Kereső toggle

Lapáton a magyarok

Politikai tisztogatás Romániában?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Tizennégyből csupán három romániai magyar vezető tanfelügyelő maradt állásában, a napokban, miután a román kormány tömegesen leváltotta – az ellenzék szerint politikai szempontok alapján – az alárendeltségébe tartozó megyei intézményvezetőket. Az eset példátlan, a magyarázat egyszerű: politikai-etnikai tisztogatás, állítja az RMDSZ.  A román kormány átszervezésről beszél, az eset miatt Brüsszelhez fordul a magyar politikai tömörülés. Időutazás Erdélyben.

Politikai tisztogatásba kezdett az új kormány, így szól az általános vélemény Erdélyben. Amíg a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kormányon volt, összesen tizenkét magyar főtanfelügyelő-helyettes és két magyar főtanfelügyelő volt Romániában. Kovászna megyében és a szintén többségében magyarok lakta Hargita megyében a magyar nemzetiségű főtanfelügyelőket május első hetében menesztették, egy tollvonással.
A jelenlegi román kormány áprilisban olyan sürgősségi rendeletet fogadott el, amelynek értelmében tömegesen leválthatók a kormány alárendeltségébe tartozó megyei intézmények vezetői. Korábban Traian Basescu államfő és Emil Boc miniszterelnök nyilvános ígéretet tett az RMDSZ-nek arra, hogy a Demokrata-Liberális Párt nem fogja elmozdítani a magyar intézményvezetőket.
„Demonstrációkra szólítja fel a magyarságot az RMDSZ, tiltakozásul a magyar intézményvezetők tömeges leváltása ellen” – mondta lapunknak Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Pénteken, május 22-én Csíkszeredán nagy volumenű megmozdulásra kerül sor: a magyar egyházak és a civil társadalom támogatásával tartandó eseményre több ezer embert várnak. Az RMDSZ nem tudja elfogadni a jelenlegi helyzetet, a közeljövőben tiltakozások egész sorára lehet számítani: a csíkszeredai akciót több hasonló követi majd. Az elnök szerint a hivatalos indok, a köztisztviselői állások menedzserivé való átalakítása, valójában a tisztségek teljes átpolitizálását jelenti, ami instabilitást eredményez az érintett intézmények élén. Teszi ezt a kormány egy olyan helyzetben, amikor az ország amúgy is alig tud megfelelni az uniós elvárásoknak.
Az elnök egyszerűen etnikai tisztogatásként határozta meg a többnyire átszervezéssel indokolt menesztéseket, amely nyomán az RMDSZ Brüsszelhez és Strasbourghoz fordul segítségért.
A szövetség mindent megtesz, hogy megállítsa a folyamatot, amelynek során a jelenlegi kormánypártok – a Demokrata-Liberális Párt és a Szociáldemokrata Párt – helyi vezetői egyik napról a másikra „lefejezik” a kormánynak közvetlenül alárendelt intézményeket. A teljes képhez hozzátartozik az a tény, hogy már nem csupán a két székelyföldi megyéből (Hargita és Kovászna) érkeznek erre vonatkozó jelzések, hanem az ország más vidékeiről is. Szatmár megyében például, ahol közel negyven százalékos a magyarság aránya, a magyar nemzetiségű tanfelügyelő-helyettes kapta meg a felmondólevelet. „Nem értem, miért baj a magyar tanügyi szakértők léte egy olyan állami intézményben, amely a magyar és román nyelvű iskolákat felügyeli. Nem értem, hogyan engedhetik meg maguknak a jelenlegi kormánypártok ezeket a múltat idéző lépéseket” – mondta lapunknak Markó.
A politikus emlékeztet arra a közelmúltban történt eseményre, amely a magyar és román intézményvezetők politikai alapon történő leváltásának első hullámát jelentette. Az év elején a kormány egyik napról a másikra távolította el több megyében a regnáló prefektusokat, minden magyarázat nélkül. A leváltások érintették a magyarok lakta megyéket is, ráadásul komoly anyagi terheket rótt a költségvetésre a prefektusok felfüggesztése vagy rendelkezési állományba helyezése. (A román közigazgatásban a megyékben a kormányt a miniszterelnök által kinevezett prefektusok képviselik a megyei tanácsok mellett.) Ennek kapcsán az RMDSZ a jelenleg ugyancsak ellenzékben lévő Nemzeti Liberális Párttal közösen bizalmatlansági indítványt nyújtott be a parlamentben a kormány ellen.  A két politikai párt a román kormány pénzügyi-költségvetési politikájának eddigi négy hónapját bírálta, különös tekintettel a költségvetési kiigazításra és a megyei intézmények vezetőinek leváltására. Markó szerint a parlamenti mandátumok háromnegyedét birtokló kormánynak ebben a gazdasági válság sújtotta időszakban a társadalmi szolidaritást kellene erősítenie, egyelőre azonban csak viszályt szít.
Az intézményvezetők elbocsátása ellen foglalt állást a hétvégén Árkoson tartott konferenciáján a Magyar Ifjúsági Értekezlet is, közleményben utasítva el, hogy a román kormány szakmai képzettségre való tekintet nélkül, politikai alapon nevezi ki a tisztségviselőket, és felkérte Bukarestet, hogy ne csak politikai retorikájában használja az európaiságot, hanem mutasson fel konkrét intézkedéseket ez ügyben.

Olvasson tovább: