Van-e liberálkonzervativizmus

A Fidesz 1990-ben a vállasztások második fordulójakor. A jövő generációja
Fotó: Archív

Hogyan tudja összeegyeztetni a szabadelvűséget és a konzervativizmust, tekintettel
arra, hogy pártja kezdetben liberális nézeteket vallott? - tették fel a kérdést a választások
előtt Orbán Viktornak, a Fidesz-MPP akkori elnökének Székesfehérváron, a Keresztény
Értelmiségi Szövetség által szervezett ellenzéki kerekasztal-beszélgetésen. A pártelnök
kifejtette, hogy filozófiai szempontból ugyan összeegyeztethetetlen a két fogalom, de
mivel a politikusok nem filozófusok, a gyakorlat szintjén a liberalizmus és a
konzervativizmus nem összeegyeztethetetlen.

Orbán Viktor, immár miniszterelnökként augusztus végén magánbeszélgetésen fogadta
Otto von Lambsdorffot, a LI tiszteletbeli elnökét, és tájékoztatta arról, hogy pártja
szeptember végén dönt a EPP-ba való átlépésről. Külpolitikai okokra hivatkozott
Martonyi János külügyminiszter nemrég, amikor az uniós csatlakozás előnyei között
említette az átjelentkezést, mivel – mint mondta – az EPP az Európai Parlament
legnagyobb frakciója. Jan Weijers, a LI főtitkára azonban világossá tette a sajtónak:
a Fidesz vezetői a magyar belpolitikai helyzettel indokolták döntésüket a szervezet
ljubljanai elnökségi ülésén, nevezetesen: a posztkommunista utódpárttal szemben ők
jelentik a potenciális ellensúlyt egy jobboldali tömörülés élén. Magyarországot
eddig az MDF és a Magyarországi Kereszténydemokrata Szövetség képviselte az EPP-ben,
hozzájuk csatlakozna most a Fidesz az egy éve várakozólistán szereplő FKgP-vel együtt,
akit mellesleg az Európai Kereszténydemokrata Unióból egyszer már kizártak.

Gerő András történész a tagságváltást elvi, öndefiníciós váltásként szemléli,
mely szerinte "politikai haszonelv? lépés" és pontosan érzékelteti, hogy a
Fidesz elsődleges ragaszkodási pontja nem az elvekhez, hanem a minél nagyobb politikai
befolyáshoz van.

"A rendszerváltás előtt három minősége volt a Fidesznek – emlékszik vissza Gerő
András - radikális, liberális és alternatív volt. Ehhez képest ma tradicionális
elemeket akar uralmi pozícióba helyezni, például a történelmi egyházakra való támaszkodás
esetében, az alternativitásról pedig szinte már a nevetségességig nincs szó. Tehát
azok, akik a narancsot mint alternatív szimbólumot tekintették a maguk számára mértékadónak
Magyarországon, jelen pillanatban a szentkoronánál és a szent jobbnál tartanak" –
érzékelteti a különbséget a szakember.

Gerő a Fidesz-fordulatot a politikai haszonelvűség kontextusában szemléli. A
jobbratolódás ilyen módon adott volt, hiszen a liberális mezőben ott volt az SZDSZ,
akinél liberálisként nem lehettek erősebbek, a baloldalon ott volt az MSZP, akivel
szemben – becsületükre legyen mondva – nem változott az álláspontjuk, egyetlen
mező maradt nyitva, a jobboldali konzervatív mező, ahol az MDF csúfos kormányzásával,
a kereszténydemokraták pedig belső harakirijükkel "nyírták ki magukat" – állítja
a történész.

Gerő András szerint, ha igaz lenne, hogy Magyarország uniós csatlakozása miatt váltottak,
akkor "Kövér úréknak a Szocialista Internacionáléba kéne belépni, mert a legtöbb
európai uniós országban a szociáldemokraták vannak a kormányban".

Sükösd Miklós politológus úgy látja, hogy a Fidesz most éppen a negyedik korszakát
éli. 88-ban antikommunista ifjúsági mozgalomként indult, majd párttá alakulása után
a Gerő András által említett hármas jelzővel illette irányultságát: alternatív,
liberális és radikális, ahol az alternatív akár zöld, akár feminista irányba való
nyitottságot is jelentett, de mindenképpen a létező intézményrendszer ellen szólt,
a liberális a politikai irányultságra, a radikális pedig a gyökeres rendszerváltásra
utalt. Ezt követően, még a 90-es évek első felében egyértelműen liberális pártként
határozta meg magát, amikor az alternatív-radikális jelző már elmaradt, de az
SZDSZ-szel együtt a Liberális Internacionálé megbecsült tagja volt. Utána történt
az a jobboldali váltás, amikor konzervatív, nemzeti irányba mozdultak el, de ez nem a
kormányváltás következménye, hanem már az ellenzéki szerepben is jelentkezett, és
körülbelül Fodor Gáborék kiválása óta tart. A politológus nem tud hasonló
fordulatról sem Magyarország, sem pedig egyetlen környező ország esetében sem, ahol
"egy párt ilyen rövid idő alatt ennyire sok szerepben tűnt volna fel".

"Szerintem a Fidesz most megtalálta azt a helyet, ahol egy nagy - nem feltétlenül
kormányon lévő - pártként hosszú ideig túlélhet, és ennek kifejeződése az új
nemzetközi kapcsolatrendszer is" – véli Sükösd. Nem tartja szerencsés időzítésnek,
hogy a Fidesz éppen most lett egy konzervatív, kereszténydemokrata szervezet tagja,
amikor az európai kormányzatok döntően szociáldemokraták. Elmondása szerint ennek a
lépésnek akkor lett volna jelentősége, ha konzervatív néppártok, kereszténydemokrata
pártok vezetik az európai kormányokat, mivel végső soron ők döntenek a felvételre
váró országok uniós csatlakozásáról.