaporítja. A többi pályázó szerint győzött az igazságtalanság. François Loncle, a francia nemzetgyűlés külügyi bizottságának elnöke egyenesen "Samaranch utolsó gaztettének" nevezte a NOB döntését. Ez a döntési mechanizmus nem először érvényesült a helyszínek megválasztásánál – pont ez volt az egyik ok, amiért sokan Samaranch ellen fordultak, és elkezdték a vesztegetési ügyeket feszegetni. Rogge-nak öt éve lesz arra, hogy ezen változtasson, és új, pontosabban az eredeti irányba terelje az olimpiai versenyeket. Mindenesetre nem Franciaország lesz az egyetlen, aki bojkottálni szeretné a kínai helyszínt, ekkora vihart még Athén évfordulós mellőzése sem okozott.

A magyar sportminisztérium vezetője mindenesetre kicsit más szemszögből nézi az eseményeket. Deutsch Tamás a Peking melletti döntés óta napvilágot látott reagálásokból arra következtet, hogy a 2012-es olimpia európai megrendezésének – s ezen belül a magyar pályázatnak is – javultak az esélyei. Szerinte szembetűnőek a párhuzamok: "Peking az összes jelentkező közül a legerősebb kormánytámogatást garantálta, a kínai fővárosban egyetlen egy létesítmény sincs még kész, és mind a kínai, mind a magyar sportra igaz, hogy képviselői főszereplők a világversenyeken." Lehet ennyi párhuzamnál több bizonyíték arra, hogy micsoda hasonlóságok vannak a két ország között? Remélhetőleg 2012-ig nem érjük utol mindenben a kínaiakat.


JACQUES ROGGE

Állampolgárság: belga 

Született: 1942. május 2., Gent, Belgium

Családi állapot: nős, két gyermek apja

Végzettség: doktori diploma, sportorvosi, sebészeti és ortopédiai szakorvos 

Nyelvtudás: holland, francia, angol, német, spanyol 

Sportolói múlt: Finn dingiben részt vett a mexikói (1968), a müncheni (1972) és a montreali (1976) olimpián. Világbajnokságon egyszeres arany, kétszeres ezüstérmes, 16-szoros belga bajnok. Tízszeres válogatott rögbijátékos.

Sportvezetői tevékenység: az Európai Olimpiai Bizottságok Szervezetének (EOC) elnöke (1990 óta), a Nemzeti Olimpiai Bizottságok Szervezetének (ANOC) alelnöke. A Belga Olimpiai Bizottság elnöke (1989-92), az innsbrucki (1976) és calgaryi (1988) téli, valamint a moszkvai (1980), a Los Angeles-i (1984) és szöuli (1988) nyári olimpián a belga csapat vezetője. A Belga Olimpiai Bizottság elnöke (1989-92). 

NOB-tisztségek: tag (1991-), végrehajtó bizottsági tag (1998-). Az orvosi bizottság tagja (1992-93), alelnöke (1994-). A sydneyi és az athéni koordinációs bizottság vezetője.

Olvasson tovább: