Kereső toggle

Vége a „mini Amszterdamnak”

Kiskunhalason civil ellenállás nyomán tűntek el a kéjbódék

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Acivilek, a hatóságok és a városvezetés példaértékű összefogása nyomán eltűnt Kiskunhalas környékéről az úgynevezett „bódés prostitúció”. A prostituáltak és futtatóik a hatályos jogszabályokat kijátszva egy sajátos „know-how”-t dolgoztak ki a kéjipar hatékony működtetésére, amely akár országosan is elterjedhetett volna. A jelenségnek azonban nagyszabású rendőrségi akció vetett véget.

A múlt év végén egymásnak adták a kilincset az országos médiumok munkatársai Kiskunhalason, hogy az amszterdami piroslámpás negyed balkáni változatáról tudósítsanak. Az 53-as főút mentén ugyanis – az országban egyedülálló módon – fűthető, kivilágított bódékban kínálták szolgáltatásaikat a prostituáltak.
A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság kommandósai az egyik ilyen bódénál ütöttek rajta múlt héten csütörtökön azon a két férfin – apán és fián –, akik a gyanú szerint Kiskunhalason és környékén működtették az útszéli prostitúciót. A 40 és 24 éves futtatók legalább hat nőt dolgoztattak prostituáltként, volt, amelyikük még kiskorú volt. A hölgyeknek legkevesebb 50 ezer forintot kellett keresniük naponta.
A futtatók sajátos módszert dolgoztak ki, hogy minél hatékonyabban üzemeljen a kéjipar a nagy forgalmú főút mentén. A bódékról a prostituáltaknak azt kellet mondaniuk, hogy azok a saját telkeiken állnak, és a légyottok helyszínéül szolgáló épületek – mint például az egykori volt pirtói iskola – szintén az ő tulajdonuk. Ezzel kijátszották azt a jogszabályi korlátozást, amely szerint a főutak 100 méteres körzete védett övezetnek számít, ahol a prostitúció szabálysértésnek minősül. A magánterület ugyanis nem lehet védett övezet a prostituáltak érvelése szerint. A jogi „kiskapu” kidolgozásához aktív segítséget nyújtott a Magyarországi Prostituáltak Érdekvédelmi Egyesülete.
Emellett persze a futtatóknak azt is el kellett érniük, hogy rejtve maradjanak, ugyanis bár a prostitúció nem számít bűncselekménynek, ám a futtatás (kerítés, kitartottság) igen. Ezért a lányoknak azt kellett mondaniuk a rendőröknek, hogy a terület a sajátjuk, futtatóik pedig nincsenek, hanem magukat foglalkoztatják. Ez a stratégia olyannyira működőképesnek bizonyult, hogy már a harmadik bódé épült az 53-as főút mentén.
Az egyre terjedő kéjipart azonban a halasiak és a környező települések lakosai nem nézték jó szemmel.
A városban civil mozgalom indult No Prosti néven, és több mint 3000 aláírást gyűjtöttek össze, majd egyeztetett a kérdésben a város polgármestere, vezető ügyésze és rendőrkapitánya is.
Az összefogás meghozta a gyümölcsét: a rajtaütés során kiderült, hogy a kéjhölgyek által elmondottakból semmi nem igaz. A kommandósok ugyanis tetten érték a futtatókat, akik éppen két hölgyet szállítottak „műszakba”. Mint Téglás Péter vezető ügyész lapunknak elmondta, az autójukban megtalálták az ingatlanok kulcsait, valamint az „üzletmenethez” kapcsolódó feljegyzéseket. Ezenkívül az autóban és a lakásukban „töméntelen mennyiségű” óvszerre bukkantak a nyomozók. 
Ráadásul – tudtuk meg – alapos a gyanú, hogy a prostituáltak nevére színlelt szerződések révén kerültek az ingatlanok. Így az eredeti tulajdonos is számíthat a hatóságok intenzív érdeklődésére, mivel felmerült velük kapcsolatban az üzletszerű kéjelgés elősegítésének gyanúja.
„Precedens értékű összefogással sikerült visszaszorítani ezt a nem kívánt jelenséget” – fogalmazott a Heteknek Várnai László polgármester, aki szerint a prostitúció elleni halasi fellépés országosan is példaértékű lehet. Mint mondta, ezzel elodázódott a türelmi zóna kijelölésének ügye, hiszen ha a jövőben más prostituáltak megjelennének az út szélén, a rendőrök szabálysértés miatt könnyűszerrel előállíthatnák őket. Sőt, a jogszabályok értelmében arra is van lehetőség, hogy a felajánlkozást elfogadó kuncsaftokat is megbüntessék. A város elrendelte az egyébként szabálytalanul épült bódék azonnali elbontását, ami már meg is történt.
A polgármester és a vezető ügyész is hangsúlyozta, hogy a hatóságok és az önkormányzat mellett a civil tiltakozásnak is nagy szerepe volt abban, hogy a prostitúciós ipar visszaszorult a város környékén. Ahogy Téglás Péter fogalmazott: „A No Prosti mozgalom és az ügyben kezdett aláírásgyűjtés kimozdította a hatóságokat a gyárszerű működésből, és felhívta a figyelmet arra, hogy jelentős lakossági igény van arra, hogy hatékony fellépés történjen az ügyben.”
„Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a No Prosti mozgalomnak továbbra sem célja a prostitúció megszüntetése, viszont szükségesnek és lehetségesnek tartjuk, hogy ez az ipar kiszoruljon közútjainkról és köztereinkről. A témában szerzett tapasztalataink és ismereteink alapján szívesen segítséget nyújtunk olyan civileknek, akik szintén tenni szeretnének ezért saját településükön” – fogalmazott sajtótájékoztatóján a mozgalom vezetője, Tapodi Attila, és még hozzátette, hogy  fontosnak tartják a társadalmi párbeszédet a témában, és hogy elinduljon egy olyan törvénymódosítás, amely előmozdítaná a helyzet megnyugtató rendezését.

Olvasson tovább: