Kereső toggle

Keleten a helyzet változik

Megéri-e Romániába telepíteni a hazai vállalkozásokat?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Magyarországnak számos globalizációs mellékhatással kell szembenéznie: ahogy növekszik az életszínvonal és a bérszint, úgy húzzák le a redőnyöket az olcsó bérmunkáért idetelepült multik. Ők most keletre tartanak. Ez azonban nem csak a gazdasági monstrumokra jellemző: a már- már elviselhetetlen adóterhek miatt egyre több hazai kis- és középvállalkozás jön létre Romániában. Eddig a kedvező költségek, a viszonylag alacsonynak számító adók, és a gyors egyablakos rendszerű ügyintézés vonzotta a vállalkozókat Erdélybe. A határmenti települések munkanélküli lakói is rendre átjártak alkalmi munkára, később a fejlődő ipari régiók – Temesvár, Arad, Nagyvárad – már alkalmazottként is vonzották a dolgozókat. A trend a világgazdasági válság hatására gyengülni látszik, az eddig szárnyaló román gazdaság most az IMF mentőkötelére vár.

19 százalékos áfa, 16 százalékos társasági adó, a Romániában adózott jövedelem után nem kell külföldön is adózni, a raktárkészletben nem áll az áfa, céges gépkocsi vásárlása és fenntartása olcsóbb, valamint több költség irható le, mint otthon – sorolja az érveit Károly, aki román–magyar vegyes vállalatot működtet évek óta a határtól nem messze. A rugalmasság, a gyors és egyszerű ügyintézés, és a többi kiskapu miatt döntött úgy, hogy fakereskedését és mezőgazdasági tevékenységének központját Nagyvárad mellé helyezi át. „Az adóhatóság itt is keményen sarcol, de emberségesen, nem a bevételeink kétharmadára tart igényt, mint itthon” – említi a legfőbb indokot a vállalkozó. 
A cégbejegyzés időtartama általában 2-3 hét, és lehet egyszemélyes kft.-t is alapítani, állítja Károly, aki szerint a magyar befektetések összege lassan eléri az egymilliárd forintot. A román gazdaság 2000 óta tartó, az európai átlagot jóval meghaladó növekedése folyamatos. A növekedést túlnyomó részben a belső fogyasztás és a beruházások bővülése generálja, teszi hozzá Károly könyvelője, akinek cége több mint harminc, Romániában működő, magyar tulajdonú cég könyvvitelét látja el folyamatosan. Marianna az adóhatósági munkából váltott át a magánszektorba, és célirányosan magyar cégeknek dolgozik. Gazdasági végzettsége, adószakértői tapasztalatai, perfekt magyar tudása, és nem utolsó sorban remek kapcsolatai révén mára az egyik legfelkapottabb könyvelőirodát vezeti a bihari régióban.
A kinti magyar vállalkozások számának növekedésére legjobban az a tény hatott, hogy Romániában már 70 eurós költséggel megalapítható egy kft., ráadásul igen rövid idő alatt. Tavaly az egy évvel korábbit meghaladva, több mint ezer új, magyar érdekeltségű céget jegyeztek be, számuk immár meghaladja a kilencezret. Ezek túlnyomó többsége alacsony tőkéjű kisvállalkozás – elemzi a gazdasági mutatókat Marianna. Kérdésemre széles mosollyal hozzáteszi: magyar cégeket nem ért eddig negatív diszkrimináció a hatóságok, hivatalok részéről.
„Románia az európai uniós csatlakozása óta vált a magyarországi cégek paradicsomává. Keleti szomszédunknál 2005-ben lépett érvénybe az egységes, 16 százalékos adókulcs – személyi jövedelemadó, társasági és osztalékadó, árfolyam-nyereségadó –, ugyanakkor a hozzáadottérték-adó (TVA) 19 százalékos. A magyar határmenti régiók – Csongrád és Békés megye – munkanélküliségi mutatója messze meghaladja a magyar átlagot. A gazdasági válság hatásai itt még hatványozottabban jelentkeznek” – mondta lapunknak Végh Zoltán, a KSH szegedi igazgatója. A romániai munkavállalásról nincsenek ugyan pontos adataik, de a munkáért ma már bárhova elmennek az emberek, emlékeztet az igazgató.
„Ezeknek a megyéknek a kitörési lehetőségük a hajdani magyar nagyvárosok felé van csak” – állítja Veress József országgyűlési képviselő, aki szerint megszűnt a trianoni elszigeteltség, tudomásul kell venni az itt élőknek, hogy a régió ipari központjai újra a régiek: Nagyvárad, Arad és Temesvár.
Zoltán a határmenti kistelepülésről, Dombegyházáról ingázott eddig Pécskára. A kora tavasszal bezárt elektronikai üzemben két műszakban, szakmunkásként dolgozott közel százezer forint fizetésért, ami a térségben kiemelkedő jövedelemnek számít. Sajnos jelenleg a bezárás mellett döntöttek a német tulajdonosok, mert az autóipari beszállítások megszűntek. Zoltán most munkanélküli, nincs a környéken kereslet a szakmája iránt. Újabb tanfolyamot ajánlottak neki, de a férfi már nem akar olyan szakmát tanulni, aminek semmi értelme sincs, és nem is lehet vele elhelyezkedni sehol. Ferenc szobafestőként dolgozik Temesváron. A szaktársakkal minden héten öt napot ingáznak a határ túloldalára, mert csak ott akad munka. Egy éve a kórház felújításán dolgoztak, most egy másik hivatalt renoválnak, többnyire magyar építőipari szakemberekkel közösen. A román építőipart még nem érte el a válság, itt még a fizetési morál is töretlen, nincsenek vég nélküli körbetartozások, mondja a vállalkozó.

Növekvő adók, megszűnő cégek

A román központi kereskedelmi kamara (ONRC) adatai szerint április 27-ig 1780 céget töröltek a nyilvántartásból, háromszor annyit, mint 2008 azonos időszakában. Jelentősen megnőtt a tevékenységük szüneteltetését ideiglenesen kérő vállalkozók száma is. Míg tavaly áprilisban mindössze 993 cég működése szünetelt, idén számuk a hónap végén elérte a 3400-at.
Ezzel igazolódni látszik a vállalkozói érdekképviseletek jóslata, hogy a május elsején életbe lépő, a kis- és középvállalatokat érintő átalányadó bevezetése esetén a vállalkozások egynegyede biztosan megszűnik, mivel nem tudják majd kifizetni a minisztérium által követelt összeget. Gheorghe Pogea pénzügyminiszter azonban hajthatatlan, a bírálatokra reagálva kijelentette: a több mint 5500 vállalkozás a gazdasági válság miatt szűnik meg, bezárásukról nem az átalányadó bevezetése miatt döntöttek tulajdonosaik.

Olvasson tovább: