Kereső toggle

A fogyatékosbrigád

Értelmet az életnek

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Katalin szavát a születésekor kialakult idegrendszeri sérülése miatt nehezen
érteni. Arcán azonban látni, hogy mennyire fontos számára a közösségi munka. A
falun élő szülők halála után egy ideig testvére segítette az asszonyt, nemrégen
azonban egy közeli városba költözött, ott neveli gyermekét. A rendszeres
munkának is hála, önálló életvitelre képes, minden reggel busszal jár be
munkahelyére. Riportunkban egy fogyatékosokkal foglalkozó cég meglepő történetét
dolgozzuk fel.



Orbán Péter

Fotó: R. T.

A munkaerőpiacon kívül töltött hónapok, évek minden ember számára
lélekromboló hatásúak. Egyre inkább elszigetelődnek, mentális leépülés érezhető
náluk. Korábbi kapcsolataik jelentősen lecsökkennek, vagy akár meg is szakadnak.
Hosszabb idő esetén egy-egy ép, vagy magát annak valló ember alól is kicsúszik a
talaj, de talán még inkább igaz ez a fogyatékkal élő emberekre.

Jól ismerik ezt az érzést az Érd központjában található Napra Forgó
Rehabilitációs Kht. alkalmazottai, akiknek legtöbbször hosszú szünet után, éppen
e szervezet hathatós segítségével sikerült munkába állniuk. A megváltozott
munkaképességű emberek között nincs két egyforma életút. Minden ember példája
erősíti, aktivitásra ösztönzi az újonnan érkezetteket. Az Érden lakó István négy
évvel ezelőtt egy életmentő műtéten esett át, amelynek során sikerült ugyan
eltávolítani a testében felfedezett daganatot, ám korábbi – harmincnégy évig
tartó folyamatos munkája után – állását elvesztette. A férfi két éve hallott
először a Napra Forgó Kht.-ról. Egy személyiségfejlesztő képzést követően újra
hinni kezdett a jövőben. Sikerült elfogadnia saját magát, motiváltabb,
tevékenyebb lett. Nemsokára ismét munkába állt. Elkeseredése már a múlté. Úgy
véli, minden ember számára van esély, ha ő maga is akarja a változást.

Az Érdi Kistérség legkülönbözőbb fogyatékkal élő munkavállalóinak munkát
biztosító Napra Forgó Rehabilitációs Kht. elutasítja a közösségben történő,
helyhez kötött foglalkoztatást. A 2000-ben létrehozott non profit társaság ezért
kezdett bele az úgynevezett „integrált foglalkoztatási rehabilitáció”
rendszerének kialakításába. Orbán Péter ügyvezető igazgató szavai szerint ennek
lényege, hogy a hozzájuk forduló embereket külső munkahelyekre próbálják
kiközvetíteni. Itt az integrált, tehát ép és megváltozott munkaképességű
emberekből álló közösség addig formálja, fejleszti őket, míg – kis lépésekben
ugyan, de – elindulhatnak az önálló munkavégzés felé.

A Napra Forgó Kht. jelenleg negyvenöt, munkaszerződéssel dolgozó alkalmazottnak
biztosít állandó munkát. Kapcsolatban állnak több mint száz környékbeli
munkáltatóval. Ezek közül tizenkettő rendszeresen foglalkoztatja a szervezet
partnereit. A cégek az emberek munkaképességét figyelembe véve mindenkinek
személyre szabott munkakört biztosítanak, vállalkozói szerződést mindig egy-egy
adott tevékenységre kötnek az érdi központú kht.-val. Az állandó munkák között a
raktári és irodai tevékenységek, a csomagolás, a címkézés, a takarítás vagy a
kézbesítés egyaránt megtalálható.

Orbán Péter szerint a fogyatékkal élő emberek integrációja sehol sem lehet olyan
hatékony, mint ahol munkájukat ép, egészséges emberekkel együtt végezhetik. A
folyamat rendkívül fontos eleme a néhány főből álló, önsegítő munkacsapat.

A közös kocsival közlekedő, régebbi és új alkalmazottakból álló csoport tagjai
mindig közösen dolgoznak.

A csoportos munka során mindenki megtalálja a helyét a csapatban, fontosnak érzi
magát a többiek között. Egy ötfős brigád minden csütörtökön a közeli
Szigetszentmiklóson végez címkézési munkát. A kht. lógójával díszített kék
munkaruhát viseli az itt dolgozó Katalin is, akinek – születésekor kialakult
idegrendszeri sérülése miatt – szavát nehezen érteni. Arcán azonban látni, hogy
mennyire fontos számára a közösségi munka. A falun élő szülők halála után egy
ideig testvére segítette az asszonyt, nemrégen azonban egy közeli városba
költözött, ott neveli gyermekét. A rendszeres munkának is hála, önálló
életvitelre képes, minden reggel busszal jár be munkahelyére.

A személyre szabott tevékenységek megválasztását jól mutatja az állatkerti
elefánttorony működtetésének története. Néhány éve ugyanis ők keresték meg az
érdi szervezetet, mert gondot okozott számukra a torony szűk belső lépcsője
miatti állandó torlódás. Ma már a szervezet egy megváltozott munkaképességű
alkalmazottja engedi föl a csoportokat. Sőt, az állatkert ajándéktárgyai is
megvásárolhatók nála.

A pozitív példák ellenére a jelenlegi normatív rendszer nem finanszírozza
kellőképpen az integrált foglalkoztatást. Sőt a 2006-os jogszabályváltozás óta a
Napra Forgó Kht. – akkreditált telephelyek hiányában – egyelőre nem jogosult a
korábban megkapott állami dotációra. Orbán Péter úgy véli, hogy a tárgyi
feltételek (küszöb, ajtószélesség stb.) helyett inkább a rehabilitációs
folyamatot kellene akkreditálni. A jelenlegi helyzetet a jogalkotásban dolgozó
szakemberek szűklátókörűségének és a jogalkotók hibájának tartja. Azt reméli,
hogy a Napra Forgó pozitív tapasztalatai is hozzájárulhatnak a mai jogszabályok
megváltoztatásához.

A hátrányos helyzetű emberek munkája nem a legolcsóbb a piacon. A Napra Forgó
minden adót és közterhet befizet alkalmazottai után, így magasabb óradíjat
kénytelen kérni megrendelőitől, mint a szürke-fekete gazdaságban megszokott
piaci árak. Ám a „napraforgósokra” mindig lehet számítani, s a megrendelők
számára mindez egyre fontosabb tényezőnek számít. Az irodában jelentkezők céljai
sok esetben messze állnak a valós lehetőségektől. Számukra még folyamatos
elméleti felkészítésre, munkatapasztalat-szerzésre van szükség. A jelentkezők
ilyenkor alkalmi munkavállalói könyvet kapnak, amivel olyan – kevésbé
kvalifikált – munkákat vállalhatnak el, amivel a későbbi rendszeres munkához
szükséges rutint ismét megszerezhetik. Ebbe a reggeli borotválkozástól a
felelősségérzet kialakításáig sok minden beletartozik.

A foglalkoztatási rehabilitáció legnagyobb sikere, amikor egy-egy korábban
segített személyiségből segítővé válik valaki. Ekkor látszik igazán a
katalizátorként működő szervezet munkájának gyümölcse. Jó példa erre Klári
története, akinek három évre volt szüksége ahhoz, hogy átkerüljön a „másik”
oldalra. A leszázalékolt asszonynak hosszú évek után sikerült végre hátat
fordítania az italnak. Ekkor került kapcsolatba a Napra Forgó Kht.-val, ahol
hosszú küzdelem után csomagolói állást találtak számára. Évek múlva azonban az
egyik partnercég már takarítói feladatkörbe vette át. A gyermekét újra magához
vevő asszony annyira megerősödött, hogy idővel az egyik térségbeli családsegítő
vezetői felkérték, hogy az ott kezelt alkoholbetegek számára csoportos
beszélgetéseket tartson. A Napra Forgónál megkezdett foglalkoztatásának
köszönhetően így egész élete megváltozott. Az ő – és a hozzá hasonlók – példáját
megismerve mások is közelebb juthatnak ahhoz, hogy elhiggyék, az ő életükben is
észrevehető egyszer a fény az alagút végén.

Olvasson tovább: