Kereső toggle

Mindenki hozzon egy vödör vizet!

Ébredezik a Balaton

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Balaton a szokásosnál alacsonyabb vízállással várja az idei szezont, aggodalomra azonban semmi ok, a változás csak átmeneti - állítja Bíró Péter, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet igazgatója. Április végétl a hajók menetrendszerŐen, naponta járnak. A városvezetk a gazdasági válság „pozitív hatásában” bíznak idén: reményeik szerint kialakulhat az a helyzet, hogy a hazai turisták a külföld helyett inkább itthon költik el pihenésre félretett pénzüket.

A Balaton vízminősége kiváló: várhatóan még nyáron is olyan kristálytiszta lesz, amilyet még soha nem tapasztaltunk – állítja Bíró Péter. A vízben lévő algák mennyiségét kifejező klorofillkoncentráció például az OECD által kijelölt határértéknek még az egytizedét sem éri el. A vízszint ingadozása pedig nem rendellenesség, ez minden természetes víznél így tapasztalható. „A tónak van egy természetes szabályozottsága, és védekezik az ellen, hogy kiszáradjon. Mind a hozzáfolyó vizek, mind a rétegvizek, mind a feltörő források elegendőek a pótlásra” – egészíti ki.
A hajózási szezon hivatalosan minden év húsvét nagyszombatján kezdődik, amely idén április 7-ére esett. A szezonnyitó ünnepségen idén is fogadta Balatonfüred Siófok városának delegációját, amely a Balaton legidősebb hajóján, az 1891-ben épített Kelénen érkezett. A polgármesterek szerint idén a gazdasági problémák miatt nehezebb év várható, azonban az is elképzelhető, hogy emiatt a hazai turisták külföld helyett a hazai célpontokat, köztük a Balatont választják.
Április 28-a előtt csak hétvégeken közlekedtek, ezután már naponta járnak a balatoni hajók a Siófok–Balatonfüred–Tihany, valamint a Fonyód–Badacsony útvonalon – tájékoztatta lapunkat Szabó Zsolt, a Balatoni Hajózási Zrt. központi állomásfőnöke.
A víz hiánya feltűnő a keszthelyi hajókikötőt nézve, ahol már messziről látszanak a móló alatti tartóoszlopok. „Elég sok víz elment, legalább 50-60 cm” – mondja horgászbotja mellől Pali bácsi.  Horgásztársa, Lajos egy 20 dekás kárászt emel ki a vízből, majd így szól: „Nyáron minden vendég hozzon magával egy vödör vizet.” Nemcsak a fürdőző, a hal is azt szereti, ha „rendes, nagy víz van” – teszi hozzá. Alacsonyabb vízben a halak beljebb úsznak, a parti részek pedig kiesnek a horgászható területből – feleli érdeklődésünkre Turcsányi Béla, a Balatoni Halászati Zrt. halgazdálkodási igazgatója. Tőle tudjuk meg azt is, hogy idén tavasszal mintegy 20 ezer kilogramm pontyot telepítettek a tóba, a tavalyi évben pedig ez a szám elérte a 337 ezer kilogrammot. „Ezek egy részét már kifogták a horgászok, de jelentős részük most a szezonkezdetnél is megvan. Ilyenkor, szezon kezdetén kezdenek igazából gyarapodni a pontyok, mi pedig elég jó idényt várunk”– mondja.
A tóba telepítettek az idén már harcsát is, a busa viszont – a horgászok szerint – nem ide való, mert megeszi a nádat és mindazt, ami a többi hal életkörülményeihez kell. „A busa egyetlen ellensége, amely a túlszaporodását gátolja, a halászháló.”
Az angolna is idegen halnak számít, azonban mégis jövedelmező a kifogása, mert a „németek, franciák, olaszok nagy pénzt adnak érte” – mutat a távoli varsákra Lajos, aki azonban maga sem veti meg az angolna szálkamentes húsából készített ízletes pörköltet. Az angolna Európában védelmet élvez, de a balatoni állomány kifogható, mert mesterséges betelepítés eredménye. Tekintve, hogy az angolna 50-100 évig is elél, az utolsó egyedek várhatóan mintegy 2090-ig is fellelhetőek lesznek a Balatonban.
Jó lenne egy kis eső, azonban hajózni így is lehet – szólal meg Zsuzsanna, aki a Hableány sétahajóra szóló jegyeket kínálja akciós, 1100 forintos áron. A normál ár 1500 forint lenne, de mivel a szomszédos konkurencia az árcsökkentés mellett döntött, nem volt más választásuk, mint felvenni a versenyt. A vendégek száma – nem meglepő – rendkívül függ az időjárástól, s noha szép számú vendég veszi igénybe a szolgáltatást, az előszezonban még kimaradt egy-két hajó. A főszezonban pedig már négy hajózási társaság fog versengeni az utasok kegyeiért. Zsuzsanna már több éve foglalkozik a jegyek értékesítésével, s úgy véli, már most is érezhető, hogy az embereknek kevesebb a pénzük, és jobban meggondolják, mire költsenek. Érdekesség, hogy idén sok orosz is érkezett, akik elsődlegesen a hévízi gyógyvizeket preferálják, néhányan azonban a magyar tengerre is ellátogatnak. A most kifutó Hableányra például nyolc orosz állampolgár vett jegyet.
„Portrait bitte, portraits! Magyaroknak féláron!” – hangzik fel a büfésorral szemben egy női hang, helyben készített arcképeket kínálva az arra sétálóknak. „A fagyi – amit nyalnak – hamar elfogy, a művészi alkotás maradandóbb” – reklámozza magát Thuránszky Éva festőművész, aki magát nemes egyszerűséggel a „Szabadság-szobor lányának” nevezi. Az elnevezés onnan jön, hogy az ő édesanyjáról formázta Kisfaludi Stróbl Zsigmond a Gellért-hegyi Szabadság-szobrot a második világháború után. A mester éppen egy kis sétára ruccant ki a műterméből, amikor meglátta a Dózsa György és a Thököly út kereszteződésében a villamosmegállóban Thuránszky Éva édesanyját, aki rögtön megihlette. Sikerült is rábeszélnie a feladatra, noha a Szabadság-szoborhoz hat héten keresztül kellett a modellnek magasba tartott kézzel állnia. (Időnként azért pihenhetett…)
Thuránszky Éva egyébként alapítója annak a szervezetnek, amely azért tüntetett egy évvel ezelőtt, hogy a Szabadság-szobor az eredeti helyén maradjon a Gellért-hegy tetején. Egy katolikus alapítvány ugyanis Szűz Mária szobrát szerette volna felállítani a helyébe.
A tó partja körül sokan sétálnak, a büfésoron mégis kevés a vendég. A látogatottság egyedül a jó idővel van arányban, nem a válsággal – mondja L. Róbert vállalkozó. „Ez utóbbival legfeljebb úgy, hogy az italt már nem kérik, inkább táskából megoldják” – jegyzi meg epésen.

Olvasson tovább: