3400 éves lelet Jeruzsálemből

A Szent Város eddigi legősibb írásos emlékére bukkantak a jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói ásatási törmelék rostálása során. A szenzációs régészeti lelet egy kétszer 2,8 centiméteres és 1 centiméter vastag aprócska agyagtábla-töredék, rajta akkád nyelvű ékírásos felirat, mely valószínűleg a korabeli királyi levéltárból származik.

Az egyetem asszirológusa szerint a kiváló minőségű írás arról tanúskodik, hogy magasan képzett írnok műve, aki feltehetően a jeruzsálemi király szolgálatában állt. Akkoriban az akkád volt a diplomáciai levelezés nyelve a Közel-Keleten, s a tábla feltehetően egy olyan levél másolata lehet, amelyet a kanaánita Abdi-Heba, a jeruzsálemi uralkodó küldött IV. Amenhotep (Ehnaton) fáraónak. Ugyanilyen típusú és korú agyagtáblák kerültek elő a 19. század végén az egyiptomi el-Amarnában is. A lelet Jeruzsálemnek a Dávid király előtti jelentőségét is igazolja.