A történet kezdete másfél évvel ezelőttre, az országgyűlési választások idejére
tehető – mondta lapunknak Füzes Attila, a kórház gazdasági igazgatója. Mint
kifejtette: "Akkoriban néhány, a kórházi ellenzékhez tartozó sértett
szakszervezeti és közalkalmazotti tanácsi vezető felkereste Szabó Erika, fideszes színekben
induló képviselőjelöltet: tegyen valamit ügyükben, hiszen nem kapták meg az 1998
elejére kormányrendeletben garantált 16 százalékos béremelést. A képviselőjelölt
megérezte a lehetőséget a kórházi és önkormányzati (nem fideszes) vezetők lejáratására,
és a kórház-ügyet kampányának egyik oszlopává téve mindent megtett a visszásságok
leleplezése érdekében." Szabó szerint a béremelésre azért nem volt pénz, mert a
kórház vezetése az erre kapott összeget a kórház által alapított kft.-be "pumpálta".
A 16 százalékos béremelés elmaradását Füzes Attila azzal magyarázza, hogy a kórházak
teljesítményfinanszírozási rendszerben működnek. Mivel a halasi kórház teljesítménye
az előző évekhez képest csökkent, a béremelésre kapott összeg egy részét az
emiatt elmaradt támogatás pótlására kellett fordítani. A dolgozók így csak 8 százalékos
béremeléshez jutottak, viszont az előző években ők a kórház átlagosnál jobb működése
miatt magasabb fizetést is kaptak más egészségügyi alkalmazottakhoz képest.
Az őszi helyi önkormányzati választások után a városi közgyűlés is foglalkozni
kezdett az üggyel. 1999 januárjában az önkormányzati testület kihelyezett ülést
tartott a városi kórházban, ahol a több mint négy órás vitán kívül érdemi megállapodás
csak abban született, hogy a testület jogi, pénzügyi és egészségügyi bizottsága
is vizsgálódik majd az ügyben, és emellett szükséges egy OEP vizsgálat is.
Kódhiba nem hiba
1999 februárjában Szabadfi Árpád, a tb-t felügyelő államtitkár, Selmeczi Gabriella
kabinetfőnöke feljelentése nyomán az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Osztálya kezd
el nyomozni különösen nagy érték? csalás alapos gyanúja miatt. Szabadfi szerint a
kórház 17,1 millió forint értékben igényelt és vett fel juttatást a tb-től egy szívműtéteknél
használt eszköz, az úgynevezett oxigenátor alkalmazására hivatkozva, holott
Kiskunhalason nincs szívsebészet. A kórház a minisztérium hibás kódkönyvére
hivatkozott, s arra: öszszekeverhető az oxigenátor és a súlyos eseteknél használatos
oxigénterápia. Szabadfi akkor azt nyilatkozta, hogy "ez a tévedés elképzelhetetlen
orvosoknál". Érdekes, hogy a többi 22 kórház ellen, – ahol szintén alkalmazták
a hibás kódot – senki nem tett feljelentést. A nyomozást egyébként az elmúlt hónapban
bűncselekmény hiányában megszüntették, mivel megállapítást nyert: tényleg félreértés
történt, amelynek az oka valóban a kórház által is reklamált, a tb által kiadott
hibás kódlista. A kórháztól emiatt levont 34 millió forintot az intézmény a mai
napig nem kapta vissza.
Márciusban az önkormányzat három bizottsága is megkezdte a kórház vizsgálatát. Az
áprilisban lezárult ellenőrzést követően – amely néhány szervezeti hibán kívül
másra nem derített fényt – májusban megindult az OEP-vizsgálat, mellyel párhuzamosan
az APEH munkatársai is meglátogatták az intézményt.
Augusztusban az akkor még tartó oxigenátor-ügy mellett a rendőrség jogtalan gazdasági
előnyszerzés, valamint hűtlen kezelés miatt is nyomozást indított. A feljelentést
ugyancsak Szabadfi Árpád tette meg, de most már mint a Pénzügyminisztérium alá
tartozó tb-alapokat felügyelő Frajna Imre államtitkár kabinetfőnöke.
Füzes Attila szerint a feljelentés az akkor már elkészült de nyilvánosságra nem
hozott OEP-jelentés alapján történt. A jelentést Szabó Erika képviselőasszony októberben
hozta nyilvánosságra. Az irat az eddig a kórházzal szemben megfogalmazott vádakat
tartalmazza számokkal alátámasztva. Füzes szerint az OEP-vizsgálat nem mondható
szakmailag korrektnek, hiszen – mint mondja – abban úgy vizsgálják a kórház kiadásait,
hogy a tb-től származó bevételekről, amelyekből a kórház gazdálkodik, egy szó
sem esik. Kövecs Gyula, a kórház igazgatója elmondta: a jelentés október 18-án érkezett
meg hozzájuk, az azzal kapcsolatos észrevételeiket néhány napon belül 9 oldalon leírva
eljutatták az OEP-hez, de választ még nem kaptak.
A jelentés szerint a kórház 1997-ben és 1998-ban 440 millió forintot fizetett ki a kórház
és az önkormányzat által létrehozott kft.-knek úgy, hogy a szolgáltatás megtörténtének
hiteles igazolása hiányzik. A kft.-kkel kapcsolatban az igazgató hangsúlyozta: azok
nem kiszipolyozói az intézménynek, sőt megkönnyítik annak működését. Példaként
elmondta: "Az étkeztetést végző Kórház Élelmezés Kft.-nek adagszámra fizetünk,
a többi költséget pedig a kft. kifelé történő szolgáltatással ellensúlyozza, például
megrendelésre hidegtálakat készít."
A társasági szerződés egyébként úgy szól, hogy a kft. a teljes hasznot köteles
visszaforgatni tevékenységébe. Ennek következtében a cég új eszközöket tudott vásárolni,
de nem a kórház pénzén. "A kft.-k szolgáltatási díja annyi, amennyi munkát végeznek,
és ezek bizonylatokkal pontosan igazolhatóak. Egyébként ez a struktúra országos példa,
sok helyen ennek alapján alakítottak ilyen, a kórház működését segítő kft.-ket."
"Retorikai fogás, csúsztatás"
Az OEP-jelentés szerint az intézmény a Népjóléti Minisztériumtól elnyert 50 millió
forintos pályázati pénzt sem arra használta fel, amire kellett volna, hanem tagi kölcsönként
a Halasi Műtő Kft..-be vitte be. Az erről szóló szerződést pedig a kiskunhalasi
polgármester egy személyben írta alá, testületi határozat nélkül. Füzes ezzel
kapcsolatban elmondta: igaz, hogy az ötvenmillió forintot a Halasi Műtő Kft. használta
fel, de pontosan arra, amire azt a kórház kapta, vagyis a fertőző osztály
rekonstrukciójára. Az 1996-ban alapított Halasi Műtő Kft.-re azért volt szükség,
mivel az a meghirdetett pályázatra jelentkező külső cégeknél mintegy 184 millió
forinttal olcsóbban tudta kivitelezni a feladatot.
A munkálatokat a kft.-n keresztül hat, a kft. önkormányzati képviselőkből álló
felügyelőbizottsága által kinevezett személy kontrollálta, akik között Füzes is
ott volt. A gazdasági igazgató ezzel kapcsolatban megjegyezte: egy ilyen beruházás
levezénylése egyetlen kórházi dolgozónak sem kötelessége, így abban sem talál
kivetnivalót, hogy ezt a munkát a kórház dolgozói a szerződésben meghatározott módon
és díjért elvégezték. A polgármester szerepéről Füzes elmondta, hogy szándékos
csúsztatásról, retorikai fogásról van szó a Fidesz részéről, hiszen a Tóth Zoltán
által aláírt szerződéshez nem szükséges a testület jóváhagyása.
Szabó Erika azzal is vádolta a vezetőséget, hogy az 66 millió forintot jutatott a cégnek,
számla nélkül és ez a kft. később Füzesi bt.-jének utalt 5 milliót. Füzes
elmondta: a 66 millió kölcsön volt, amit a kft. vissza is adott a kórháznak. Az 5
millió forint pedig a szerződésben meghatározott feladatok elvégzéséért járt.
"Nem azt mondom, hogy nem követtünk el hibákat, de a kórház ilyen módon való lejáratása
enyhén szólva is túlzás. Én az általam elmondottakat független könyvvizsgáló által
jóváhagyott mérleggel tudom igazolni, a jelentés ellenben több helyütt úgy
fogalamaz: "vélelmezhetőleg így volt". Ez a megfogalmazás egy esszébe, nem pedig
pénzügyi jelentésbe való. Tehát ez a jelentés a tényeknek egy politikai megrendelés,
koncepció által felállított félremagyarázása" – foglalta össze Füzesi Attila.
Zuschlag János kiskunhalasi szocialista képviselő az üggyel kapcsolatban a Heteknek
elmondta: "Úgy gondolom, a dolog mögött politikai érdekek húzódnak, hiszen Szabó
Erika olyan vádpontokat hozott elő, amelyek az előző vizsgálatok során már többször
cáfolásra kerültek." A képviselő szerint Kastyják János rendőrkapitány eltávolítása
után a kórház-ügy a következő állomás a Fidesz részéről a város vezetése
ellen határozott forgatókönyv alapján folytatott hadjáratnak. Zuschlag rámutatott:
Szabó Erika az ügy kapcsán fel is szólította a polgármestert, hogy mondjon le. A
szocialista honatya azt is elképzelhetőnek tartja, hogy e mögött az ügy mögött is,
hasonlóan a rendőrkapitány esetéhez, S. László helyi vállalkozó áll, aki a
Fidesznek juttatott kampánypénzekért cserébe ezúttal is benyújtotta a számlát.
S. László megkeresésünkre elmondta, hogy ebben az ügyben nem kíván nyilatkozni. "Nem
érdekel, hogy ki, hogyan nyúlja le a pénzeket" – mondta, mielőtt letette volna a
telefont.
Szabó Erika (fotó a címlapon) lapunknak nyilatkozva visszautasította azt a vádat,
miszerint az ügy hátterében S. László állna, aki fideszes kapcsolatait használja érdekei
érvényesítésére. A képviselőnő elmondta: a vizsgálat elindítását a dolgozók
érdekében szorgalmazta, hogy azok megkaphassák elmaradt béremelésüket. A kft.-kről
szólva megjegyezte: a törvény szerint orvosszakmai tevékenységet nem lehet alvállalkozásba
adni. "Ezek a vállalkozások így egyszerűen csak ál-kft.-k, amelyek a kórház
kiszipolyozására hivatottak" – foglalta össze álláspontját a politikus, aki
szerint az OEP-jelentésben megfogalmazott állítások fedik a valóságot.
Az orvosszakmai vállakozásokkal kapcsolatban Füzesi Attila megjegyezte: "Ha az ÁNTSZ
kiadja egy ilyen vállalkozás működési engedélyét, nem hiszem, hogy a képviselőnő
tudna olyan törvényt mutatni, ami ennek ellentmond". A gazdasági igazgató példaként
említette az egész ország területén működő művesehálózatot, amely ugyancsak vállalkozás
keretén belül működik.
"A 2000. év hoz az egészségügyben is eredményeket, ennek ellenére sem
nevezhető az egészségügy évének. Ezért különösen fontosnak érzem a betegek és
az egészségügyi dolgozók nyugalma, bizalma szempontjából mielőbb lezárni azokat az
ügyeket, amelyek feleslegesen irritálják a közvéleményt" – áll Csatári József
kisgazda képviselő jövő heti, Gógl Árpád egészségügyi miniszternek címzett
interpellációjában, melynek szövegét a képviselő jutatta el lapunknak. Szerinte az
ügyben a kórház működését elősegítő gyakorlati szempontokat és nem a személyes
érdekeket kellene figyelembe venni. Csatári József, aki szintén Halasról került a
parlamentbe, lapunknak elmondta: ebben az ügyben nem ért egyet fideszes képviselőtárásával.
Mint mondja, számára fontosabb a város érdeke, mint esetleges személyes politikai
bosszú, illetve egy negatív kampány elindítása a város ellen. "Én, ha valaki nem
szavazott rám a városban, azt nem büntetem meg ezért, hanem megpróbálom meggyőzni,
hogy legközelebb rám szavazzon. Emellett más pártok politikusait nem ellenségnek
tekintem, hanem ellenfélnek, akiket tisztességes versenyben kell legyőzni" –
fogalmaz a képviselő, majd hozzáteszi: "ha valaki használni nem tud, legalább ne ártson".
1999. 11. 06. (III/44)
