Kereső toggle

Szegények parcellája

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A temetkezési ipar soha nincs válságban. Mondhatni, tuti biznisz, mint a halál. Egy átlagos temetés több százezer forintba kerül, a jövő év elejétől bevezetésre kerülő  „szociális temetés” azonban újdonságnak számít: a költségeket nem a gyászoló rokon, hanem az állam (adófizetők) és egyes intézmények fizetik. Feltéve, hogy a hozzátartozó vállalja a rá háruló kötelezettségeket, így például ő ássa meg az elhunyt rokon sírját.

A jövő évtől jelentős változást eredményezhet az „ingyenes” szociális temetés, persze csak akkor, ha a gyászoló rokonok nem szégyellik elfogadni azokat a feltételeket, amelyet a „csomag” tartalmaz: vállalniuk kell a halott felkészítését (mosdatás, öltöztetés), a sír kiásását és visszahantolását, a koporsó vagy az urna temetőben lévő, gyalogos szállítását és sírhelyre történő elhelyezését, s el kell fogadni a börtönökben készített ingyenes koporsót vagy urnát is, valamint a standard kialakítású fejfát. Szociális temetés nem vonatkozik családi sírhelybe temetés esetére sem, s ha valaki e szabályokat megszegi (például mással ásatja ki a sírt, és pénzt fizet ezért), akkor hozzátartozója számára csak az önkormányzat által biztosított „köztemetést” kaphatja, amelynek költségeit hagyatéki teherként számlázzák ki a rokonoknak.

A Fővárosi Önkormányzat közgyűlésének egy évvel korábbi döntése szerint a szociális temetésre kijelölt parcella a Kozma utcai Újköztemető távoli részén, a bejárattól körülbelül 2 km-es távolságban mintegy 8500 négyzetméteres területen kerül kialakításra. Tóth Gábor, a Budapesti Temetkezési Intézet (BTI) Zrt. szolgáltatási igazgatója lapunknak elmondta, hogy az Újköztemetőben november 20-a és 27-e között készül el a szociális parcella. A terület rekultivációja során kihantolják a mintegy kétezer régi sírt, a csontokat elszállítják, s ötezer urnás, továbbá kétezer koporsós sírhely kerül átadásra. Elvben már akár január elsejétől is lehet szociális temetés az erre kijelölt helyen. „Jelen pillanatban ez a rész le van zárva, építési terület, és nem engedünk oda senkit” – mondta. Azt még a szolgáltatási igazgató sem tudta megmondani, mekkora lesz az érdeklődés, de várakozások szerint a „szegénytemető” három évig bizonyára ki fogja szolgálni az igényeket. Kérdésünkre, hogy mit kell tennie annak, aki ilyen temetést szeretne, ezt a választ kaptuk: „Aki ilyet igényel, az majd az elhunyt utolsó lakhelye szerinti önkormányzathoz forduljon.”

Terepszemle

Helyszíni szemlére érkezünk az Újköztemetőbe, hogy megnézzük a megígért parcellát. Nem örülnek nekünk, a portaszolgálat biztonsági embere csak annyit mond, hogy „semmit nem mondhatok”. Pedig csak azt szeretnénk, ha megmutatná az irányt – de még ezt sem lehet. Jelen pillanatban ez a rész le van zárva, építési terület, amelyre „négy biztonsági ember vigyáz”. A temető területén egyébként is rend és fegyelem kell hogy legyen, s erre figyelmeztet egy központi helyen elhelyezett tábla is, amely az orgazdaság bűncselekményének veszélyére figyelmeztet. Ha valaki például másvalaki sírjáról valamit áthelyez a saját gondozású sírra, ez annak minősül. Ilyenekre képesek a temetőben ólálkodó álvállalkozók is, akik esetleg felajánlhatják, hogy vállalják a sírhelyek gondozását, virágok locsolását…

Koszorúk és virágok között egyébként a választék bőséges, hiszen csak a temetőn belül több mint húsz, jelentős méretű virágosstand van szorosan egymás mellett. Zsuzsa néni a kapuhoz legközelebbi standnál forgalmazza a portékát, ő a biztonságiaknál sokkal közlékenyebb. „Itt elöl az elitnek lesz a temetője, ott hátul meg a szegényeknek – összegzi a bekövetkezendő változások egyik jellegzetességét. – Én már semmin sem csodálkozom! – teszi hozzá. – Manapság például egyre gyakrabban megtörténik, hogy a gyászoló rokonok nem a ravatalozóban, hanem a ravatalozó előtt tartják a búcsúszertartást.” Az efféle költségcsökkentések mutatják, hogy a gyászoló rokonoknak minden forint számít. „A közelmúltban temettem el anyukámat, 350 ezer forintba került. Pedig nem kértem sírt, csak urnahelyet béreltem tíz évre, 68 ezer forintért. Tíz év múlva újra meg kell váltanom a helyét, s fogalmam sincs, mennyivel kell többet fizetnem majd akkor” – kapcsolódik be egy hölgy, aki éppen Zsuzsa néninél vesz csokrot.

Tény, hogy egy temetéshez mindenért fizetni kell: a holttest elszállításáért, átvételéért, újabb szállításáért, a gépkocsi fertőtlenítéséért, az esetleges hamvasztásért, a hamvak elszállításáért, a temetőn belüli újabb szállításért stb. Minden tételnek megvan a tarifája – s akkor még nem is beszéltünk a koporsóról vagy az urnáról, egyéb kellékekről, koszorúkról. Alkudni nemcsak lehetetlen, de még a kérdés feltevése is „ciki” – nem is szólva arról, hogy egy gyászoló család bánatában bizonyára nem a spóroláson fog gondolkodni. Pedig az interneten „árgarancia” ígérete mellett kínálja a legolcsóbb megoldást az egyik cég, mint azt piros betűvel kiemelik, 139 900 forinttól. Ez az igen kedvezményes ár, amely „tartalmazza a 27 százalékos áfát”, s – mint olvasható – rejtett költségeket sem tartalmaz, a hamvak temetőben való szétszórására vonatkozik. Persze nem kell ragaszkodnunk a temetőhöz, mert ha kicsit többet szánunk rá, akkor akár azt is vállalják, hogy a Dunába eresztik le az amúgy bomló anyagból készített urnát.

Kis magyar folklór

Azonban mindenki úgy oldja meg a problémáit, ahogy tudja. Békesi néni például kora reggel óta itt van, hogy megboldogult férjének nemcsak a sírját, hanem annak környezetét is rendbe rakja. „Tizenhét éve költözött el a drága, nagyon jó férj volt. 400 ezer volt a temetés, plusz a síremlék, de a nyugdíjamból már nem tudom megrendelni a karbantartását. Feri születésnapján, augusztusban, voltam itt utoljára, azóta minden így elkoszolódott” – mondja. Kis seprű, nagy seprű, tollseprű és egyéb szerszámok az egyik oldalon, s rengeteg eltakarított falevél a másik oldalon – mutatják a szorgalmát. A síremléken támadt lyukakat időnként szilikonnal kell kitölteni – meséli –, ezt a munkálatot azonban rendszeresen a fia végzi el, aki egyébként főszakács egy nagyon híres, fővárosi vendéglőben. A fehér műkövön ott vannak még a vadgesztenyefák okozta fekete foltok, de nem sokáig: „Hoztam Vimet meg ecetet, azzal fogom lesikálni” – közli Békesi néni, akitől azt is megtudjuk, hogy ha rá kerül a sor, akkor semmiképp se szeretné, ha urnába kerülne. „Nehogy azt higgye, hogy hamvasztás után ugyanazt kapja vissza! Itt azonban biztos vagyok abban, hogy a férjem fekszik. A legszebb koporsót vettük meg neki és a legdrágább fejpárnát.”

A szomszédos sír egy egyszerű földkupac virágokkal s hagyományos, kereszt alakú fejfával. Gondozója egy idős bácsi, aki a feleségét, valamint a fiát temette ide. Szerinte a műemlék az mind giccs, mindegy, hogy milyen, mert a halottat földdel kell elhantolni. „A házunkban, ahol lakom, a szomszéd hamvait a Terézvárosi templom alagsorába helyezték, 350 ezer forintért. Jött két férfi fúróval, kinyitották, betették az urnát, feltették a névtáblát, azután viszlát. Igaz, az alagsor gyönyörűen ki van építve, s vannak padok is, ahol az ember elimádkozik” – mondja.

Mindenszentek előtt egyre többen jönnek rendet rakni, azonban rengeteg sír van, amelyet már senki sem gondoz: belepte az avar, benőtte a borostyán vagy a gaz. Ha lejár a 25 év, akkor szükség esetén a BTI figyelmeztetést helyez el a sírokon, hogy újra pénzen kell megváltani a sírhelyet az elkövetkezendő negyed századra – a szegények sírhelyéért azonban egyelőre nem kell fizetni. Ha a „gazdag” ennek a kötelezettségének adott határidőn belül nem tesz eleget, akkor a sírhelyet a BTI kiüríti és  újra értékesíti.

Az egyházak is beleszólnának

Egyeztetnének a kormánnyal az egyházak és a temetkezési szakma képviselői. A katolikus és református egyház szerint a szociális temetéssel kapcsolatban „finomítani kell” az együttműködést az állammal. A hónap közepén megtartott „Állam, Egyház, Temetkezés” konferencián Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke felhívta a figyelmet az együttműködés fontosságára. Azt mondta, hogy a szociális temetés kérdésével a törvényalkotók legkésőbb fél év múlva ismét foglalkozni fognak. Székely János esztergom–budapesti segédpüspök is úgy látja, a visszajelzések alapján finomításokra lesz szükség a rövidesen hatályba lépő törvénnyel kapcsolatban. A konferencián részt vettek a temetkezési szakma öt magyarországi szervezetének képviselői, valamint Marek Czichewicz, a nemzetközi temetkezési világszervezet (FIAT-IFTA) alelnöke is. Közleményben jelezték: a temetkezés finanszírozásáról, folyamatáról, a kegyeletgyakorlás szokásairól november 6–8. között nemzetközi konferenciát tartanak a visegrádi négyek szakmai szervezeteinek részvételével, amelyen több tagállam kormányszinten fogja magát képviseltetni. (MTI )

Olvasson tovább: