Kereső toggle

Azok nélkül ne szülessenek döntések, akikről szólnak

Interjú Toller Lászlóval, Pécs polgármesterével

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása



Toller László. "Az rajtunk múlik, hogy a szűk mozgástérben miként tudunk sikert
elérni"    Fotó: MTI

– Mennyiben tartja fontosnak, hogy egy polgármester melyik párt tagja?

– Fontos, hogy olyan párt kerül-e egy város kormányzásának az élére, amely
az integrációt, a nyitottságot, a szolidaritást kívánja zászlajára tűzni, vagy
pedig egy olyan párt, amely a megosztást és a kirekesztést választja a város vezetői
modelljéül. Én úgy gondolom, hogy a Szocialista Párt sok szempontból integráló párt.
Ilyen szempontból fontos, hogy milyen szemlélet? városvezetése van egy városnak, de
csak a megválasztásig tart ez a pártszempont, utána minden képviselőnek és polgármesternek
alapvető kötelessége, hogy a város ügyeit vegye elő, a köz érdekében éljen és
dolgozzon: innentől kezdve a történet pártsemleges.

– Hogyan fogja tudni végezni munkáját, hiszen országgyűlési képviselő is?
Kik fogják segíteni ebben?

– Nagyon egyszerűen lezajlott ez a történet, hisz kiderült már az első három
héten, hogy feszített, napi 16-17 óra munkával, de teljesíthető a két tisztség.
Világos, hogy kevesebb a parlamenti működésem; bizottságokból csak annyit, amennyi
szükséges, és a parlamenti jelenlétből is annyit, amennyi a döntéshez, illetve a város
érdekeinek megfelelő képviseletéhez szükséges. Erről a frakcióban meg is állapodtunk
mindenkivel, tizenötödikétől nem vagyok frakcióvezető-helyettes.

A város fejlődő, az önkormányzat nem annyira; azon kell változtatni, hogy a város
fejlődési ritmusát is fölvegye az önkormányzat. Azt hiszem, hogy a költségvetés
állapota nem abszolút mércéje egy város működésének, üzemelésének. Szeretném,
ha a város irányítása csapatmunkában történne. Egy más ritmus, más munkatempó.
Az agyak egyből elkezdenek működni, amikor nem szolgai végrehajtásról van szó,
hanem új javaslatokat, döntéseket kérek akár a költségvetés előkészítéséről,
akár a külső kapcsolatainkról.

– Az országban az önkormányzatok szinte mindenütt krónikus pénzhiányról beszélnek.

– Azt mondom, hogy először azt kell nézni, mitől van krónikus pénzhiány, mi
ebből a belső ok, mi a kormányzati ok és mi a feltáratlan lehetőség. Mindenhol van
előrelépési lehetőség, hiszen a kormányzatok – beleértve a szocialista kormányzatot
is – igazából szűk mozgástérrel rendelkeztek az önkormányzatok plusz finanszírozása
tekintetében. A normatíva meg annyi, amennyi mindenkinek Debrecentől Pécsig. Az
rajtunk múlik, hogy a szűk mozgástérben miként tudunk sikert elérni.

– Az elmúlt évekre jellemző volt egyfajta rivalizálás a régióban, például Pécs
és Kaposvár között. Ez utóbbiban éppen a táblabíróságok helyét illetően volt némi
purparlé. Ön hogyan látja Pécs szerepét a térségben?

– A nyitott várospolitikát jelenti az is, hogy a megyéhez való viszonyunkat a
formalitás vagy az együttműködés alapján akarjuk-e szervezni – ez jelenik meg a
regionális kapcsolatokban is. Egyébiránt mi nem vetélytársnak tartjuk Kaposvárt vagy
Szekszárdot, hanem természetes, együttműködő partnernek, hiszen az európai fejlődés
a regionális együttműködést célozza. Az euro-régiók, kisrégiók kialakításában
viszont vezérszerepet kívánunk a megyével együtt játszani, elsősorban a déli
kapcsolatok tekintetében. A testvérvárosi politikánkat is a gazdaság szempontjai
szerint kívánjuk alakítani és nem a protokolláris szempontok szerint.

– Pécs városának és a Baranya megyei önkormányzatnak a vezetői egyaránt
ellenzéki (MSZP, SZDSZ) politikusok. Hogyan képzeli el a kormányzattal az együttműködést?

– Én inkább csak azt mondanám: politikusok. Ehhez képest mindegy, hogy ellenzéki
vagy nem ellenzéki politikus valaki. Mi Páva Zsolt, fideszes polgármester idejében
mindent megtettünk szocialistaként, hogy ez a város eredményesen és sikeresen működjön.
A repülőtértől a traumatológiai centrumig be tudjuk mutatni azt a palettát, amit a köz
érdekében tettünk, és nem a fideszes polgármester javára, hanem a város egésze javára.
Így azt tudom mondani, hogy – pártszíntől függetlenül – én számítok az országgyűlési
képviselők munkájára. Dolgozni kell azért, hogy ez a város, ez a régió fejlődjön.
Ez munka, s ennek nincsen színe. Véleményem szerint a város lakossága nem szocialista
vagy fideszes, hanem a többsége egyszer? magyar állampolgár, akikkel kapcsolatosan a
kormány minden tagja tett egy esküt az országgyűlés előtt. Gondolom, nem akarnak esküszegők
lenni.

– Milyen célokat tűzött ki maga elé a következő négy évre? Mit kíván elérni
a nyitott várospolitikával, amire a választási programjában nagy hangsúlyt
helyezett?

– Mindenképpen fontos feladat az iparszerkezet további átalakítása, a
high-tech idevonzása s az ipari zóna teljesítményének a növelése. Emellett hangsúlyos
számunkra a lakásépítési program előkészítése és megindítása. Ennek két területe
van, először is egy nyugdíjasház létrehozása, másodszor pedig a fiatalok első lakáshoz
jutásának segítése. Ez a négyemeletes tetőterek beépítésével válna lehetővé .
Ráadásul mindez az építőipart is fellendítené.

További programunk a kampányban sokszor kifejtett olcsó távfűtés. Reális távfűtési
díjakat lehet Pécsen kialakítani a szereplők összehangolt és együttes tevékenységével.
A következő terület mindenképp a költségvetés és a vagyongazdálkodás viszonyának
egyértelm? tisztázása. Gyakorlatilag tőkeként viselkedik az önkormányzat vagyonának
legnagyobb része – mint üzleti tevékenység –, a költségvetés viszont ennek a
hozadékából viszonylag kevés hasznot húzott. Itt nemcsak a "megevésre" gondolok,
mert eddig az önkormányzat "ette" a város vagyonát, hanem egyáltalán a fejlesztési
célok finanszírozására, az iparűzési adóhoz kapcsolódó tevékenységekre is.

És van egy harmadik, utolsó szegmense is, az úgynevezett nyitott várospolitika. A
kisebbségekkel való foglalkozás jó példa erre. Vallom azt, hogy azok nélkül ne szülessenek
döntések, akikről szólnak. Legyen az akár az intézményi szféra vagy a gazdaság
valamelyik szereplője vagy a város lakossága, egészen a részönkormányzatokig.

Olvasson tovább: