Kategóriájában a legjobb ajánlat
Első ránézésre nem sok eltérés található a két-háromajtós Punto, a HGT és a Sporting változat között, dinamikusan rajzolt karosszériájuk sportosra veszi a formát. Hozzáértő szemek azonban hamar felfedezik a különbséget, a lökhárító alatti levegő-beömlő-nyílások nem tucat modellre utalnak. A széria 15 colos könny?fém kerekekkel láthatóvá tették azt a négy tárcsaféket, amelyek még többet sejtetnek. A HGT nem csupán "pávatollaival" ékeskedik, a fő attrakció a motorháztető alatt rejlik. Ez is csupán addig, míg életre nem kel az a 130 tagú ménes, amely 8,6 másodperces vágtával egészen a 100-as tempóig tekeri fel a kilométeróra mutatóját. Gyorsulási versenyben a középkategória labdába se rúghat és a nagy autósok többségének is iparkodnia kell, hogy ne a HGT féklámpái világítsák meg meglepett arcukat. A kiváló oldaltartású üléseket nem szunyókálásra tervezték; nagyobb sebesség? kanyarokban "derekasan" megtartanak bennünket. Gyakorlat nélküli vezetőknek nem ajánlott ez a kis erőgép, még akkor sem, ha a megvastagított sportkormányba kellőképpen meg lehet kapaszkodni. A futóm? a helyzet magaslatán áll, de azért – sportautó lévén – ne várjon senki olyan rugózást, amely a pneumatikus rendszer? Citroëneken található. Az első kerekekre szabaduló felesleges energiákról kapcsolható kipörgésgátló gondoskodik, igen hasznos szolgáltatás ez síkos útviszonyok között. A konkurenciához képest kifejezetten versenyképes 3,5 milliós vételárért a fentebb említetteken kívül vezető-, utas- és oldallégzsákokat, cityfunkciós elektromos szervokormányt, pollenszűrős légkondit, blokkolás- és kipörgésgátlót, elektromosan mozgatható oldalüvegeket és tükröket, központi zárat és indításgátlót, fedélzeti számítógépet és egy tisztességesen szóló, 7 hangszórós Blaupunkt rádiós magnót kapunk. No meg 130 erejétől duzzadó paripát, melyet elosztva a vételárral rögtön kiderül, hogy egy ló 26 900 forintunkba került. Ennyi pénzért pedig az állatvásáron is csak egyetlen kiszolgált gebét kínálnak. (K.S.)
2000. 11. 11. (IV/46)
