Kereső toggle

Ferencváros Újpest 1 1

Esőverte rangadó

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

TUDÓSÍTÓNKTÓL



Nicsenko és Tóth Norbert verseng a labdáért.
Kézzel-lábbal
Fotó: MTI

A magyar futballban nem éppen jellemző nagy várakozás
előzte meg a Ferencváros-Újpest csúcsrangadónak kikiáltott
mérkőzést. A lelkesedés érthető is volt, hiszen sok mindent
ez a meccs döntött el. Az Újpest pontszerzése esetén a
lila-fehér csapat gyakorlatilag bajnok, hiszen öt pont
előnyét az őt követő Fradi csak egy óriási csodával
tudná behozni. Ám abban az esetben, ha a zöld-fehérek
nyernek, ismét nyílt a bajnokság. A jegyek már majdnen egy
héttel a rangadó előtt elkeltek.

Sajnos a mérkőzést beárnyékolta egyes szurkolócsoportok
mérkőzés előtti randalírozása. Köztudott, hogy a Fradi és
az Újpest tábora esküdt ellenségek. Nem akármilyen
éberségre volt szüksége a szép számú rohamrendőrnek. A
zöld-fehér szurkolók ugyanis – az ellenfél folyamatos
gyalázkodása mellett – palesztin módszereket használva,
kövekkel dobálták meg a rendfenntartó erőket, illetve az
ellenfél szurkolóit. Közben előkerült a könnygáz is,
jöttek a lovasrendőrök. Egy rendőrt – miután a
ferencvárosi szurkolók eltalálták, súlyos sérüléssel
kórházba kellett szállítani. A vendég újpestieket sem
kellett sajnálni, bebizonyították, hogy a szitkozódásban is
egyenrangú ellenfelek.

A mérkőzés elején ellenfeléhez hasonlóan óvatosan
rohamozott az UTE. Sajnos később a pályán lévők közül sem
tudtak többen uralkodni az indulataikon. A mérkőzés ennek
ellenére sem volt rossz, bár sokkal jobb lett volna, ha az eső
nem veri el a meccset. Ezt legjobban alighanem az a két 50 év
körüli, meglehetősen termetes sörhassal rendelkező fradista
bánhatta, akik a poén (vagy inkább a feltűnés) kedvéért
félmeztelenül jöttek ki a meccsre. A továbbiakban fogvacogva
várhatták a folytatást.

Valószínűleg az eső volt a hibás az első gólnál is,
amelyet az újpesti Sebők Vilmos szerzett tizenegyesből.
Korsóst rángatta a zöld-fehér Vámosi, ám a tizenhatosra
beérve szabálytalanság nem történt. Korsós láthatóan
kibillent az egyensúlyából, és a vizes talajnak
köszönhetően a földre huppant. Szabadrúgást talán igen,
tizenegyest azonban nem kellett volna ítélnie a vb-re utazó
Vágner játékvezetőnek. Ám ő – Nyilasi szavaival élve –
meggondolatlanul és a sípot lenyelve a tizenegyespontra
mutatott.

Több se kellett a hazai szurkolóknak. Vágnert – édesanyját
is felemlegetve – melegebb égtájra küldték, majd a
partjelzőket is folyamatos tűz alá vették – mindenféle
elképzelhető tárggyal a Stopli magazintól a dobozos
üdítőkig. Ez se használt, a félidőben még mindig 1-0-ra
vezetett a lila-fehér csapat. A lefújáskor még történt
némi látványosság. Az addig remeklő Miriuta – akinek remek
szabadrúgása az Újpest kapufáján csattant – nekiesett a
színes bőr? Monyének, aki nem hagyta magát. Vágner
mindkettőt kiállította.

A második félidőben a Fradi lefocizta ellenfelét. Rendre
remek helyzeteket alakított ki, ám a gólokkal továbbra is
adós maradt. Úgy tűnt, ennek a karmester hiánya volt az oka.
Az áttörést Albert beállítása hozta, aki látszólag
pótolni tudta a kiállított Miriutát.

A mérkőzést követő sajtótájékoztatón megkérdeztük
Nyilasi Tibort, miért várt Albert beállításával, hiszen
addig nem volt vezéregyéniség a csapatban:

– Én ezt nem így gondolom. Miriuta kiállítása után
Schultz Levente lett az irányító. Szerintem jól látta el a
dolgát – vélekedett a Fradi edzője, aki az Austria Wien
kecsegtető ajánlata ellenére jövőre (az FTC fennállásának
100. évében!) is a helyén marad.

A 74. percben már nem tudott hibázni a Fradi. Lipcsei a kapu
előtt magára vonta a védők és a kapus figyelmét,
hátragurított Sz?cshöz, aki nem sokat igazított, hanem
azonnal a hálóba tüzelt. Érdekes, hogy Sz?cs hét éve
játszik a felnőttcsapatban, ám ez volt az első NB I-es
találata. Még mindig jobb későn, mint soha!

Két perccel később ismét Lipcsei lábában volt a gól. A
jól játszó középpályás remek labdát kapott. Kicselezte a
védőket, és már csak a fekvő kapussal állt szemben, ám a
labdát a remekül védő Bíró Szabolcs kapusba lőtte. Lipcsei
a meccs után elismerte, hibázott.

Bár továbbra is támadott a Fradi, ilyen nagy helyzetbe már
nem tudott kerülni. Menet közben Vágner még két játékost
állított ki. Vámosi és Tamási is idő előtt mehetett
zuhanyozni. S noha a meccset huszonketten kezdték el,
tizennyolcan fejezték be. Maradt az 1-1-es végeredmény is, ami
gyakorlatilag az Újpest (megérdemelt) aranyérmét jelentette.
A vendégszurkolók mexikóiztak, ünnepeltek, a fradisták
dühöngtek, mocskos liláztak.

Várhidi Péternek – akinek apja, Várhidi Pál is aranyat
szerzett az Újpest edzőjeként – minden oka meg volt az
örömre. Csapata úgy tudott pontot vinni az Üllői útról,
hogy ellenfele egykapuzott velük. Várhidi elismerte a Fradi
fölényét:

– A második félidőben a Fradi ránk kényszerítette az
akaratát.

Nyilasi Tibor nem volt valami elégedett, csapata jobb volt,
mégsem nyert:

– Gratulálok az Újpestnek, amely ezzel valószínűleg
megnyerte a bajnokságot.

(Sass Szilveszter)

Olvasson tovább: