Kereső toggle

Vírusriadó: Durvul a járvány, de pánikra nincs ok

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Akár egymillió ember is megkaphatta már a koronavírus-fertőzést, amely jó eséllyel Magyarországon is jelen van már, és meglehet, hogy nyáron sem cseng le. Pánikra azonban nincs ok – az elővigyázatosságra annál inkább.

„A boltok polcai délutánonként kiürülnek. Reggelre ugyan feltöltik őket, de az emberek láthatóan igyekeznek tartalékokat felhalmozni” – mondta a Heteknek egy Milánó közelében élő magyar hölgy annak kapcsán, hogy Észak-Olaszország Lombardia és Veneto tartományokban összesen 50 ezer embert helyeztek karantén alá a koronavírus terjedése miatt. Interjúalanyunk 30 kilométerre lakik az előbbi vesztegzártól. Mint mondta, a közintézmények ugyan bezártak, ám a boltok és a munkahelyek működnek, bár sokan otthonról dolgoznak. „Most úgy tudjuk, hogy hétvégén a bevásárlóközpontok is be fognak zárni, nyilván azért, mert akkor több ember gyűlne össze azokban. Ennek ellenére az emberek nyugodtan kezelik a helyzetet, szerintem nyugodtabban, mint Magyarországon” – jegyezte meg.

Egy másik interjúalanyunk, aki most érkezett haza Rómából, arról számolt be, hogy az olasz fővárosban nyugodt az élet, és a repülőn utazóknak is mindössze 8-10 százaléka viselt maszkot, a személyzet pedig egyáltalán nem. Hozzátette: a Róma melletti Marche tartományban megelőzésképpen március 4-éig bezártak az iskolák, óvodák, múzeumok, könyvtárak, kulturális jellegű közösségi terek és felfüggesztettek minden közösségi rendezvényt.

„Mindenki abban bízott, hogy Kínán belül lehet tartani a vírust, és bár ennek érdekében komoly erőfeszítéseket tettek, de a terjedés intenzitása láttán a kutatók már az elején azt prognosztizálták, hogy ez aligha fog sikerülni. Az elmúlt hétvégén azután el is érkeztünk a fordulóponthoz: Kínán kívül is kialakultak másodlagos terjedési láncolatok” – mondta az olaszországi fejlemények kapcsán a Heteknek Jakab Ferenc professzor, a Pécsi Tudományegyetem virológiai kutatócsoportjának vezetője. Szerinte a vírus ilyen látványos terjedésében jelentős mértékben közrejátszik, hogy vannak úgynevezett tünetmentes hordozók is, akik különösebb tünetek nélkül – maximum egy kis torokfájással vagy hőemelkedéssel – hordják ki a betegséget, ám eközben fertőznek. (Sőt, bár ezzel kapcsolatban még folynak vizsgálatok, valószínű, hogy a lappangási idő utolsó napjaiban is tovább tud adódni a kórokozó.)

Jakab Ferenc hozzátette: a kutatók abban is egyetértenek, hogy már most pandémiáról, vagyis világjárványról lehet beszélni, még ha az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ezt egyelőre nem is jelentette be. Nagy esély van arra, hogy a legtöbb országban felüti majd a fejét a vírus, de hogy mennyi ember fog megfertőződni, az sok mindentől függ, többek között a hatósági fellépéstől, a karanténintézkedések hatékonyságától, a lakosok hozzáállásától vagy akár az időjárástól.

De vajon menyivel veszélyesebb ez a járvány a szezonális influenzához képest, amelyben világszerte évente több százezren halnak meg? A professzor kiemelte: az egyik jelentős különbség, hogy a koronavírus jóval gyorsabban terjed, illetve a halálozási aránya magasabb. Ahogy több tudós is már előrevetítette, a virológus szerint sem zárható ki, hogy a Föld népességének akár 60 százaléka is megbetegszik, és mire a vakcinát kifejlesztik, az emberek nagy része már védetté válik – azáltal, hogy átesik a betegségen.

Az is veszélyesebbé teszi a koronavírust, hogy a fertőzöttek hozzávetőlegesen 15 százaléka súlyos tüneteket mutat, míg közel 5 százalékuk kritikus állapotba kerül. Ha ez az arány jellemezné a szezonális influenzát, az minden évben elviselhetetlen terhet róna az egészségügyi rendszerre – a szakemberek szerint a haláleseteken túl és a gazdasági visszaesés mellett éppen ez az egyik jelentős veszélye a mostani járványnak. 

„Nem szabad elbagatellizálni a vírus terjedését. Ez ellen rengeteg mindent tehetünk mi magunk is a kézmosástól, kézfertőtlenítéstől kezdve a kézfogással és a puszival való köszönés mellőzésén és a tömegközlekedés lehetőség szerinti kerülésén keresztül egészen addig, hogy nem a kezünkbe, hanem zsebkendőbe tüsszentünk” – javasolta Jakab Ferenc. A professzor hozzátette: a várakozások szerint a meleg idő beköszöntével ugyan csökkenhet a vírus aktivitása, ám ez egyelőre csak találgatás. Iránban például terjed a vírus, azonban a trópusi területeken és Afrikában jelenleg nem. Az utóbbi rendkívül szerencsés körülmény, hiszen a fekete kontinens egészségügyi rendszerét figyelembe véve a fertőzés ottani megjelenése katasztrófát eredményezne.  

Sokkal több a fertőzött

Lapzártánkig összesen 82 ezer megbetegedést regisztráltak világszerte (és csaknem 2800 halálesetet). A fertőzöttek száma azonban ennél jóval nagyobb lehet, Falus Ferenc volt országos tiszti főorvos szerint akár tízszeres szorzóval is lehet számolni. Mint a Heteknek nyilatkozva elmondta, ennek az oka az, hogy az enyhébb tüneteket produkáló betegek közül nem mindenki kerül az egészségügyi ellátórendszerbe, illetve – hívta fel a figyelmet ő is – vannak tünetmentes betegek is. Ez azt jelenti, hogy a fertőzöttek száma az egymilliót is megközelítheti már most, ami értelemszerűen rendkívül nehézzé teszi a terjedéssel szembeni védekezést. Falus Ferenc egyenesen úgy fogalmazott, hogy Európa már elveszítette a küzdelmet a vírus behurcolásával szemben. Szerinte a fertőzés jó eséllyel Magyarországon is jelen van már, az azonban nem világos, hogy pontosan mitől függ a terjedési sebesség. „Franciaországba például Szingapúrból hurcolták be a koronavírust, de korántsem terjed úgy, mint Olaszországban. Mindenesetre nemcsak a hatósági intézkedéseken – karantén, intézménybezárások, közösségi rendezvények elhalasztása – múlik, hogy mekkora lesz a baj, hanem az embereken is: mennyire tartják be például a higiéniás szabályokat vagy mennyire veszik komolyan, hogy betegen nem mennek dolgozni” – fogalmazott a volt tiszti főorvos. Azzal kapcsolatban viszont vannak kétségei, hogy a hazai egészségügyi rendszer elbír-e egy ilyen járványt. „Kínában azonnal kórházakat kezdtek építeni, olyan speciális kórtermekkel, ahol a légnyomás alacsonyabb, mint kívül – ez jelentősen segíti a súlyos tüneteket produkáló betegek kezelését. Magyarországon összesen két ilyen kórterem van. Nem beszélve arról, hogy nincsenek tartalékok az egészségügyben, nem lehet orvosokat, ápolónőket, kórházi ágyakat átcsoportosítani anélkül, hogy más betegcsoportok ellátása ne romoljon” – fogalmazott Falus Ferenc, aki szerint az is furcsa, hogy miközben az Olaszországból hazatérő diákokat karanténba zárják, ugyanezt az egri vízilabdacsapattal vagy a Velencéből visszatérő karneválozókkal nem teszik meg (a kormány magyarázata szerint aszerint döntenek minden esetben, hogy az adott személyek milyen közel voltak a fertőzött területekhez). 

A volt tiszti főorvos arról is beszélt, hogy vajon mi lehet az oka annak, hogy a 40 év felettiek megbetegedési aránya jóval nagyobb. „A rendelkezésre álló kutatások alapján felmerül, hogy ez a dohányzással és a levegőszennyezettséggel áll összefüggésben. Az életkor előrehaladtával ugyanis ezek legyengítik a tüdő immunrendszerét. Ráadásul több férfi dohányzik, mint nő, így ez is erre az összefüggésre utalhat, hiszen a fertőzöttek között is az előbbiek vannak többen” – magyarázta a szakember.  

Megjegyezte, a jelenlegi járványügyi helyzet nem az igazi nagy veszély, a koronavírus szerinte néhány év alatt a szezonális influenzához hasonló vírussá fog válni. „Ha azonban a madárinfluenza vírusa képessé válna emberről emberre terjedni, annak a halálozási aránya tizenötször nagyobb lenne. Mivel jóval instabilabb, mint a koronavírus, a kutatók szerint egy ilyen mutáció könnyen létrejöhet. A madárinfluenza ellen van már ugyan védőoltás, ám kérdés, hogy mennyire kellene módosítani az oltóanyagot, és erre mennyi idő állna rendelkezésre” – vetette fel végül Falus Ferenc.

Mit mond a törvény?

A katasztrófavédelmi törvény szerint veszélyhelyzetnek minősülhet többek között a tömeges megbetegedést okozó humánjárvány vagy járványveszély. Veszélyhelyzetben, a katasztrófa elhárításához szükséges mértékben és területen a kormány rendkívüli intézkedéseket vezethet be. Például országosan vagy területi szinten korlátozható vagy megtiltható a közúti, vasúti, vízi és légi járművek forgalma, továbbá egy adott területre való be- vagy onnan való kilépést is engedélyhez lehet kötni. Korlátozni lehet a lakosság utcán vagy más nyilvános helyen való tartózkodását, és elrendelhető, hogy közterületen rendezvény, nyilvános gyűlés megtartását a rendőrség a védelmi érdekek sérelme esetén megtiltsa.

Hogyan lehet védekezni?

A koronavírus ellen egyelőre nincs oltóanyag és specifikus kezelés sem, a leghatékonyabb védekezés a megelőzés. Ennek érdekében érdemes gyakran kezet mosni (alaposan, legalább 20 másodpercen keresztül, szappannal), illetve fertőtleníteni a kezünket mikrobaölő (biocid) szerekkel. Lényeges az immunrendszer tudatos karbantartása is, ehhez fontos a vitaminok fogyasztása (elsősorban D és C vitaminok), a bő folyadékbevitel és a megfelelő pihenés (legalább napi 7-9 óra alvás). Egy esetleges karantén esetén jó, ha van otthon elegendő élelmiszer, háztartási termékek, illetve gyógyszerek (az állandóan szedett gyógyszerek mellett fájdalom- és lázcsillapító, görcsoldó, gyógyszer köhögésre, probiotikum, hasfogó, hashajtó, betadin). Ezeket érdemes több hétre előre beszerezni.
Amennyiben az influenzához hasonló tünetek jelentkeznek valakin, nagyon fontos, hogy ne menjen közösségbe, és ha a tünetek a gyógyszeres kezelés ellenére sem csillapodnak 2-3 napon belül, forduljon orvoshoz.
Érdemes tudni azt is, hogy az átlagos orvosi maszk nem véd a fertőzéstől, viszont akik betegek, azoknak érdemes használniuk a környezetük védelme érdekében. 

Olvasson tovább: