Kereső toggle

Illegális migránsokkal Kényszeríti Európát a török elnök

Az invázió folytatódik?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Görögország török határain valóságos ostromállapot kezd kialakulni, miután Erdogan megnyitotta az ajtót, és aktívan segíti az illegális migránsok Európába özönlését. A sokat szenvedett szíriai menekültek álcája mögé bújva más muszlim országok többségében életerős fiatal férfi polgárai próbálják folytatni Európa határainak lebontását.

Tudjuk jól, hogy a történelem ismétli önmagát, de hogy talán ilyen hamar, azt aligha gondoltuk volna. A 2015-ben kialakult migránsválság csillapodni látszódott, ám Törökország tavaly ősszel megkezdte észak-szíriai hadműveletét (Amerika részleges kivonulása után), ami tovább mélyítette a szíriai válságot.

Nagyszabású zsarolás

Erdogan a migránsokat feltartóztató 2016-os megállapodás óta gúzsban tartja az Európai Unió politikáját (a 6 milliárd eurós európai támogatás ellenére), és a szíriai menekültek tovább engedésével kizsarolta, hogy az Unió a kurdokat és keresztényeket veszélyeztető észak-szíriai offenzíva ellen se emeljen relevánsan szót.

Az oroszok támogatásával azonban Aszad kormányzata némiképp erőre kapott Szíriában, és az Idlib régióban történő összecsapások során 36 török katonát likvidáltak. Erdogan emiatt támogatást kért európai NATO-szövetségeseitől.

Pénzváltó Nikolett, a Migrációkutató Intézet turkulógusa szerint Törökország azt nehezményezi az EU részéről, hogy nem elég szolidáris felé a nagylétszámú menekült ellátását illetően. Az elemző szerint a törökök 2011 óta fogadnak be szír menekülteket, és saját állításuk szeint több mint 40 milliárd dollárt költöttek a menekültekre, tehát kevesellik az EU segítségét. Ráadásul az összeg nem Erdoganhoz fut be, hanem pályázati úton bizonyos szervezetek kapják, ami lassú fizetési folyamatot eredményez (eddig az ígért összeg alig több mint fele folyt be). Nem mellesleg az EU kevesebb menekültet telepített be Európába, mint a megállapodás előírta.

A Törökország-szakértő szerint ráadásul Idlib tartományban 1 millió menekült indult meg a török határ felé december óta, amit a törökök nem képesek befogadni.

Február 28-án Erdogan tehát bejelentette: visszavonja kontrollját az Európába vezető tengeri és szárazföldi határok fölött. „Mostantól nektek is osztozni kell ebben a teherben” – jelentette ki a török elnök.

Többnyire nem szírek

Kétségtelen, hogy kiszolgáltatott családosok, idősek, gyerekek, sérültek is érkeztek a határokhoz, ám a helyszíni felvételekről is lerí, valamint a Migrációkutató Intézet elemzője is megerősítette, hogy a tömegben nagy arányban érkeznek katonaképes fiatal férfiak.

A belőlük verbuválódott (igen, mondjuk ki) sereg valóságos ostromállapotot idézett elő a görög határon (Bulgária felé határfal akadályozza átjutásukat). A nyugati mainstream média azonban továbbra is letagadja, hogy nemcsak menekültek folyamodnak védelemért. 

Pénzváltó Nikolett úgy véli, sokan kétségbeesésükben, illetve hamis híradások által megtévesztve reagálnak agresszíven a görögök érhető határzárására. A többség viszont tisztában lehet azzal, hogy ez az egyetlen módja a határátkelésnek, ezért számos videó tanúskodik arról, hogy sok muszlim fiatal kacagva, kurjongatva esik neki a kerítéseknek és a görög határőröknek, illetve katonáknak.

Görögország kénytelen volt hadseregét is mozgósítani, hogy a behatolni vágyók tömegeinek gátat szabjon. Kering egy felvétel arról, hogy apák füstbe tartották gyermekeiket, mígnem sírva fakadtak. Egyelőre nem bizonyított, hogy pontosan mi a háttere a bizarr jeleneteknek. Egy másik felvételen pedig az látható, amint egy felnőtt férfi arra buzdít egy kisfiút, hogy egymaga menjen a határvédők elé, mondván, „Biztos nem tesznek majd semmit, de ha mégis, hagyd, hogy megöljenek!”

A káoszban vízbe fulladt egy négyéves kisfiú, akin a csónakot feltartóztató hatóságok már nem tudtak segíteni. Már több ezer konkrét határsértési kísérletet akadályoztak meg, és néhány száz embert le is tartóztattak, akik közül sokan marokkói, pakisztáni, bangladesi, iráni és nagy arányban afgán állampolgárok – tehát semmi közük a szíriai menekültekhez, ahogy azt a Migrációkutató Intézet munkatársa is megerősítette. A törökországi 3,5 millió szíriai menekült mellett sok százezer más migráns is megtalálható, akiket a törökök készséggel tessékelnek tovább nyugatra.

A főáramú média sokszor ezt a tényt is gond nélkül elhallgatja, és előszeretettel mutatja be a határon átkelni vágyókat a pusztító szíriai polgárháború áldozataiként. A görögországi büntetőjog jelenleg négy év letöltendő börtönbüntetéssel és 10 ezer euróval sújtja a határsértőket.

A görög kormányzat felső szintjeiről egyre többet nyilatkozzák azt, hogy ez a migránshullám Ankara precízen kidolgozott inváziós kísérlete az Európai Unió ellen (s egyben embercsempészet), ezért Athén brüsszeli segítséget vár az Unió külső határát is jelentő vonalak megerősítésére. Brüsszelben elkezdődtek a válságtanácskozások, és az Unió határvédelmi egysége, a Frontex mozgósítani kezdte erejét.

Támogatott migráció

A Törökországban várakozó migránsokat és menekülteket nemcsak Erdogan üzenete (és az ennek nyomán elindult internetes információáramlás) tüzelte föl; Isztambulból buszokkal segítik a migránsok eljutását a görög határhoz. Ezenkívül többen olyan videók hatására indultak útnak, amelyeket a határon sikeresen átjutók posztoltak közösségi médiafelületeken. Bár ez sokakban reményt keltett, utólag kiderült, hogy a videó közlőit a hatóságok feltartóztatták, és visszatoloncolták a határon túlra.

A török–görög határra érkező migránsok száma napról napra növekszik. Egyes források szerint állítólag már több ezren hatoltak be uniós területekre a szárazföldi határon át, míg az Égei-tengeri szigetekre csónakokkal próbálnak átkelni (többnyire sikertelenül). Az egyik legfőbb gócpont a görög határhoz közeli török Edirne városa és a mellette elhaladó Marica folyó, ami egyúttal a két ország közötti határvonalat is alkotja. A görög hatóságok egyre nagyobb erőkkel próbálják a folyón átúszókat visszafordítani.

Becslések szerint jelenleg legalább 40 ezer ember ragadt a két határvonal közötti senkiföldjén, más számítások szerint pedig már százezerre rúg a határátkelőkhöz érkezettek száma. Görögországban felröppentek a hírek olyan incidensekről, hogy a görög lakosok Soros György által pénzelt NGO-aktivistákra rontottak, akik a közvélemény szerint a migránsok Európába jutásán dolgoznak, és ezúttal is e célból érkeztek a helyszínre. Mások a menekülttáborok felé vezető utakat próbálták görög zászlók lengetése mellett eltorlaszolni. Sokan a szigetekre nehezedő közterhek okozta korlátozott szolgáltatások miatt panaszkodnak, mások pedig attól tartanak, hogy a migránsok magukkal hozhatják a koronavírust, amit a táborok higiéniai körülményei csak erősíthetnek (egyes becslések szerint a táborokban 1 toalettre 3-400 ember jut).

Mi lesz a menekültekkel és Európával?

Pénzváltó Nikolett azt is kifejtette a Heteknek, hogy Törökország az 1951-es genfi egyezmény értelmében csak a nyugatról érkezőket tekinti menekülteknek, ugyanakkor a szíriaiakat igyekezett külön jogszabályok értelmében relatíve jó feltételekkel fogadni. A szírek többsége feketén dolgozik, de egy jelentős részük le tudott telepedni Törökországban, és relatív integrációjuk megtörtént. Éppen ezért a szakértő szerint elsősorban nem ők, hanem afgánok és mások indultak meg Európa felé. Ankara már a menekülttáborok többségét fel is számolta, ahogy a társadalom fokozatosan eljutott oda, hogy megtűrje a szíriai menekülteket.

Míg egyre több európai kormány a szíriai menekültek visszatelepülését szorgalmazza, ez a török invázió és az oroszok támogatta szíriai kormányerők összecsapásai miatt belátható időn belül nem tűnik járható útnak.

Európa sakkban tartásához tehát elsősorban a más országokból származó migránsokat tudja használni Erdogan, akiket a török jog nem ismer el menekültként. Őket könnyedén bevetheti még évekig a két kontinens ütközőzónájában zajló konfliktusokban.

A Migrációkutató Intézet elemzője szerint komoly előrelépésekre van szükség az EU migrációs politikájában és határvédelmi rendszerének kiépítésében, hogy ne legyünk a törököknek ennyire kiszolgáltatva. Ám pánikra egyelőre nincs ok. „Nem gondolnám, hogy menekültek milliói indulnának el; a többség egyelőre helyben marad” – mondta lapunknak Pénzváltó Nikolett.

Olvasson tovább: