Kereső toggle

Nagyon jól jártunk

Kapolyi László egykori ipari miniszter

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Balogh Zoltán, a hévízi-gyógyfürdő és kórház egykori igazgatója azt
állítja, hogy a víz alatti titán miatt ment tönkre kis híján a tó, de ami ennél
is súlyosabb, hogy a titánt kiszállították a Szovjetunióba, ám nem kaptunk érte
világpiaci árat, holott, ha kaptunk volna, a rendszerváltás idejére nem lett
volna 22 milliárd dollárnyi államadósságunk.

– Az állítás több pontja is szakmai tévedésen alapul.

a

Melyek ezek?

– A Hévízi-tó problémáját nem az okozta, hogy a környéken víz alóli
bányászat is zajlott, hanem az, hogy a tó forrásaira különböző üdülőket,
panziókat telepítettek, és ezek elszívták a vízutánpótlás egy részét.

A másik tévedés: a bauxittal nagyon jó konstrukciót tudtunk kialakítani: a
timföldet kiszállítottuk a Szovjetunióba, ott olcsó villamos energiával
kohósították, majd alumíniumot kaptunk vissza. Ez nagyon jó üzlet volt a
nyolcvanas évek elején, 300 millió dollár aktívummal járult hozzá évente a
külkereskedelmi mérleghez.

De mi lett a titánnal?

– A titánsalakot szerették volna földolgozni, ez hosszú ideig téma volt, de
máig sem tudtak kidolgozni gazdaságos technológiát, mint ahogy a timföldgyártás
után visszamaradt vörös iszapra sem.

Mihala Ferenc gépészmérnök azt állítja, hogy Gillemot László professzor azért
kapott Kossuth-díjat, mert kidolgozta a titán kinyerésének módszerét.

– Gillemot László azért kapott Kossuth-díjat, mert a legfiatalabb akadémikus
volt a maga korában. Több technológiával foglalkozott a Fémipari
Kutatóintézetben, például a hegesztés technológiájával is: sok tudományterületen
vált világhírűvé.

Ezek szerint nem igaz, hogy kidolgozta a titán kinyerésének technológiáját?


– Én nem tudok róla. Pedig a beosztásomnál fogva kellett volna tudnom.

Ezek szerint Balogh főorvos, illetve Mihala úr állításai az
összeesküvés-elmélet kategóriába sorolhatók?

– Nem összeesküvés-elmélet. A főorvos urat őszintén tiszteltem, mint a
Hévízi-tó akkori gazdája mindent megtett, hogy leállíttassa a nyírádi
bányászatot, és végül is célt ért. De nyilván más egy lelkes traumatológus orvos
véleménye, mint a miénk, akik azt mondtuk, ki lehetett volna bányászni azt a
bauxitot.

Összességében hogyan járt el a Szovjetunió a velünk folytatott
kereskedelemben? Korrektül fizetett, vagy erőpozícióból kifosztotta az országot?

– Korrektül járt el. Nagyon jó üzleteket kötöttünk, például gabonáért,
húsért évente két milliárd dollár összegben cseréltünk energiát, főleg olajat,
villamos áramot, földgázt. A rendszerváltás után azonban veszni hagytuk a keleti
piacot, amiről aztán sokáig folyt a vita, mert a magyar mezőgazdaságot ez tette
tönkre. Én speciál jól jártam vele.

Miért?

– Mert fölújítottam a villamosenergiaimportot Keletről.

Olvasson tovább: