Kereső toggle

A visszatartás

Gáza, Teherán és Auschwitz

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Nem tarthatom vissza Izraelt a végtelenségig” – figyelmeztette a Haaretz értesülése szerint Barack Obama novemberi kínai látogatása során Hu elnököt, kérve őt az Irán elleni szankciók támogatására. Az idézet – amelyet amerikai oldalról nem cáfoltak – akár az év mottója is lehetne. 2009 ugyanis a nagy halogatások éveként vonulhat be a történelembe. A világpolitika minden főszereplője lázasan igyekezett valami jelentős eredményt felmutatni, ám megoldás szinte semmiben nem született. Barack Obama hazavihette ugyan a Nobel-békedíjat, ám ettől a világ nem lett nyugodtabb.

A legnagyobb fejtörést kétségkívül az iráni atomprogram jelenti. A januárban hivatalba lépett amerikai elnök előfeltételek nélküli tárgyalásokat, „kinyújtott kezet” ígért a perzsa államnak. Ennek megkezdését eredetileg a júniusi iráni elnökválasztás utánra tervezték. Washingtonban titokban bíztak abban, hogy megbukik az Ahmadinezsád-féle keményvonalas vezetés, és egy új, rugalmasabb teheráni kormánnyal meg tudnak állapodni a nukleáris program ellenőrzéséről. Ahmadinezsád azonban – valószínűleg csalással – megnyerte az elnökválasztást. A szavazás után hetekig tartottak az utcai tüntetések, amelyet a hatalom brutális eszközökkel – bebörtönzéssel, utcai kivégzésekkel, kínzással és a fogva tartottak módszeres megerőszakolásával – vert le. Az iráni belső helyzet pattanásig feszült: ezt jelzi a december végén elhunyt Ahmadinezsád- és Hamenei-ellenes ajatollah, Montazeri temetése is, amelyen több tízezer ember vett részt, rendkívüli rendőri készültség mellett.
Az újraválasztott Ahmadinezsád figyelmen kívül hagyta Obama újabb és újabb határidővel meghosszabbított tárgyalási ajánlatait. Ehelyett fokozta az urándúsítás ütemét, és az sem zavarta, hogy ősszel egy disszidált vezető atomtudós beszámolója alapján lelepleződött a legtitkosabb iráni atomközpont, amelyet a síita zarándokhely, Qum városa mellett hoztak létre a föld alatt. December elején kiderült az is, hogy Irán időközben már az atombomba utolsó alkatrészén, a detonátor előállításán dolgozik, így végképp szertefoszlott az illúzió, hogy Teherán békés céllal folytatná az évtizedek óta zajló nukleáris fejlesztéseket.
Miközben Irán céltudatosan halad a maga választotta úton, a Nyugat egy év alatt nem jutott közelebb a megoldáshoz. Mint Obama idézett mondata is jelzi, a nyugati diplomáciai próbálkozások egyik fő célja az izraeli megelőző katonai csapás megelőzése. Az idő azonban vészesen fogy: 2010-re a perzsa állam megépítheti első atombombáját. A szankciók – ha sikerülne is megegyezni a Biztonsági Tanács tagjainak –, meglehet, későn érkeznének. A belső fordulat lehetősége a növekvő elégedetlenség ellenére csekély, mivel a rezsim semmitől nem riad vissza, hogy hatalmát megtartsa.
A döntés Izrael számára is bonyolultabb, mint valaha. Egy most megjelent értékelés szerint 2004-ben még egyetlen, döntő erejű légi csapással fel lehetett volna számolni az iráni atomprogramot. Ma ez nem lehetséges, mivel az irániak több helyszínre és a föld alá telepítették a létesítményeiket. Oroszország nem szállította le ugyan a megrendelt korszerű légvédelmi rendszert, ám időközben a perzsa állam sikerrel tesztelte azokat a közepes hatótávolságú rakétáit, amelyek alkalmasak az izraeli célpontok – köztük állítólag a dimonai atomreaktor – elérésére.
Ráadásul Irán tovább fegyverzi a Hamaszt és a Hezbollahot, amelyek egy légitámadás esetén Teherán kinyújtott karjaiként megtámadhatják Izraelt. Októberben egy negyventonnás fegyverszállítmányt foglaltak le izraeli kommandósok. A küldemény több áttétellel Iránból indult útnak Libanonba, ahol a címzettje valószínűleg a Hezbollah lett volna. Nem könnyíti Izrael helyzetét, hogy a Naszrallah vezette terrorszervezet időközben része lett a libanoni kormánynak és a Hamasz is hatalomra készül, miután Mahmúd Abbasz bejelentette, hogy nem jelölteti magát újra a Palesztin Hatóság elnöki tisztére.
Felemás megoldást hozott a januári gázai katonai beavatkozás is. A három hétig tartó hadművelettel az évek óta a dél-izraeli városokra és településekre zúduló rakétatámadásokat sikerült megakadályozni. A sikeres katonai akciót azonban Izrael-ellenes nemzetközi kampány követte. Az ENSZ-ben arab államok kezdeményezésére létrejött „tényfeltáró” bizottság egyoldalúan Izraelt bélyegezte meg háborús bűncselekmények elkövetésével. A Goldstone-jelentést a tagállamok nagy többsége támogatta, csupán 18 ország – köztük Magyarország – szavazott ellene. Bár konkrét szankciót nem állapított meg – ehhez a Biztonsági Tanács egyetértése kellett volna –, alapot adott olyan „egyedi”-akcióknak, mint a Cipi Livni volt külügyminiszter ellen kiadott brit elfogatási parancs.
Az Európai Unión belül amúgy is mély törésvonalak húzódnak Izrael megítélésében. Ezt jelezte a december elején Svédország által javasolt határozattervezet Jeruzsálem felosztásáról és a palesztin állam egyoldalú elismeréséről. Bár a javaslat nem szerzett egyhangú támogatást, a reakciókból látszik, hogy a kérdés távolról sincs lefutva. A svéd külügyminiszter indulatos nyilatkozatban felszólította Izraelt, hogy ne akarja megosztani az EU-tagállamokat, az új, brit külügyi főbiztos pedig a maga részéről „Palesztina” fővárosának nevezte Kelet-Jeruzsálemet, amelyet szerinte Izrael 1967 óta megszállva tart. Mivel 2010. januártól a szintén a palesztin szempontok felé húzó spanyolok lesznek az unió soros elnökei, várható, hogy a nyomás tovább fokozódik Izraelre. Az auschwitzi haláltábor hírhedt feliratának évvégi ellopása is azt mutatja, hogy a terjedő modern kori antiszemitizmus minden tabut ledönthetőnek tart. (A nácizmus legismertebb jelképét egy bűnözői csoport akadálytalanul leszerelte, és autóval elszállította. A feliratot néhány nappal később darabokban találták meg, szállításra készen.)
A Közel-Kelet nem lezárt, de nyugtalanító fejleményei közé tartozik az erősödő török Nyugat- és Izrael-ellenesség és az átmeneti és viszonylagos nyugalom után ismét tomboló iraki terror, valamint a líbiai vezető, Kadhafi ezredes nemzetközi konferenciákon megmutatkozó fokozódó őrültsége is.

Olvasson tovább: