Kereső toggle

Életformaváltás: konzervatív fordulat Budapesten?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az életforma-forradalomban szolid, de egyértelmű konzervatív fordulat jelei
tapasztalhatók a fővárosi lakosság körében. Az utóbbi években már nem Budapesten
mutatkozik például a legerősebb szkepszis a hagyományos családformával szemben.

Miközben a házasságkötések száma Magyarországon 2000 és 2006 között 48
ezerről 44 és fél ezerre csökkent, addig a fővárosban például 3 százalékkal
emelkedett az esküvőt tartók aránya: az évtized elején 7981, míg a KSH által
feldolgozott utolsó – tavaly előtti – esztendőben 8946 pár választotta a
családalapítás tradicionális formáját. Az egyeduralkodó életformaminták
fellazításában sokáig élen járó Budapesten a válások számának tekintetében
ugyancsak megfordulni látszik a trend: a házasságokat a bíróságok előtt
felszámoló párok aránya az utóbbi fél évtizedben a fővárosban ha szerényen is,
de már csökkent: 2002-ben 2,7, fél évtizeddel később 2,3 válás jutott 1000
lakosra. A hasonló érték országos szinten 2,4, illetve 2,5 volt. A házasságon
kívül született gyerekek aránya alapján Budapest nem kis túlzással ugyan, de a
régi erkölcsök védelmezőjének számít. Míg egy sor kelet-magyarországi
kisvárosban – például Ózdon, Tiszavasváriban, Túrkevén, Solton, Mezőberényben –
az újszülöttek többsége ma már az állam által nem szentesített
családközösségekben látja meg a napvilágot, sőt e „szerelemgyerekek” aránya már
országos szinten is eléri a 36 százalékot, addig Budapesten 31-32 százaléknál
befagyott ez az érték. Az még nem világos, hogy az utóbbi évtizedben Budapest
elvesztette-e idehaza a korábbi mintaadó szerepét, vagy pedig egy új
életforma-ellenforradalom első jelei érzékelhetők-e. Ez utóbbi folyamat néhány
észak-európai államban már évek óta tapasztalható.