Vizsgálattal a felét ki lehetne szűrni Fotó: MTI
"Míg a rendszerváltozás az élet számos területén látványos – és a lakosság életminőségét, közérzetét pozitívan befolyásoló – változást hozott, addig az egészségi állapot mutatóiban nem sikerült behoznunk, de még érdemben csökkentenünk sem a lemaradást a régi EU-tagállamokhoz képest" – áll a társadalmi vitára bocsátott kormányzati tanulmányban. Vagyis: egészségi állapotunk, életkilátásaink rosszabbak, mint ahogy az ország gazdasági-kulturális helyzetéből következne (becslések szerint évente mintegy ötvenezerrel többen halnak meg, mint amennyi a nyugat-európai viszonyok mellett várható lenne). Ennek legszemléletesebb példája a daganatos megbetegedések miatti halálozások óriási – és növekvő – száma: ezen a téren még az új uniós tagállamokénál is rosszabbak a mutatóink. 2003-ban a 135 ezer magyarországi haláleset 25 százalékáért a rák volt a felelős – ennél csak a keringési megbetegedések szedtek több áldozatot –, ráadásul a megbetegedések fele munkaképes korban jelentkezik, érzékeny gazdasági veszteséget is okozva. A rák miatt elveszett aktív életévek okozta GDP-kiesés évente 350 milliárd forintra becsülhető, és akkor még nem szóltunk a gyógyszerár-támogatáson és a fekvőbeteg-ellátáson keresztül elköltött milliárdokról.
Mindez abból a szempontból tűnik igazán elgondolkodtatónak, hogy – mint a programtervezet említi – bizonyított tény, hogy célzott szakmai programok révén tíz év alatt a rákos halálozás 25 százalékkal csökkenthető. A daganatok jelentős része ugyanis megelőzhető, vagy idejében felismerve gyógyítható.
Éppen ezért a kormányzati programterv elsősorban a megelőzésre helyezi a hangsúlyt. Az egészséges életmóddal (egészséges táplálkozás, rendszeres testmozgás, higiéné) a rákos esetek jelentős része kivédhető lenne. A dohányzóknál például háromszor akkora valószínűséggel fejlődik ki daganatos megbetegedés, mint a nemdohányzóknál; a túlsúlyos és elhízott személyeknél pedig már tízszázalékos fogyás is 40 százalékkal csökkenti egyes rákos betegségek kialakulásának a veszélyét. Az ezzel kapcsolatos tájékoztatásban, ismeretterjesztésben a program készítői kiemelten számítanak a civil szervezetekre; továbbá tervben van a szervezett tüdő-, emlő-, valamint a most induló méhnyakszűrések mellett egyéb szűrővizsgálatok rendszeressé tétele is. Ami a kezeléseket illeti, a kormányzati elképzelések szerint a jövőben hangsúlyt kapna többek között onkológiai centrumok létrehozása, az egyes intézmények eszközparkjának korszerűsítése, vagy például a szakmai továbbképzések erősítése. A program anyagi hátteréről nem szól a tervezet. A szűrővizsgálatok szervezésében és a megelőzéssel kapcsolatos tájékoztatásban részt vevő szakemberek véleménye szerint a kormányzati elképzelések alapjában véve üdvözlendők, de – éppen az anyagi vonzatok miatt – többen kissé utópisztikusnak vélik azokat. Lapunknak nyilatkozva kiemelték a háziorvosok szerepét – amelyről a tervezet csak érintőlegesen szól –, hangsúlyozva, hogy az elsődleges szűréseknek, illetve a konkrét szűrővizsgálatokra való ösztönzésnek náluk kellene megtörténnie. Tapasztalatok szerint az önkormányzatok és az egészségügyi intézmények által közösen szervezett szűrővizsgálatok részvételi aránya kedvező ugyan, de a pénz hiánya itt is korlátot szab. Ami az egészséges életmóddal kapcsolatos felvilágosítást illeti, a szakértők igazán nagy reményeket csak a gyerekek meggyőzéséhez fűznek: a felnőtteket már nagyon nehéz kimozdítani eddigi megszokásaikból.
2005. 11. 18. (IX/46)
