Kereső toggle

Kábítószer-„nagyhatalom” lett Egyiptom

Forradalmi drogelosztók

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az arab tavasz lényegesen átrajzolta a Közel-Keletet. A rendőrség és a biztonsági erők felszámolásával hosszú határszakaszok maradtak őrizetlenül, elhozva a csempészet új aranykorát a térségben. Szakértők szerint 2011-ben a kábítószer-kereskedelem meghaladta Egyiptom turizmusból és földgázból származó bevételét. Az üzletág pedig növekedőben van.

„Nincs hadsereg, a beduinoké a föld" - mondja Mohamed a kocsiban. Úton vagyunk, valahol a Sínai-sivatag közepén. A homok néha betemeti az utat. Egy úttorlasznál beduinok rángatnak ki az autóból. Megmotoznak, ellenőrzik a kamerán a képeket, az útlevelemet. Közben rám fogják a Kalasnyikovot. Pár percig tanácstalanul méregetnek minket, majd továbbengednek El Úását felé.

Ehhez persze nagyban hozzájárul az is, hogy Mohamed Fádel, az ismert emberjogi aktivistával és újságíróval ülök a kocsiban. Őt nem bántják a törzsek, mivel többek között ő képviseli őket Kairóban a bíróságokon.

„Láttad, hogy mindegyiknek líbiai puskája volt?" - kérdezi. Hümmögök. Nyílt titok, hogy az egyiptomi és a líbiai forradalom óta gyakorlatilag nincs határellenőrzés. Az jön be az országba, amit a beduinok behoznak. Fegyver, drog vagy emberek, teljesen mindegy.

„Ez a terület olyan, mint a vadnyugat. Háromszáz kilométeren belül nem él itt senki, aki ne lenne a törzs tagja. Sem a hadsereg, sem a rendőrség nem jön be ide. A törzsek vadkendert termesztenek, amit Izraelben, illetve helyben adnak el. Saját öntözőrendszerrel rendelkeznek, melyet a maguk ásta kutakból táplálnak" - világosít fel Fádel. Elmondja, hogy jobb, ha nem veszem elő a fényképezőgépemet, amíg erre határozott engedélyt nem kapunk. Itt mindenkinek fegyvere van, és senki sem hezitál használni azt.

Útközben arról is felvilágosítást kapok, hogy mi a jelenlegi helyzet a csempészet kérdésében Egyiptomban.

Az eltűnt rend

A 2011-ben kitört forradalom óta, mely a harminc éve regnáló Mubarak elnök bukásához vezetett, Egyiptom fokozatosan destabilizálódik. A forradalmárok által szétvert rendőrség, valamint a belbiztonsági szolgálat szerepét a hadsereg vette át, mely képtelen maradéktalanul ellátni a megszűnt szervek feladatait. Bár tavaly egy katonai hadművelet során megpróbálták visszavenni az ellenőrzést a Sínai-félsziget felett, vagy legalábbis megtisztítani azoktól a sivatagban menedékre és utánpótlásra lelő terrorszervezetektől, melyek rendszeresen felrobbantják az országból kivezető gázvezetéket. A hadsereg ezidáig nem tudott felmutatni komolyabb eredményt. Az Egyiptom nagyobb városaiban folyamatosan kirobbanó zavargások miatt pedig még Izrael állam beleegyezésének dacára sem tudnak jelentősebb erőket állomásoztatni a Sínai-félszigeten, ami így az ott élő, a terepet kiválóan ismerő beduinok ölébe hullott. Határőrzés elvétve vagy egyáltalán nincs.

Az egyiptomi forradalommal egy időben széteső országok, mint például Líbia, illetve a pár napja háborúba lépett Szudán és az évek óta blokád alatt tartott Gázai övezet remek lehetőséget nyújt a csempészetre. Földrajzi adottságai és nagy lakossága miatt pedig egyre inkább úgy tűnik, hogy Egyiptom lett a régió legkomolyabb kábítószer-elosztója is egyben.

Fegyveres fiúkkal megrakott kocsi előz mellettünk, a levegőbe lőnek dudálás helyett. Nem foglalkoznak velünk, továbbhajtanak. Egy fél óra után lekanyarodunk a betonútról, és homokos földúton haladunk tovább. A közeli faluba megyünk, hogy beszéljünk az egyik vezetővel. Kunyhók és sátrak állnak a napon. A sátrakból férfiak figyelik érkezésünket, nőt nem látunk sehol. Tudták, hogy megérkezünk, ezért minden nő a sátrakban van. A beduin törvény - és persze a konzervatív iszlám irányzat szerint is - nem illendő férfinak olyan nő társaságban lenni, akivel nincs vérrokonságban, leszámítva a feleségeit.

„Fényt hoztok otthonunkba" - mondja egy idős férfi a tradicionális egyiptomi köszöntést. A dialektust, amiben beszél, már nehezen vagy egyáltalán nem értik Kairóban. Abu Khalidnak hívják, és ő a falu vezetője, a törzs pedig Egyiptom egyik legharciasabb törzse, a tarabín. Határozottan megkér, hogy ne fényképezzünk. Bár egy másik törzsfő előszeretettel nyilatkozott arról, hogy fegyveres felkelést robbantanak ki, ha nem teljesülnek a feltételeik (erről lásd keretes írásunkat), valamint hogy föld-levegő rakétákat csempésztek a Gázai övezetbe, itt nem szívesen nyilatkoznak a sajtónak. A közelben vannak a marihuánamezők. A Hetek tudósítójának kérdésére a törzsvezető elmondja, hogy a bango (a vadkender virága) és a hasis a fő termékük, ez elsősorban Izraelbe megy, az ott élő beduinok segítségével. Egy kiló „fű" harminctól ötven egyiptomi fontba kerül (120-200 forint), a hasis valamivel drágább, kilója akár 500-700 egyiptomi font is (20-24 ezer forint) lehet. Hogy mekkora haszonkulccsal dolgozik a szervezett bűnözés, arról sokat elárul, hogy ma Magyarországon egy gramm hasis 2-2500 forintba kerül.

Bár mélyen vallásosak, a törzsben nem tekintik bűnösnek a kábítószertermesztést és -kereskedelmet. „Matrúh" - mondja Abu Khalid. Megtűrt, mint a dohányzás. A Kegyes Korán egyedül az alkoholt nevezi tiltottnak.

A Közel-Kelet legnagyobb elosztója és felhasználója

„A január 25-ei forradalom óta sokkal egyszerűbb lett kábítószert hozni az országba a megnyíló határok miatt" - állítja a Hetek tudósítójának Fáizál Hégázi, az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala (UN Office on Drugs and Crime, UNODC) szóvivője kairói irodájukban. „A forradalom óta megugrott a heroin behozatala is Jordánián keresztül" - teszi hozzá, majd megerősíti, hogy Szudán, Líbia, valamint Rafah és a gázai határátkelő a legfrekventáltabb belépő pontok.

„Egyiptom, a földrajzi helyzete miatt mindig is fontos tranzitpont volt a kábítószer-kereskedelemben, és meghatározó bejárat az európai piacra. Sok kikötője (Szuez, Port Szaid, Alexandria - a szerk.) jelenleg a világ heroinkereskedelmének 40 százalékát bonyolítja le, a piac pedig ugrásszerűen nő, mióta porózusak a határok."

A statisztikák szerint csak Egyiptomban a kábítószerekből származó bevétel meghaladja a kétmilliárd dollárt, a hatósági szervek a behozott drogoknak körülbelül a 10 százalékát tudták lefoglalni a forradalom előtt. Bár több szakértőt is megkérdeztünk a témában, senki sem akart névvel becslésekbe bocsátkozni, de a forradalom után ezt a számot 3-4 százalékra teszik.

Kik és hogyan csempésznek

Bár Abu Khalid arra a kérdésünkre, hogyan szállítják el a marihuánát, konkrétumot nem közöl, annyit elárul, hogy bejáratott útvonalakról van szó. Ha el is kell szállítani az árut, pár száz kilométerről beszélünk.

„A beduinoknak teljesen mindegy, hogy embereket, fegyvert vagy kábítószert visznek keresztül a sivatagon" - világosít fel Mohamed Fádel. „Nincs más bevételük" - teszi hozzá. Egyiptomban évek óta csődöt mondott a szociális háló, a kormányzat pedig évtizedek óta vív harcot a beduinok ellen, mindeddig sikertelenül.

Még a Mubarak-érában elkülönített büdzsé volt arra, hogy repülőgépekről növényölő szerekkel lepermetezzék a sínai hasis- és ópiummezőit. A rendszer azonban nem működött jól: a kábítószer-kereskedőknek ugyanis elég pénzük volt, hogy lefizessék a pilótákat, hogy a célpontok elérése előtt ürítsék ki tartályaikat. A területeket pedig csak a levegőből lehet elérni, a földön nehézkesen. A hadseregnek, ha lenne is rá kapacitása, csak komoly véráldozatok árán sikerülne ideig-óráig megtisztítani a sivatagot.

Hégázi közlése szerint a szervezett kábítószer-kereskedelmet egy nemzetközi cégként érdemes elképzelni, mely megszabja a kábítószerek feketepiaci árát a kockázattal arányosan. Az egyiptomi kikötőkig tart a szereplése az egyiptomi nemzetiségűeknek. Onnan már török, görög, olasz és egyéb nemzetközi tengerészek szállítják a kábítószert a Földközi-tengeren egészen Európa partjáig, ahol vízbe dobják. A partról motorcsónakokkal érkeznek az áruért.

Miután elbeszélgetünk a törzs vezetőjével, búcsút mondunk, és visszaindulunk Kairóba. Útközben fekete, rendszám nélküli Hummerekkel találkozunk. „Jönnek az áruért" - mondja Fádel, és rálép a gázra. Nem lenne szerencsés, ha a senki földjén érne minket az éj.

Beduin követelések

Az egyiptomi kormányzat az elmúlt ötven évben számtalan, a beduin törzsek által évszázadok óta használt földterületeket sajátított ki, törvényben megszabva, hogy beduinoknak nincs joga földet birtokolni, illetve nem élveznek elsbbséget a külföldi befektetkkel szemben. Elsdleges követelésük ennek a törvénynek a hatályon kívül helyezése. Emellett követelik, hogy a múlt rendszerben az ellenük hajtóvadászatot folytató rendri erk azon tagjait, „akik megölték a fiaikat”, bíróság elé állítsák, valamint kegyelmet kapjanak azok a börtönben ül tagjaik, akik többek között csempészet miatt töltik büntetésüket.

A drog útja

A világ legnagyobb ópiumtermelje Afganisztán. Az afgán ópiumból Iránban készítenek heroint, ez Jordánián keresztül jut el Egyiptomba és onnan az amerikai és az európai piacokra. Líbiában és Szudánban, csakúgy mint Egyiptomban és Marokkóban elssorban marihuánát termesztenek (ennek gyantája a hasis), mely szintén Egyiptomból jut el Nyugat-Európába, de a környez arab államokba is.

Olvasson tovább: