Három mezőőr kellett volna a fasiszták helyett

Cikk nyomtatása
Továbbítás emailben

Gyöngyöspatán „szorul a hurok” a romák körül

Kimenekített cigányok, amerikai nagyköveti vizit, öngyilkos Véderő-parancsnok, iráni kulturális napok, merénylet a polgármester ellen. Gyöngyöspatán nyolc hónap leforgása alatt annyi izgalmas esemény történt, hogy az ember csak kapkodja a fejét, mint Juhász Oszkár a célzott lövések elől.

Egy falu hangulatának felmérése módszertani szempontból nem túlzottan bonyolult: meg kell szólítani a helybelieket. Az már más lapra tartozik, hogy kikkel akad össze az utcán kérdezősködő újságíró: szűkszavú, siető, félénk emberekkel vagy olyasvalakivel, mint a hetvenéves Galcsó Ferenc. Gyöngyöspatán ugyanis az a kérdés, hogyan változott a falu élete tavaly nyár óta, amikor a szélsőjobbos Juhász Oszkár ülhetett a polgármesteri székbe. Márpedig Galcsó Ferenc testközelből ismeri a Jobbik váratlan győzelmének előzményeit: a helyi romák egy csoportja többször is kirabolta. „Gyöngyösi vagyok, de öt évvel ezelőtt vettünk egy házat itt, Patán a Bem utcában. Másfél év alatt apránként rabolták ki, de én akármikor jeleztem a rendőröknek, mindig azt állapították meg, hogy az elkövető ismeretlen, és csak szabálysértés történt, mert a kárértéket mindig húszezer forint alatt hozták ki. Hiába vittek el harminc-, ötven- vagy százezer forintért különböző dolgokat. Az egyik rendőr egyszer azt mondta: »Én vigyázzak a házára? Vigyázzon maga!« Először fényszórót szereltem fel, aztán szirénát, de mindegyiket szétverték. És hiába mentem a rendőrhöz, azt mondta, védekezzek máshogy. Ezután történt, hogy beszéltem a jobbikosokkal, aztán vettem fegyvert: kilencmilliméteres riasztófegyvert, vaktölténnyel."

Galcsó Ferenc tudta, hogy az elkövetők helyi romák, egy gyöngyöspatai bűnbanda. A botrány akkor tört ki, amikor tavaly előtt októberben egy este arra ért haza, hogy hat cigány van a kertjében. Háromszor a levegőbe lőtt, mire a férfiak kiszaladtak az utcára. Az öregember pár pillanatig azt hitte, hogy eltűntek, de az egyik roma az utcasarokról obszcén gyalázkodásba kezdett. Galcsó bedühödött. Kitárazta a fegyvert, az üres pisztolyt a bal zsebébe, a tárat a másikba tette, és kiment. „Rákiabáltam, hogy mit kiabálsz? Azok rám ugrottak, és levertek." Hatan a hetvenéves, százhatvan centis öregembert. Hazament. Másfél óra múlva kopogtattak a házán. „- Ki az? - Rendőrség." De jó, hogy megjöttek, gondolta az öreg, és ajtót nyitott. „Kezeket föl" - kiáltott egy hang, és izmos karok az utcára rángatták. Mint utóbb kiderült, a romák értesítették a rendőrséget, a rendőrök kiküldték a kommandót. „Hátracsavarták a kezemet, hiába rimánkodtam, hogy vállprotézisem van. Azt kiabálták, hogy hol a fegyverem. - A zsebemben. Kivette, viszi a parancsnoknak, és azt mondja a símaszkos: Főnök, ebben nincsen tár. Hol a tár? - A másik zsebemben."

Végül bevitték Gyöngyösre. Kihallgatták, éjfél után elengedték. De hiába kérte, hogy vigyék vissza Gyöngyöspatára, mert reggelre kirabolják az üres házat, nem vitték vissza. Az öreg Gyöngyösön aludt, mire reggel visszatért, tényleg kirabolták. „Elvitték a rotakapát, kéziszerszámokat, szőlőprést, bojlert, mindent." Most ő hívta ki a rendőröket. „Elismerték, hogy nekem lett igazam." De hiába telt el másfél év, hiába hallgatták ki több mint hússzor, nem lett meg a tettes. „Utána jöttek Patára a jobbikosok, nekik elmondtam mindent. Ők azt mondták, ki kell nyírni minden cigányt. Mondom, nem kell senkit kinyírni, csak állítsák meg a bűnözést." A lövöldözés miatt indított ügy még nem zárult le. Galcsó megnevezte a támadókat. Háromszor rendeltek el szembesítést, de a férfiak egyszer sem jelentek meg. Galcsó azt mondja, hogy reméli, nem zárják börtönbe.

Mióta a jobbikos Juhász Oszkár a polgármester, Galcsó szerint a romák az utcára se mernek kijönni. Az öregtől se vittek el semmit. Ha Gyöngyösön akar aludni, ott meri hagyni a patai házat üresen. Megszűnt a lopás. Hogy érte el mindezt Juhász? „Úgy, hogy meg vannak félemlítve a cigányok, nem mernek elmenni lopni. Most már olyan törvény van, hogy ha háromszáz forintot lop, az is bűncselekmény. Vannak, akik ma is bemennek a más házába, de ők is félnek. És sokan elköltöztek. Az a fiatal gyerek meg, aki azelőtt mindig odaszólt, hogy lerúgom a fejedet, most már meg­jegyzést se mert tenni rám."

Galcsó nem Gyöngyöspatán szavaz, mert Gyöngyösön van bejelentve. De ha itt szavazna, „az hétszentség, hogy Juhász Oszkárra szavaznék". „Mert olyan nincs, hogy egy vállalkozónak a kétszáznyolcvan gyümölcsfájából kivágnak százhúszat, és mikor bemegy a jegyzőhöz, azt felelik, hogy nem tudunk semmit csinálni. Ez a mostani fogadott három mezőőrt, ezek felváltva járőröznek éjjel-nappal. Az első hetekben megfogtak ötöt-hatot, azóta megszűnt a lopás. Még a patakmederbe se mennek be, hogy kivágjanak egy-két fát."

Galcsó Ferenc szerint Gyöngyöspatán nincs rasszizmus. Azt mondja, hogy ő sem haragszik a romákra, mert az idős generációval nem is volt semmi baj. Az utóbbi öt-hat évben nőtt fel egy új nemzedék, közülük kerültek ki azok, akik bandába verődve megkeserítették a falu életét.

A vegyesbolt előtt két néni álldogál. Mindketten úgy érzik, hogy mióta Oszkár a polgármester, a romák mintha visszafogottabbak lennének, és „lett rendőrautó is", sőt állítólag hamarosan huszonkét rendőr érkezik a felújított rendőrőrsre. Hogy a Pintérnek miből volt pénze idehozni a rendőröket, azt nem tudják. Ők maguk nem lettek jobbikosok, és szerintük a falu lakossága sem lett az, de tény, hogy a polgármester-választás óta javult a helyzet. Bár a jelenről kérdezem őket, többnyire a múlt emlékei tolulnak fel: a süket Fülöp Bözsi néni például azért maradt életben, mert aznap éjjel, amikor a betörők jöttek, elfelejtette bekapcsolni a hallókészülékét, így átaludta a betörést. És ez volt a szerencséje, mert a betörők egy vasvillát is kikészítettek az ajtó mellé arra az esetre, ha valaki megzavarná őket. A két néni szerint tavaly tavasszal, amikor a Jobbik-közeli Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület két hétig a faluban járőrözött, a helyiek úgy érezték magukat, mintha üdülni mentek volna. A félelem helyét nyugalom vette át. „Jól aludtunk, biztonságban éreztük magunkat."

A cigánysorra kanyarodunk: borzasztó látvány. Vakolatlan, düledező házak, sár, szemét, szegénység. Öt-hat cigánygyerek rohan lépésben haladó autónkhoz, egyikük kinyitja az ajtót, és pénzt kér. Azt mondja, ételre kell. Az utca végén tizenéves romák álldogálnak, többnyire divatos ruhákban, edzőcipőben.

A többségiek szerint segélycsomagokból kapják a márkás holmikat. Van, amit eladnak, van, amit viselnek.

„Hülyeség az egész, igazából ez egy felfújt ügy volt", mondja a cigánysor feletti Bajcsy-Zsilinszky utcában lakó Hegedűs Sándor, akit szintén arról faggatunk, mi változott tavaly nyár óta. Hegedűs szerint eleve nem volt akkora baj, mint ahogyan a sajtóban tálalták. Történtek persze betörések meg lopások, és az is igaz, hogy most „kicsit behúzták a farukat, meg sokan kimentek Kanadába", de lopások most is vannak. Az édesanyja üresen álló házából például két hete vittek el néhány köbméter tűzifát. Akkor, amikor azok a kegyetlen hidegek voltak, és amikor - állítólag - a polgármester nem adott fát a romáknak. Pedig a hivatal udvarán hegyekben állt a fa, ráadásul olyan fa, amit az ősz folyamán a közmunkára fogott romák gyűjtöttek be a környékbeli dombokról. Egy többségi lakos szerint nem igaz, hogy a romák nem kaptak fát, egy másik viszont azt mondta, hogy a polgármesteri hivatalban elhangzott: szép halál a fagyhalál.

Farkas Szilvia a férjét várja a bolt előtt. Negyven év körüli roma asszony. Azt mondja, persze, hogy nem kaptak fát. Mégpedig azért nem, mert megállapították, hogy nincsenek rászorulva. Farkas Szilvia szerint Juhász Oszkárral semmi nem lett jobb, inkább rosszabb: „Rasszista a polgármester", állítja Farkas, majd arról beszél, hogy megvonták a segélyüket, pedig öt kiskorú gyermeke van. Dolgozni szívesen elmenne, ősszel volt is három hónap közmunkán, de az lejárt, és azóta nincs lehetősége. „Ne politizálj!", szól az asszonyra a boltajtón kilépő férj, aztán hazafelé indulnak.

Hegedűs Sándor kertjéből a Kecskekőre látni: az az a domboldal, ahol a kisebbség áldatlan tevékenységének következtében az egykor virágzó száz-százhúsz gyümölcsös kert helyén ma gazos, elhanyagolt terület áll, széthordott házmaradványokkal. A Kecskekő alja és a cigánysor közötti részt tavaly megvették a véderősök - egy szélsőjobboldali félkatonai csoport -, hogy kiképzőtábort létesítsenek. Ezután menekített ki háromszáz roma nőt és gyereket egy liberális üzletember Szolnokra és Csillebércre, ebből lett akkora nemzetközi sajtóbotrány, hogy Pintér belügyminiszter az amerikai nagykövetet is lehozta magával Patára meggyőzni, hogy semmi sem igaz, és minden rendben van, de legalábbis lesz. Nem lett, a lakosság a magyar fasiszta párt jelöltjének szavazott bizalmat az időközi választáson. Eszmetársát, a Véderő-parancsnok Eszes Tamást novemberben felakasztva találták meg saját házában, a cigánysor mellett. A rendőrség kizárta az idegenkezűséget, amin Hegedűs Sándor csak mosolyogni tud. „Azért nem engedték hamvasztani, hogy exhumálhassák, ha újabb dolgok derülnének ki. Sokan gondolják így, mert volt már olyan a faluban, hogy előbb agyonütték, aztán felkötték." A hatvanas-hetvenes években a romák ott éltek fent, a pincesoron, sárkunyhókban, békésen, csendesen. Onnan jöttek le, mutatja a domboldalt a férfi. A Bajcsy-Zsilinszky úton ma lehetetlen eladni a házakat. Hegedűs is árusítja édesanyja ingatlanát, nemrégiben jött is egy érdeklődő, tetszett minden, de amikor a kert végéből feltárult a cigánysor látványa, már fordult is ki: „Ingyen sem kell."

Hegedűs szerint megválasztása óta Juhász Oszkár „szorított egy kicsit a hurkon". Dolgozni kell, és a közüzemi tartozásokat előbb levonják a bérből. A férfi azonban nem hisz a Jobbiknak, szerinte Vona Gábor hazudik. „Nem igaz, hogy ilyen jó lesz, meg olyan jó lesz, ha a Jobbikra szavazunk. Meg Oszkár is hazudik: azt mondta, hogy rálőttek az önkormányzat udvarában". Az eset november végén történt: egy önkormányzati ülés után a polgármester távozott utoljára, amikor - elmondása szerint - megtámadták. „Ha tényleg rálőttek, miért nem találják az elkövetőt? Nem tiszta játék ez" - vélekedik Hegedűs Sándor, aki gyerekkora óta ismeri Juhászt. A faluban azt beszélik, kapóra jött Oszkárnak a lövöldözés, mert ezzel lehet érvelni, hogy kapjon fegyverhasználati engedélyt. Minderre persze a szóbeszéden kívül nincs semmilyen bizonyíték. Ugyanakkor az állítólagos merénylet részletei is mesébe, de legalábbis filmbe illők. Juhász ugyanis azt állítja, hogy azért nem sérült meg a testére adott célzott lövésektől, mert egy gyors mozdulattal elhajolt a golyók elől. Gondolom, valahogy úgy, mint Kenau Reeves a Mátrixban. Mielőtt búcsúznék, Hegedűs titkot árul el: Juhász Oszkár gyerekkora óta vonzódik a fegyverekhez: nyolc-tíz éves lehetett, amikor véletlenül combon lőtte magát egy „vassal". Megválasztása óta Juhász már nemcsak a fegyverekhez, de Iránhoz is vonzódik: tavaly ősszel a perzsa követ látogatott a faluba, a napokban pedig Juhász és stábja utazott Iránba a két nép kulturális és gazdasági kapcsolatainak elmélyítése céljából.

A Hetek stábja tavaly tavasszal járt utoljára Gyöngyöspatán. Maka Mihály - szintén a Bajcsy-Zsilinszky utcából -akkor azt mondta, hogy az egykor gyönyörű falu a bűnözés miatt olyanná lett, mit a sárba tiport bokréta. Becsöngetünk Maka Mihályékhoz. Az idős férfi szerint a pozitív változás nem a polgármesternek, hanem inkább az új jegyzőnek köszönhető: „Ez szankcionál, és a köztörvényes bűnözők eltűntek a faluból. Akik meg itt maradtak, azoknak dolgozni kell." Maka azt mondja, hogy a többség és a kisebbség közötti feszültség is megszűnt, bár korábban sem volt általános.

A falu határában még megállunk egy kólára. A büfénél beszélgető hölgy sajnálja, hogy az egyedül élő magyarok halálával lakatlanná váló házakba a most felnövekvő romák fognak beköltözni. „Egyszerűen bemennek, és elfoglalják, mert ahol nincs örökös, ott nem marad senki. És az a baj, hogy a magyarok félnek gyereket vállalni, mert félnek, hogy nem tudják eltartani őket, a cigányok viszont annál jobban örülnek, minél több gyerekük van." Arra a kérdésre, hogy mindezt bajnak tartja-e, azt feleli, hogy sokat gondolkozott rajta, de nem tudja, hogy baj vagy nem baj. „Én csak azt tudom, hogy ha így megy tovább, akkor felborul az arány, mert nem csak Gyöngyöspatán van ez a változás, hanem az országban mindenhol. De ez már nem az én problémám lesz, hanem a gyerekeimé meg az unokáimé, mikor felnőnek."

Olvasson tovább:

Feliratkozás hírlevélre

 
Név: *
Email: *
Feliratkozással elfogadja a Hetek adatvédelmi elveit