Kereső toggle

A Hit munkája a Csillag börtönben

Kemény fiúk lágy szívvel

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A tízfős börtönkórus a színpadon harsányan énekel: „Sebesen zúgó szél, Mennyekből hozzánk küldettél. Zúzd szét a láncokat, Szabadítsd meg a foglyokat!" A padsorok között a rabok velük tartanak, teljes átéléssel. A szegedi Csillag börtönben vagyunk, ahol az elítéltek nagy része hosszúra szabott ítéletét, életfogytig tartó börtönbüntetését tölti.

Új dal következik:  „Van egy csoda a szívemben, ez a csoda erős bennem, győz a csoda, mert velem van az Úr." Még szól az ének, amikor megérkezik a börtönmisszió vendége. Pajor Tamás, a Hit Gyülekezete lelkésze rögtön az evangélium üzenetével vigasztalja az egybegyűlteket. „Minden ember rabnak születik, mert kényszerítő erők hatása alatt él, és gyakran áthágja a lelkiismerete hangját. Ez a hang folyton figyelmeztet arra, mi a helyes és mi nem - azonban mégsem tudja megváltoztatni az embert. Isten azonban elképesztő nagyságú bűnöket is képes eltörölni, megbocsátani, és képes erőt adni a jó kivitelezéséhez." Az elítéltek néma csendben figyelnek, s hogy mi történik a felszín alatt, arra csak a sűrű, szívbe markoló légkörből lehet következtetni.  Szellemi értelemben a szabad világban is lehet az ember rab, és a börtönben is lehet szabad - szól az üzenet. A rocksztárból lett lelkész arra biztatja a rabokat, hogy a hátrányt fordítsák előnyükre azáltal, hogy rendezik az életüket, és jóra használják ki a rájuk szabott időt. Végül mintegy nyolc új látogató kér imát azért, hogy új életet kezdhessen.

A börtönkórus egyik tagja, Hajzer Lajos eddig tizenkét évet húzott le a börtönben, és még huszonhárom éve van hátra. Lajos gyerekkorában volt elsőáldozó, bérmálkozott is, azután mégis elindult a lejtőn. „Jó pár évnyi zuhanórepülésnek hozama az a harmincöt év, amelyet kaptam, s amelynek letöltése után is csak feltételesen helyeznek szabadlábra" - meséli az istentisztelet után. Amit a börtönben a legrosszabbnak talál, az a tehetetlenség. Ebben a közegben ragadta meg őt az evangélium. Lelkesen beszél arról, hogy a megváltás milyen egyszerű, érthető akkor, ha a lelkész érthetővé teszi.  „Amikor Jézus a földön járt, meghalt a bűneinkért, és véráldozatot mutatott be minden emberért, így értem is. Van egy Bibliám, amelyen keresztül mindezt meg tudom ragadni."  Lajos megfogalmazásában a Biblia olyan tények gyűjteménye, amelyektől megváltozik az ember. „Mások kalandregényekben vagy mesékben hisznek, én a Biblia által leírt tényekben. Izgalmasabb, mint a legjobb kalandregény. Minden este olvasom: felkapcsolom a kislámpámat, füldugót be, és akkor magam tudok lenni " - mondja.

Jusztin Szabolcs különös kegyetlenséggel elkövetett, nyereségvágyból előre kitervelt emberölés bűntette miatt kapott fegyházban letöltendő, életfogytig tartó büntetést. Feszítővassal, vasrúddal, szerszámnyéllel és egy 37 centiméteres ásó élével gyilkolta meg brutális módon egy vidéki város főépítészét. (892 forint. Hetek, 2000. február 26.) Amikor lesittelték, az édesanyjától kapott Biblia olvasása, valamint gyülekezeti tanítások hallgatása vezette rá arra, hogy szakítson régi önmagával, gonoszságával, és egy új élet lehetőségeit ragadja meg. „Ha nem térek meg, a fegyházban biztosan leépültem, elkorcsosodtam volna. Most azonban tizenhét év után reménységgel várom a szabadulásom napját, amely várhatóan 249 nap múlva bekövetkezik."  Szabolcs a börtönévei alatt leérettségizett, most pedig a Szent Pál Akadémia harmadéves levelezős hallgatója, aki a diplomáját szabad emberként veheti majd át.

A szegedi börtönszolgálat tíz évvel ezelőtt kezdődött itt a Csillagban (Szegedi Fegyház és Börtönben), amikor egy hívő rossz útra tévedt, s a fegyházból  kérte a Hit Gyülekezete szolgálatát. „Először csak egy tanulószoba sarkában beszélgettünk, majd egyre többen jöttek, és hamarosan megtelt a szoba. Ezután a börtönparancsnoktól engedélyt kaptunk arra, hogy a színházteremben folytassuk a lelkészi munkát" - meséli a történetet Kunstár Csaba, a börtönlelkészi szolgálat vezetője. Azóta sokan szabadultak a hitre jutott foglyok közül, akiknek többsége sikeresen be tudott illeszkedni a társadalomba. Az egyikük például fogva tartása alatt kitűnően megtanult spanyolul, angolul és németül, s most Írországban kapott munkát.

A változás a börtönben nem automatikus. Nem mindenki akar tanulni a múltjából. Kunstár Csaba úgy tudja, egyesek a fogság ideje alatt is azon gondolkodnak, milyen újabb bűncselekményeket kövessenek el szabadulásuk után. „Akik viszont igénylik a szolgálatunkat, azok olyan emberek, akik nem másokat hibáztatnak a lebukásukért. Tisztában vannak azzal, mi a bűn, elismerik, hogy jogos a büntetésük, és meg akarnak változni. Mindenképpen megérdemlik, hogy új esélyt kapjanak az élettől  - mondja -, s mi annyit tehetünk értük, hogy megtanítjuk őket hinni, remélni és szeretni."

A börtön Pajor Tamás számára az a hely, ahol olyan emberekkel találkozhat, akik az emberi élet különös határhelyzetébe kerültek.  „Ezek a határhelyzetek képviselik az ember számára azokat a legfontosabb döntési szituációkat, amelyek az emberi szívet ki tudják mozdítani a szellemi vakságból, a materializmusból, az önmagunkban való bízásból. Ezek a határhelyzetek azok, amelyek a legközelebb állnak a nagy végső útelágazáshoz, amely a Biblia alapján minden emberre vár az emberi sors végén, és éppen ezért ezek a határhelyzetek azok, amelyek nagy mértékben meg tudják nyitni az emberek szívét, és Jézus Krisztus melletti döntésre tudják ösztönözni az embereket" - összegzi tapasztalatait a lelkész.

„LétkérdésŰaŰlélekŰmŐvelése”

Interjú Dr. Kiszely Pál dandártábornokkal, a Szegedi Fegyház és Börtön intézeti parancsnokával:
Tábornok úr, mit jelent a hitélet a börtön falain belül?
–ŰHarminc éve vagyok a pályán, azonban csak
a rendszerváltás után, 1990-tl nyílt meg
a lehetség a hitélet biztosítására ezekben az intézményekben. Tizennégy felekezet jár hozzánk, illetve a fogvatartottakhoz, közülük az egyik legkiemelkedbb a Hit Gyülekezete szolgálata. A Szegedi Fegyház és Börtönben a kifejezetten hosszú ideig fogvatartottak vannak. Kétszáz f életfogytiglan való büntetését tölti, tizenhét ember pedig soha nem szabadulhat, ezért szinte létkérdés a lélek mŐvelése, a lelki kapaszkodók megragadása. Ráadásul a börtön egy totális intézmény, ami azt is jelenti, hogy a fogvatartottakról nekünk minden szempontból gondoskodnunk kell – testi, lelki és szellemi táplálékról egyaránt.
Milyen különbségek mutatkoznak a hitéletben aktív, illetve a közömbös fogvatartottak között?
–ŰNoha a fogvatartottaknak csak a kisebb része folytat aktív hitéletet, sokan közülük gyökeres változásokon mennek keresztül. Ezekkel az emberekkel kevesebb a probléma, hiszen elkezdenek tanulni, dolgozni, családjukkal is igyekeznek rendezni a kapcsolataikat, és a börtönben kiépített rendszernek is segít tagjaivá válnak. Nagyra becsülöm azokat az embereket, akik szabadidejükben, saját költségükön bejárnak ide,
és fölvállalják a fogvatartottak támogatását. Óriási segítséget jelentenek a munkánkhoz.
Van-e visszajelzés arról, mi lesz a hit útját választó rabokkal szabadulásuk után?
–ŰA börtön olyan hely, ahol a fogvatartottaknak van idejük magukba szállni. Itt van lehetség arra, hogy a hittel komolyan foglalkozzanak, és a hit ereje elképeszt dolgokat tud véghezvinni, többszörös gyilkosok is teljesen meg tudnak változni. Aki ezt megteszi, és átértékeli az életét, az a szabadulása után is egy erkölcsi töltettel indul. Most is tudok egy olyan konkrét esetrl, amikor egy apa, aki se a feleségével, se a gyerekeivel nem foglalkozott, már rendszeresen tartja a kapcsolatot a családjával. Biztos vagyok abban, hogy szabadulása után teljesen más módon fog közelíteni az élethez és a hozzátartozóihoz. Az egyházak azonban nemcsak a börtönévek alatt, hanem szabadulásuk után is felkarolják, segítik az embereket.
Ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az emberek sikeresen beilleszkedjenek a társadalomba, és normakövet állampolgárok legyenek. (S. L.)

Olvasson tovább: