Kereső toggle

Ingatag lesz a kormánytöbbség

Interjú Lengyel László politológussal, a Pénzügykutató Rt. elnök-vezérigazgatójával

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

– Orbán Viktor nyilatkozataiból és a sajtóban megjelent miniszterlistából
ítélve, az egyes előzetes félelmek ellenére, nem mozdult el szélsőséges irányba a
Fidesz. Az új kormány stílusa mennyiben lesz, illetve lehet más a korábbinál?

– Nem vagyok biztos abban, hogy olyan könnyedén összeáll az új kormány. Attól,
hogy valaki azt mondja: vannak miniszterjelöltjei, közben nincs kormánya, attól még
nem biztos, hogy sikerül neki egy kormányt összehozni. Örömmel látom, hogy olyan
személyek neve is feltűnt, mint Martonyi János, a külügy várományosaként és
Pokorni Zoltán az oktatási tárca vezetőjeként, akiket mindenki jó szakembereknek
tart. Más kérdés az, hogy a kulcstárcákat ki irányítja. Az ezekre a posztokra
kerülő személyek nevei bizonytalanok. Ott van például a gazdasági nagyminisztérium,
amely négy államtitkárságot ölelne fel. Emellett fogalmam sincs, hogy fogják ebbe a
kisgazdákat beépíteni.

– Olyan kombinációt el tud képzelni, amely stabil kormányt eredményezne?

– Nemcsak arról van szó, hogy a személyek milyenek lesznek. Az a baj, hogy
minden egyes kérdés megvitatásánál a kormány 15-20 kisgazda képviselő
szavazatától függ. A költségvetésben, ha reális költségvetést akarnak
létrehozni – nem lehet a kampány során követelt pénzeket odaadni –, akkor
feltételezem, hogy a kisgazda miniszterek belemennek ebbe. No de hogy fogja meggyőzni
egyenként a miniszterelnök a többi kisgazdát, akiknek esetleg nem tetszik a tervezet.
Állandóan ingatag lesz a kormánytöbbség. Azt sem lehet tudni, hogy az MDF
képviselői mennyire lesznek fegyelmezettek. Emlékezhet mindenki: az MDF-kormánynak is
az volt a problémája, hogy saját képviselői "szavazták szét" a
költségvetéseket. Úgy látom: az ellenzék (azaz az MSZP és az SZDSZ) szavazatai
nélkül aligha lehet majd jelentős döntéseket hozni. Nem véletlen, Antall József
paktumot ajánlott 1990-ben.

– Egyfajta kiegyezésről beszél?

– Okosnak tartom Orbánékat és a Fidesz vezetőit, ezért szerintem gondolkodnak
az előbb felvázoltakon. Ellenben az a bajuk, hogy nincs mit ajánlani az ellenzéknek.
1990-ben fel lehetett ajánlani a köztársasági elnökséget, most nem lehet, mert van
köztársasági elnök. Akkor fel lehetett ajánlani a rádió- és a tévéelnökségben
a közös részvételt, ma ez nem érdekli igazán az ellenzéket. Véghelyzettől
eltekintve – amikor azt mondhatják, hogy különben vége az országnak, szavazzátok
meg – az ellenzék mindig mondhatja: "Magadnak főzted, edd meg, én nem szavazom
meg." Itt van a társadalombiztosítási harc, ami egy csomó törvénymódosítást
jelent. "Ha te belekötsz az általam kialakított társadalombiztosításba, miért
adjak én szavazatot?" – érvelhet az ellenzék. Úgy gondolom, hogy ezen a területen
is bizonytalan a helyzet, bár reménykedem: közös nevezőre jutnak.

– Vidéken okozhat-e feszültséget, hogy a helyi önkormányzatokban többségben
lévő MSZP-vel, SZDSZ-szel ellentétes erők kerültek kormánypozícióba?

– Helyi kis harcok biztos lesznek. Ma úgy látom, hogy ősszel, az önkormányzati
választásokon, a szokásos visszalendülés következik. Azért is, mert nehéz lesz a
miniszterelnöknek eredményt elérni őszig, s a gyors változásban bízó szavazó
csalódottan megy vissza a korábbi bázisához. Ez "visszaerősítheti" az
ellenzéket, ami megint gondot fog okozni, hiszen ezt már átélte az MDF-kormány.
Kormányozni úgy, hogy a nagyvárosok nem az övék. Egyébként szerintem a helyi erők
most kapkodják a fejüket, és próbálják eldönteni, hogy vajon hogyan tudnak
elhelyezkedni. Érdemes-e Budapestre nézni és onnan hozni valamilyen erőket, vagy pedig
a helyi elitben kell ezt a játékot végigjátszani. Ez a nyár erről fog szólni.
Igazán akkor van komoly váltásnak esélye, ha tényleg gyors kormányalakítás van, ha
látványosan mutatkozik két-három területen változás. Ha keresztül tudják vinni,
amit elterveztek, hogy a kormányszerkezetet átalakítják, ha sikerül ezt a
költségvetéssel elfogadtatni, ha lesz egy 1999-es költségvetési terv. Ha sikerül az
önkormányzatokat érintő kérdésekben – az egészségügy és az oktatás ügyében
– valami látványosat csinálni. Ez nem feltétlenül pénzutalást jelent. Valami
olyat, amiből látszik, hogy ezek tudják, mit akarnak. Csak ebben az esetben tudnak
komoly tényezők lenni.

– Korábban beszélt arról, hogy a civil társadalomban az új vállalkozói
rétegnek van leginkább érdekérvényesítő képessége. S amerre járt, mindig
találkozott egy olyan helyi elittel, amely független volt a politikától, de a
céljaira használta a politikát. Ez a réteg mennyire fordul szélkakasként a
változásokkal?

– Ez most pillanatokon belül ki fog derülni. Azt gondolom, hogy egy része a
Fidesz-politikát igyekszik majd használni. Elsősorban az a vállalkozói réteg, amely
a nem szocialista klientúra egy részéből jött létre. Az is igaz: a négy év alatt
már kialakult egy városban, hogy ki az, aki a közbeszerzési megrendeléseket kapja.
Kihez fordulnak, ha csatornázni kell, utat építeni, számítógépeket cserélni s a
többi. Most esetleg lehetőséghez jut az, aki eddig nem kapott megrendelést. Lesz egy
kis csata, ami egyfajta kiegyezéshez vezet majd. Egyébként nem mondanám, hogy ezek
politikai szélkakasok, hanem ez egy versengés.

– A politikusokról írt portrékötetében tigrisként jellemezte Orbán Viktort.
Ezt most is fenntartja?

– Igen. Orbán egy sajátos tigrisgondolkodású politikus. Magas intelligenciával
pontosan beméri, hogy mit kell tennie, a legapróbb részletekig kidolgozza és
végrehajtja azt. De talán ez is a gyengéje. Nevezetesen, hogy racionalitással
közelít meg minden kérdést. A mostani választásokat jól "megcsinálta", akkor
kezdődik a baj, amikor "egy ilyen gépezet" beleütközik a politikailag
irracionális jelenségekbe, amit kezelni kellene. Ha most valaki elkezd racionálisan
számolgatni, hogy fog Torgyán József "működni", azt mondhatom, ez teljesen
kiszámíthatatlan. Egyetlen dolog biztos, hogy nem tudjuk, hogy fog működni. Ez azért
nehéz dolog, mert Antall József is ezt látta: a kisgazdák ki-be rohangáltak a
kormányban. Ez a probléma. Persze most a főszereplővel személyeskedtem. De a kisgazda
képviselők is teljesen kiszámíthatatlanok. Orbán Viktor-i ésszel – mégiscsak egy
35 éves fiatal ember élesen vágó agya – szemben ülni egy más intelligenciaszinten
lévő és egészen más életfeltételek között élő emberekkel, ezt látom nagy
talánynak. Ahogy sikerült bánni az MDF-fel mint párttal, amikor az MDF-et le kellett
nyelnie, fog-e úgy sikerülni konkrétan minden egyes napi ügyben azokkal az MDF-es
képviselőkkel, akik oda bementek. Ez már Antall Józsefet is megpróbálta. Orbán
nagyon jól veszi az akadályokat, csak mit csinál akkor, amikor irracionális, vagy
olyan nagyságú erővel találja magát szemben akadályul, amit nem tud áttörni.

Olvasson tovább: