Kereső toggle

Jobb-e az EU járványpolitikája, mint a migrációkezelés volt?

A vírussal a tagállamok küzdhetnek meg

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A koronavírusjárvány megmutatta, hogy válságos pillanatokban a leghatékonyabban a tagállamok tudnak cselekedni. Nem volt ez másképp a migrációs válság kirobbanásakor sem. Annyi különbséggel csupán, hogy akkor a brüsszeli vezetés néhány tagállam, különösen hazánk ellen fordult, és kommunikációs hadjáratot folytatott az aktív cselekvést mutató országokkal szemben.

Juncker bizottsága akkor irányítani akart és kizárólagosságot követelt magának. A mostani Európai Bizottság sokkal bölcsebben reagál a válsághelyzetre. Ursula von der Leyen, és az általa vezetett testület igyekszik minden támogatást megadni a tagállamoknak ahhoz, hogy minél gyorsabban és hatékonyan sikerüljön kezelni a járványt. Von der Leyen kommunikál, de egyelőre legalábbis nagyon bölcsen teszi azt, hiszen mindenki számára fontos üzeneteket igyekszik megfogalmazni, nem pedig követeléseket sorol fel. Bár a látszat talán mást mutat, az első néhány hétben látottak alapján sokkal jobb válságmenedzsernek tűnik, mint elődje.

Az, hogy a tagállamok aktívak a járvány kezelésében, természetesen nem jelenti azt, hogy az Európai Unióra úgy általában nem lenne semmi szükség, vagy ne lenne értelme. Csupán azt jelenti, hogy az EU-s intézményrendszer eredeti funkciójához visszatérve támogató szerepkört igyekszik magára ölteni. A tagállamok pedig – bizonyos szélsőséges vélekedésekkel ellentétben – nem fordultak egymás ellen, hiszen a kapcsolattartás, az információcsere és az úgynevezett jó gyakorlatok cseréje éppen hogy megerősödött. Több két- és többoldalú videókonferenciát tartottak és tartanak a vezető európai politikusok és szakemberek annak érdekében, hogy sikerüljön megállítani a járványt. A kommunikáció tehát inkább megsokszorozódott.

A koronavírus – mint ahogyan arra sokan rámutattak – a migrációs válság után egy újabb kihívást jelent a belső határok nélküli Európára. Hiszen, ha jelen helyzetben körbenézünk, akkor azt látjuk, hogy egyre több helyen van határzár: van, ahol az illegális migráció megfékezése miatt, s van, ahol a koronavírusjárvány megfékezése okán. Ez nem egy kényelmes helyzet, hanem egy különleges szituáció.

Egyik tagállam sem szívesen lépte meg a lezárásokat, s azok gazdasági hatása is egyértelműen negatív. Azonban az emberi életek védelme most fölül kell, hogy írja a rövidtávú gazdasági érdekeket. Az emberi élet ugyanis többet ér, mint az üzlet! Senki sem örül, hogy ilyen lépésekre kellett elszánniuk magukat az államoknak, azonban a hazai és európai közvélemény-kutatásokat látva a lakosság pontosan érti, hogy miért és mennyire szükségesek is ezek, s messzemenőkig támogatják ezeket a lépéseket.

A Századvég felmérése szerint Magyarországon a lakosság több mint 85 százaléka támogatja a kormány által hozott szigorú intézkedésket. Hasonló a helyzet a szomszédos Ausztriában is, ahol egy felmérésben a tiroliakat kérdezték, mennyire zavarja őket a nálunknál sokkal keményebb helyzet miatt szükségessé vált kijárási tilalom, illetve korlátozás. A válaszadók 99 százaléka nem látott problémát a döntésben.

Ezek a fellépések mind-mind a lakosság érdekét, egészségét és biztonságát szolgálják. És az is látható, hogy az emberek elégedettek ezekkel a lépésekkel. Nem kényelmes, de szükséges lépések ezek. Egészen addig szükségesek, amíg nem sikerül elejét venni a problémának. Visszatérve a határzárak kérdésére: természetesen amint sikerül a járványt visszaszorítani, minden tagország fel fogja oldani ezeket a típusú korlátozásait.

Ha megnézzük az európai válaszokat, akkor azt látjuk, hogy a legtöbb tagállam alapvetően hasonló intézkedéseket vezet be, amely szintén az egységes fellépés irányába hat. Egyértelmű, hogy egymás lépéseiből is inspirálódnak, átveszik egymás jó ötleteit, jó megoldásait. A leghatékonyabb fellépést Ausztria és Németország mellett a visegrádi országok részéről látni. Macron francia elnök eleinte meglehetősen hanyag módon állt a kérdés kezeléséhez, majd drasztikus lépésekre kellett elszánnia magát. Azonban meglepő módon az északi országok talán még mindig kissé könnyelműen kezelik a helyzetet – ahogyan egyébként tették a migrációs válság idején is, nem akarták komolyan venni a fenyegetést.

Jelen helyzetben tehát azt mondhatjuk, hogy a válság jó eséllyel megerősíti az európai együttműködést. De nem a sokak által jónak látott központosítás irányába, ugyanis arról bebizonyosodott, hogy egy ilyen válsághelyzetet nem képes kezelni. Hanem a nemzetállamok Európáját erősítheti meg az egységesítési törekvésekkel szemben.

(A szerző az Alapjogokért Központ vezető elemzője)

Olvasson tovább: