Kereső toggle

Sydney

A város, amelyből egy ország nőtt ki

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Ausztráliát nagyon régóta lakják, de közel kétszáz évig nem tudtunk róla
semmit. Így az őslakosok történelme is kissé homályba vész, de egy biztos: nem
angolul beszéltek. Eme remek nyelvvel azután találkoztak, amikor James Cook 1768-ban
elindult, hogy megkeresse a "nagy déli földet". 1770. április 29-én ért partot az
ország keleti partjainál, amit az előtte itt járt holland felfedezők
Új-Hollandiának neveztek el. Cook kapitány is adott egy új nevet a területnek:
Új-Dél- Wales, és – biztos, ami biztos – az új szerzeményt III. György
örökségének nyilvánította. A hajón utazott Sir Joseph Banks botanikus is, aki
nélkül az angol alattvalók semmit sem tudtak volna meg királyságuk új tagjáról.
Néhány évvel a felfedezés után a növénykutatónak az a remek ötlete támadt, hogy
itt lehetne megoldani az anyaország túlzsúfolt börtöneinek gondját.



Biztos siker, biztosnők a biciklin    Fotó: Reuters

Az ötletnek sikere lett. 1787. május 13-án indult, és 1788. január 18-án ki is
kötött Az Első Flotta (The First Fleet) tizenegy hajója a Botany-öbölben. Arthur
Phillip kapitány viszont elégedetlen volt elődje választásával, slamposnak
titulálva a helyet – lehet, hogy igaza volt, ugyanis ma itt van a kontinens
kőolajkikötője – északabbra ment. Itt talált egy neki tetsző öblöt, amit Sydney
Cove-nak (cove, azaz szűk bejárattal rendelkező öböl) nevezett el: a mai Sydneyben ez
a nemzetközi utasszállító hajók kikötője, és Circular Quay a neve. Eme utazást
nagyban segítő belügyminisztert hívták Lord Sydneynek (1733-1800), aki később ennek
a gyarmatnak a felügyelője lett. Döntését befolyásolták a környéken fakadó
édesviz? források és egy tiszta viz? patak (ma Tank Stream). Az idők során a
névből kikopott a "cove" szócska, így keletkezett a ma ismert név. 1788. január
26-án Phillip kapitány ünnepélyes zászlófelvonással megalapította az angol
királyság Új-Dél-Walesi Gyarmatát.

Az első hajókon 1485-en érkeztek: 772 elítélt – 568 férfi, 191 nő és 13 gyerek
–, 20 hivatalnok, 206 tengerész, akik közül 26-an feleséggel és 13 gyermekkel
jöttek. Az angol korona megjelenése az őslakók életét is gyökeresen
megváltoztatta, az új betegségek és a telepesek ellen vívott hiábavaló harcok
alaposan megtizedelték őket. Csak az elmúlt években jutottak teljes kör?
állampolgársághoz és hagyományaik szabad ápolásához. A mostani olimpiai megnyitó
előtt az utak mentén élő lánccal kívántak tiltakozni rossz sorsuk miatt.

Ettől függetlenül az új terület igen népszerű lett az új betelepülők körében.
1793-tól kezdtek érkezni az elsők, akik ezt szabad akaratukból tették. Addig is
Sydneyt és környékét a fegyenceknek kellett lakhatóvá tenniük, és ez nem volt
könny? munka. Az újonnan érkezőknek az olcsó föld és a szinte ingyen dolgozó
elítéltek adták a kellő lendületet a növekedésre. A fegyencekkel érkező
hivatalnokok idővel gazdálkodni kezdtek, a rabok építették az utakat, csapolták a
mocsarakat, irtották a vad növényzetet és törték fel a földeket. Lassan egy egész
kis város alakult ki. Tizenkét évnyi munka után már sokkal biztosabb alapokon
álltak. A környéken található homokkő lett a házak legfőbb alapanyaga, erről
kapta a nevét a város történelmi központja, The Rocks, ahol szintén sok
építményhez használták ezeket a sziklákat. Ez a város Sydney alapításának a
helyszíne, és a mai Ausztrália legjelentősebb történelmi emlékhelye.

Szükség volt a rendfenntartásra is, mert a gyarmatnak nem volt saját pénzneme, amiben
a költségeket megtéríthették volna. Ezt a szerepet a rum látta el egy ideig. A
cukornádból készített ital rendkívül népszerű volt a fegyencek és őrizőik
körében, ezért minden másnak – ruhának, ételnek, eszközöknek – az árát ehhez
mérték. Természetesen a gyarmat sok behozatalra szorult, és ezekért is rumban
fizetett. Így a rumkészítésnek a monopóliuma a kormányzóság kezébe került.
(Eredetileg egyik fő feladatuk más európai hatalmak befolyásának a megakadályozása
volt.) William Bligh kormányzó véget szeretett volna vetni a korrupt rumuralkodásnak,
de a hivatalnokok fellázadtak ellene. Ez volt a rum-lázadás. Bligh nagy nehezen tudott
csak elmenekülni és tájékoztatni az angol hatóságokat a valódi helyzetről. Ekkor,
1810-ben utazott ide egy új kormányzó, aki az egész lázadó sereget összepakoltatta,
és visszaküldte az anyaországba. Lachlan Macquarie-nek hívták. Macquarie tíz éves
kormányzása alatt virágzó várossá fejlődött a volt telep. Tízezer ember élt
ekkor a gyarmaton, de életük teljesen átalakult. Megindultak a közmunkák. Kórházak,
laktanyák, iskolák és bíróság létesült. Mindaz, ami ma Sydneyben kialakult,
Macquarie vezetése alatt született, vagy terveiben szerepelt. Érdekes, hogy ebben nagy
szerepe volt egy Angliában hamisításért elítélt fegyencnek is, Francis Greenway-nek.
Greenway építész volt, tervei alapján épült sok középület, amiket azóta gondosan
restauráltak, így még most is sok áll belőlük. 1822-ben a városnak már fő- és
mellékutcái és szervezett rendőrsége is volt.

A telepesek által használt kétpennysek kicsit elavultak, ráadásul már a rum sem volt
fizetőeszköz, így beindult a pennyhamisítás. Macquarie ennek is véget vetett azzal,
hogy 1812-ben új pénzt vezetett be. Pontosabban nagy mennyiség? spanyol dollárt
hozatott Indiából, és hogy a magán behozatalt megakadályozza, kilyukasztatta a
pénzeket. El is nevezték lyukas dollárnak (Holey Dollar), így ért az első ausztrál
pénz 5 fontsterlinget. A közepét sem hagyták veszni, ez lett a Dump, 15 penny
értékben.

1840-ben véget vetettek a fegyencszállításoknak. Ezzel ugyan az olcsó
munkaerő-beáramlás megszűnt, de nőtt a közbiztonság. Két évvel később Sydney
hivatalosan is város lett. A lakosság létszáma rohamosan növekedett. Ebben nagy
szerepe volt annak is, hogy aranyat találtak a közelben. 1850-ben kitört az aranyláz
– mely 1849-ben már Kaliforniát is megrázta.

A városba ezzel a hullámmal érkeztek az első amerikai és kínai bevándorlók.
1890-ig folyamatos volt a növekedés. Ekkorra az oktatás is teljesen helyi lett. Ezekben
az években kezdett kialakulni az ausztrál nemzeti érzés. 1901. január 1-én hat volt
gyarmatból megalakult Ausztrália.

Sydney 1925-re egymillió lakossal metropolisszá nőtte ki magát. Egy évvel később
kezdték a városi metró építését. A harmincas években nyitották meg az első
hidat. 1963-ban már kétmillióan éltek itt. 1973-ban készült el a ma már Sydney
jelképeként számon tartott operaház, a dán Jørn Utzon építész munkája. Ma több
mint négymillió ember éli mindennapjait a sokak által Ausztrália legvonzóbb és
leginkább kozmopolita nagyvárosának tartott Sydneyben.

Olvasson tovább: