Kereső toggle

Óránként három hektár

Civil ellenálláson bukhat meg az ipari famaffia

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Romániában a Nemzeti Erdőleltár (Inventarul Forestier National – IFN) adatai szerint tavaly 26,9 millió köbméter fát vágtak ki, ebből közel 18 millió köbmétert hivatalosan. Hogy mi lett a többivel? A válasz kézenfekvő: ellopták. A Greenpeace egy tavaly nyáron közzétett tanulmánya szerint óránként háromhektárnyi erdőt tarolnak le Romániában. A sokkoló adatok láttán a kormány azt tervezi, hogy a jövő héten ideiglenesen betiltja a faexportot. Az illegális fabiznisz miatt komoly tüntetéshullám indult el a pártoktól függetlenül, amely több tízezer civilt mozgatott meg országszerte. A civil mozgalom sikerei egyre szembetűnőbbek, az új államelnök, Klaus Johannis megválasztásában, a verespataki aranybánya-beruházás megakadályozásában, és a moldvai – szintén környezetromboló – palagáz - kitermelés leállításában is komoly szerepük volt. Politológusok szerint Románia politikai megosztottsága miatt a civil szervezetek komoly erővé nőhetik ki magukat a közeljövőben.

A Romania Curata nevű antikorrupciós civil portál szólaltatta meg Gheorghe Marint, a Nemzeti Erdőleltár vezetőjét, aki szerint a fent felsorolt számok csak előzetes adatok, és elképzelhető, hogy kiderül, 9 millió köbméternél is több fát vágtak ki tavaly törvénytelenül. A portál neveket és pontos adatokat is ígér olvasóinak, de a civilek nem várták meg azokat, hanem újra hadjáratot indítottak a Háromszék történetének legnagyobb értékű beruházását végrehajtó osztrák Holzindustrie Schweighofer ellen. A vállalat 150 millió eurós fűrészüzemét több mint két éve avatták fel Réty község határában, de a tényleges beindítás még várat magára. Ugyanis hiába számít a Holzindustrie Schweighofer a romániai fafeldolgozó szakma egyik óriásának, a civil tiltakozással szemben tehetetlennek bizonyultak. „Az aktivisták eljárási hiányosságokra hívták fel a hatóságok figyelmét, nem is hiába: az előkészítés során a beruházásban érintett felek átugrottak néhány fontos lépcsőfokot, a mulasztás pedig valóságos tengeri kígyóvá dagaszthatja az ügyet” – mondta lapunknak Ferenczi Zsolt háromszéki újságíró. Az előzetes környezetvédelmi, gazdaságkörnyezeti felmérések elkészítésének – vagy ha elkészültek, azok nyilvánosságra hozatalának – elmulasztása ugyanis egy sor többé-kevésbé megalapozott pletykát indított el, amelyek többsége a cég korrupt módszereire hívja fel a figyelmet. A 360 éves múltra visszatekintő osztrák családi vállalkozás 2002 óta van jelen Romániában. 2014-ben 1,58 milliárd lejes forgalom mellett 312,8 millió lejes (1 lej kb. 70 Ft) nettó profitot termelt, négy üzemében mintegy 1300 személyt foglalkoztatva. A Schweighofer-beruházás ellen felszólalt már a szenátusban Korodi Attila RMDSZ-es képviselő, volt környezetvédelmi miniszter, az Arbor faipari érdekvédelmi szervezet, és egyre több városban szerveztek gyertyás felvonulást a székelyföldi erdőkért. Édler András, a Kovászna megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is tárgyalásokat kezdeményezett az osztrákokkal, ő elsősorban azt tartja fontosnak, hogy minél több információ birtokában lehessen végre nyugvópontra hozni az ügyet. „Ha valóban bebizonyosodik, hogy környezetkárosodással jár a beruházás, én leszek az első, aki ellenzem. A jelenlegi állapotban azonban úgy tűnik, mintha egyfajta boszorkányüldözést folytatnánk, pedig egyetlen jó szándékú befektető elriasztását sem engedhetjük meg magunknak” – idézi az elnököt Ferenczi Zsolt. A 650 létrehozandó munkahely és Réty község költségvetésének várható megduplázódása ugyanis korántsem elhanyagolandó szempont, jegyezte meg lapunknak az egyik rétyi tanácsnok, aki szerint a beruházás úgy kell a településnek, mint egy falat kenyér. Szerinte a környezetvédők kifogásait elsősorban a Kronospan nevű cég potenciális megjelenése táplálja. A préselt farostlemezeket előállító vállalat ugyanis rövid időn belül több romániai Schweighofer-egység mellett is megjelent, az ott alkalmazott gyártási folyamat pedig komoly vegyianyag-szennyeződés kibocsátásával jár. Márpedig Ferenczi Zsolt szerint a brassói Kronospannál máris „melegítenek” a rétyi kitelepedésre. A beruházót a tiltakozás nem igazán hatotta meg, és annak ellenére, hogy nem rendelkezik a működéshez szükséges engedélyekkel, tervezi a fűrésztelep beüzemelését, és őrző védő cégekkel igyekszik távol tartani a civil mozgalmak aktivistáit.

A romániai fakitermelést egyértelműen a külföldi, elsősorban osztrák (és török) vállalatok uralják, a hazai fából olyan cégek húznak hasznot, mint a Holzindustrie Schweighofer, a Kronospan Romania, az Egger Romania és a Kastamonu Romania – sorolja Ferenczi a nagy faipari cégeket. A négy osztrák tulajdonban lévő vállalat összesített forgalma 2014-ben elérte a 3,65 milliárd lejt, miközben a tíz legnagyobb faexportőr bevétele 4,14 milliárd lej volt – derül ki a pénzügyminisztérium legfrissebb adataiból.

A nagyarányú illegális fakitermelés diagnózisát az úgynevezett erdőradar is alátámasztja. A lakossági bejelentések alapján tavaly október óta ellenőrzött 7666 szállítmányból 1798 bizonyult illegálisnak, vagyis gyakorlatilag négyből egy szállítmánynak nem voltak törvényes eredetet igazoló iratai – mondta el lapunknak Kincses Árpád erdőmérnök. A szállítmányok méretéről ugyanakkor nincs információ, így kiesnek azok az esetek, ahol a papírok ugyan rendben vannak, de a szállított mennyiség valójában jóval nagyobb annál, mint amennyi törvényes lenne. Ráadásul, ha egy szállítmány aznap nem esett át ellenőrzésen, ugyanazokkal az iratokkal legalább még egy szállítmányt lehet célba juttatni, állította Kincses az Agent Green civil szervezet adatgyűjtéseire hivatkozva. Ha csak 150 lejben számoljuk az illegálisan kitermelt fa köbméterét (a tűzifa ennél olcsóbb, a rönkfa drágább), a 9 millió köbméter után 1,35 milliárd lej ütötte a tolvajok markát, akik között a már említett nagyvállatokat sejteti a civil mozgalom. Az ügyben olyan nagy volt a tiltakozás, hogy a kormány kénytelen volt lépni, ezért ideiglenesen betiltanák mindenféle faáru exportját. Az erről szóló sürgősségi rendelet tervezete a jövő héten kerülhet a kormány asztalára – jelentette be Victor Ponta miniszterelnök. A kormányfő nem pontosította, milyen időszakra állítanák le a faexportot, illetve hogy a tiltás a nyersanyagra és a rönkárura korlátozódik-e, vagy a fűrészáru kivitelét is leállítanák. Ugyanakkor nyilvánosan elbocsátással fenyegette meg az igazságügyi minisztérium szakembereit, akik állítólag hátráltatják a faexport felfüggesztéséről szóló rendelet elfogadását. Ferenczi Zsolt szerint, ha a törvényt valóban megalkotják, az komoly bevételkiesést okoz az országnak, hiszen Románia elsősorban Kínába, Japánba és a Közel-Keletre exportál fát, a legálisan kivágott 18 millió köbméter 23 százalékát. Az országban a Schweighofer, Kronospan és Egger vásárolja fel a legtöbb rönkárut: 2013-ban együttesen mintegy ötmillió köbmétert dolgoztak fel. Ez abban az évben 470 millió eurós árbevételt és csaknem 100 millió eurós nyereséget hozott a Schweighofernek. A szászsebesi Kronospan-üzem 2013-ban mintegy negyedmilliárd eurós forgalom mellett 0,3 milliós veszteséget jelentett, az Egger pedig 2013-ban 209 millió eurós forgalom mellett 14 millió eurós nyereséget könyvelt el. Ferenczi szerint ebből a pénzből bőven lehet olajozni a döntéshozás mechanizmusát, ezért személy szerint ő nem igazán számít komoly változásra a fakitermelés területén Romániában.

„Az elmúlt 11 évben hivatalosan több mint 33 millió tonna fa és faipari termék hagyta el az országot, 2011 és 2012 rekordévnek számított, amikor az exportált fa mennyisége éves szinten megközelítette az 5 millió tonnát. Összehasonlításképpen: 2002-ben a fakivitel még mindössze 1,9 millió tonna volt, noha a romániai bútorokat és faipari termékeket már akkor is nagy becsben tartották világszerte” – tárta fel az üzlet volumenét lapunknak Kincses Árpád. A fa jelentős részét azok az országok vásárolják fel, ahol kevés vagy rossz minőségű, bútorgyártásra alkalmatlan fa terem. Egyiptomba például az elmúlt években 3,14 millió tonnát exportáltak nyersanyag, építőanyag és bútorok formájában. Törökországba 2002 óta 2,8 millió tonna fát szállítottak, Olaszország 2,7 millió tonna román eredetű faipari terméket vásárolt, de 2 millió tonnát meghaladó mennyiség került Szíriába is. Az exportőr cégek listáját végignézve nem meglepő, hogy Ausztria is a felvásárlók élén áll, 2 millió tonnát meghaladó importtal. Az Országos Statisztikai Hivatal (ISN) szerint ugyanakkor a romániai fákból készült termékekkel Bahreintől Haitiig és Indonéziától Trinidad-Tobagóig bárhol találkozhatunk, sorolja Kincses az adatokat. Érdekes módon évről évre egyre nagyobb mennyiségű „fahulladék” hagyja el az országot: csak tavaly mintegy egymillió tonna tüzelő, forgács és más faipari hulladékszállítmány indult Magyarország, Ausztria, Olaszország és más nyugat-európai országok felé.

A faipar tehát a román gazdaság egyik húzóágazata is lehetne, ha Bukarest hosszú távon is fenntartható jogszabályi, környezetvédelmi és gazdasági stratégiával rendelkezne. Jelenleg ugyanis az erdők jelentős részét „lábon” vásárolják fel a külföldi cégek, a termékek és a nyers fa 70-80 százalékát kiviszik az országból. Sokkal aggasztóbb ugyanakkor, hogy a fák pótlásáról senki sem gondoskodik: a Nemzeti Erdőleltár szerint 2002 óta 135,3 millió köbméter fát termeltek ki a romániai erdőkből, viszont mindössze 129 769 hektár erdőt telepítettek a kivágott erdők helyére, illetve olyan területekre, ahol korábban nem volt vegetáció. „Sokat ront a helyzeten, hogy a hivatalos statisztikák mellett jelentős területek esnek áldozatul a fekete fakitermelésnek, hatalmas erdők tűnnek el egyik napról a másikra, minden következmény nélkül” – mondta az erdőmérnök lapunknak. A Greenpeace egy tavaly nyáron közzétett tanulmánya szerint óránként háromhektárnyi erdőt tarolnak le Romániában, és ami még súlyosabb, ennek 48 százaléka természetvédelmi övezetben található. Egyes becslések szerint a rendszerváltás óta eltelt időszakban 80 millió köbméter fát termeltek ki illegálisan – elsősorban Hargita megyéből és Háromszékről –, mintegy 5 milliárd eurós kárt okozva ezzel a nemzetgazdaságnak. Kincses Árpád a végére tartogatja a slussz poént: a statisztikai adatok azt mutatják, hogy Romániában az elmúlt években nőtt az erdős területek aránya. A Nemzeti Erdőleltár szerint 2014-ben 6,36 millió hektárt borított erdő, 123 hektárral többet, mint 2002-ben. Sőt, az erdészeti alap leltárában még ennél is több, 6,73 millió hektárnyi erdő szerepel, azaz csaknem 372 ezer hektárral több, mint amit a hivatalos statisztika állít.

Olvasson tovább: