Kereső toggle

Lesz-e világválság a vírus miatt?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A következő világgazdasági válság eljövetelét már évek óta hangoztatják a különböző szakértők, azt azonban kevesek gondolhatták, hogy a gazdasági mutatók romlását egy szupervírus okozhatja.

A koronavírus közvetlen csapása mellett a világnak az abból közvetett módon adódó veszteségekkel is szembe kell néznie. Ilyen például a termelés leállása, a turizmus csökkenése, de az üres szupermarketek és a kisebb mozgástérrel rendelkező cégek csődjének esélye is.

Világgazdasági válság 2020?

A World Bank egy korábbi tanulmánya szerint a globális GDP 5 százalékának – számszerűsítve 3 billió dollár – vesztesége érheti a világ gazdaságát egy súlyos világjárvány esetén. Különösen bonyolítja a helyzetet, ha a járvány legfőbb gócpontja a világ második legnagyobb gazdaságában található, ami lényegében a világ termelésének jelentős részét képezi, valamint a nemzetközi turizmusban is elöl járnak a kínaiak. A világra gyakorolt lehetséges kimenetelek modellezéséhez sokan a 2003-as SARS-járvány időszaka alatti adatokat próbálják alapul venni, azonban Kína mára jóval meghatározóbb szereplővé nőtte ki magát a világ gazdaságának térképén, mint 15 évvel ezelőtt: míg 2003-ban a globális GDP 4,3 százalékát képezte a kínai gazdaság, addig ez 2018-ban már 15,8 százalékra volt tehető.

Ezek az adatok arra engednek következtetni, hogy míg a SARS-vírus üzleti életre gyakorolt hatásából szinte alig érzékelt valamit, addig a jelenlegi krízishelyzetet biztosan meg fogja érezni a világ teljes gazdasága. Az IHS Markit vállalat szavaival élve: „A kínai gazdaság bármekkora volumenű lassulása nem apró csörgedezéseket, hanem hullámokat vet a Földre.” Konkrét számok a kínai leállások okozta kiesésről még nincsenek, korai lenne még következtetéseket levonni, spekulációk azonban már vannak: A Morgan Stanley szerint Kína első negyedévének növekedési rátája 3,5 százalékosra csökkenhet, a Reuters közgazdász szakértői ezt 4,5 százalékra becsülik a korábbi 6 százalékossal szemben. Bod Péter Ákos közgazdász lapunknak elmondta: „Ezek a becslések csak a közvetlen hatásokról szólnak, de mivel a helyzet még nem ért véget, ezért még a legvadabb elképzelések is bekövetkezhetnek. Összességében azonban az eddigi veszteség nem számottevő, az izgalom és a bizonytalanság viszont bonyolíthatja a dolgokat” – célzott ezzel például a befektetési kedvre a szakértő.

Az IMF vezérigazgatója, Kristalina Georgieva szintén ezt a narratívát osztja: múlt vasárnap a G20-találkozón elmondta, hogy az IMF szerint a hatás egyelőre viszonylag csekély és rövid távú, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a vírus további terjedése súlyos következményekkel is járhat; egyébiránt a világ gazdaságának növekedési rátájának 0,1 százalékos csökkenését konstatálta. A sokak által feltett kérdésre, miszerint várhatunk-e gazdasági válságot a koronavírus „mellékhatásaként”, Bod Péter Ákos relatíve megnyugtató választ adott: „Ha a realitást nézzük, akkor erre nagyon kevés az esély. Ugyanakkor a pánik és a világ rettegése miatt a jövő egyelőre nem belátható. Nem tudjuk, mi fog történni, ugyanis ilyen globális pánikra még nem nagyon volt példa ezelőtt, a SARS-vírus idején sem Kína gazdasági befolyása, sem a probléma exportálhatósága nem öltött ekkora méreteket.”

Európában és Amerikában is érezhetőek már a fent említett hullámok, a tech-óriásokra biztosan nehezebb időszak vár, többek között az Apple, de a Nike termelése is a vártnál lassabban áll vissza az eredeti kerékvágásba, ez pedig a részvényeikre is negatív hatással van. Európában különösen a fapados légitársaságok tapasztalják a szupervírus hatását a pénztárcájukon, a Wizz Air részvényei 12,5 a Ryanair papírjai pedig 13,8 százalékot estek vissza az elmúlt néhány napban (lapzártánkkor). A szupervírus azonban az olasz gazdaságra jelentős csapást mérhet: „Ha lehet ilyet mondani, az olasz gazdaságnak ez a lehető legrosszabbkor jött, míg a kínai növekedés csak lassult az elmúlt időszakban, addig az olaszoknál ez egy kifejezetten gyenge szakasz, az üzleti életben sok a bizonytalanság” – magyarázza a közgazdász.

Pánikvásárlás

Az, hogy például egy Magyarországon élő hétköznapi fogyasztó mennyit érezhet meg az egészből, legfőképpen azon múlik, hogy a termelés mennyi időre és a világ mely pontjain áll le. A multinacionális cégek, a hipermarketek nagy részének amúgy gazdaságos és effektív leltárkészleti rendszere azonban most vissza is üthet: „A modern gazdaság alapvetően nagyon hatékony, a pontos szállítás beépült az üzleti gondolkozásba. Ezt  JIT-modellnek (Just In Time) hívjuk, ebben az esetben nem szükséges leltárkészletekbe lekötni a tőkét. Ez azonban most meglehetősen nagy hátulütő, ha ugyanis nincs termelés, nincs termék, és ha területeket zárnak le, megáll a termékek szállítása” – mondta el Bod Péter Ákos lapunknak. Elsőre ez nem tűnhet túl nagy problémának – ha például a nem létszükséges technológiai eszközöket vagy a ruházkodást vesszük alapul –, de ha az élelmiszer- és gyógyszerellátásra gondolunk, és arra, hogy a modern hétköznapi ember honnan jut hozzá a napi betevőhöz, könnyen eluralkodhat az emberen a kiszolgáltatottság érzése és a pánikvásárlás igénye, mint ahogyan történt ez Olaszországban is. Nem tudjuk, hogy Magyarország számára mit hoz a jövő, az akár több hétre elegendő tartós élelmiszer és víz beszerzése bármikor hasznos lehet, de apokaliptikus hangulatú kapkodásra a szupermarketekben egyelőre nincs szükség. Az mindenesetre biztos, hogy a kínai szupervírus megingatta a megingathatatlannak tűnőt: megmutatta a világnak a globalizmus árnyoldalának egy szeletét.

Olvasson tovább: