Kereső toggle

Lassan erősödő ellenállás

A kis választási részvétel ellenére még stabil az iráni rezsim

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az ajatollah keményvonalas emberei taroltak az iráni parlamenti választáson. Az eredmény borítékolható volt, főleg, miután az Őrök Tanácsa nevű nagyhatalmú testület több ezer mérsékeltnek tartott indulót zárt ki a voksolásból. A perzsa állam vezetése azonban így sem dőlhet hátra.

A szavazási hajlandóság az 1979-es iszlám forradalom óta most volt a legalacsonyabb, amit nemcsak a drámai mértékben terjedő koronavírus befolyásolt, hanem a társadalmi kiábrándultság is.

Ali Hamenei iráni legfőbb vezető minden lehetséges eszközzel igyekezett bebiztosítani, hogy az általa elképzelt parlament alakuljon meg a szavazást követően. Ebben segítségére volt a hat világi és hat vallásjogászból álló Őrök Tanácsa nevű testület, amelynek feladata, hogy az indulókat jóváhagyja. A testületet egyébként az ajatollah nevezi ki, és bármilyen törvényt megvétózhat. Ahogy korábban is, az Őrök Tanácsa most sem volt tétlen: a 14 ezer jelölt több mint felét tiltotta el az indulástól. A tiltólistára többnyire a mérsékeltebbnek tartott jelöltek kerültek, de még 90 olyan induló is kihullott a rostán, akik már képviselők voltak, vagyis az előző választáson még jóváhagyta őket a testület.

Az iráni rezsim számára a részvétel sem volt mellékes – ez ugyanis legitimációt ad a vezetésnek nemzetközi porondon. A propagandagépezet ezért teljes fordulatszámon működött. A vezetők nem győzték az emberekbe sulykolni, hogy fejezzék ki ellenállásukat az amerikai szankciókkal szemben, amelyek következtében az ország gazdasági recesszióba zuhant. Hamenei napokkal a voksolás előtt azt hirdette, hogy az emberek a szavazással tesznek eleget „vallásos kötelezettségüknek”.

Egy másik ultrakonzervatív vallási vezető, Ahmad Katami a választás napján arról beszélt, hogy „a nép szavazata védi meg a kormányzatot abban az időben, amikor a térségből jó hírek érkeznek, mert Irán ellenségét, az Egyesült Államokat az ellenállás kiűzi.” Az állami média pedig olyan klippel próbálta szavazásra buzdítani a népet, amelyben a szavazatok torpedókká válnak, és eltalálják az ellenség hadihajóit, amelyek Iránt próbálják körbezárni. Természetesen Kászim Szulejmáni likvidálása is kampánytéma volt, ami Katami szerint csak növelte az Amerika-ellenességet a térségben.

Az Őrök Tanácsának előtevékenysége meg is hozta a várt eredményt: elsöprő többségbe kerültek a parlamentben Hamenei keményvonalas hívei: a 290 parlamenti helyből körülbelül 200-at tudhatnak magukénak, Teheránban az összes képviselő közülük került ki (ez 30 helyet jelent). A fővárosi lista élén az elit Forradalmi Gárda egyik volt parancsnoka, Mohamed Baker Kalibaf áll, aki rendőrfőnökként is szolgált, és Teherán polgármestere is volt. A háborús veterán már Hamenei kegyeit is élvezi, így nagy eséllyel pályázhat a parlament elnöki székére.

A rezsim azonban nem lehet elégedett a részvételi adatokkal. A hivatalos közlés szerint a részvételi arány 42,57 százalék volt, ami a legalacsonyabb az ország iszlám forradalma óta. 1979 óta a választásra jogosultaknak mindig több mint 50 százaléka szavazott, 2016-ban például 62 százalék járult az urnákhoz. A mostani voksoláson a határmenti térségekben voltak magasabb részvételi arányok, a fővárosban viszont körülbelül 25 százalék szavazott. Egyesek ráadásul azt is gyanítják, hogy a számok kozmetikázottak lehetnek, ezért is kellett napokat várni, hogy nyilvánosságra hozzák őket.

A rezsim természetesen magyarázkodott: próbálkozott azzal, hogy a részvétel nem is volt olyan alacsony, majd azzal, az alacsony részvétel a Nyugat lejárató kampányának tudható be, amely a koronavírussal igyekezett az embereket elijeszteni a szavazástól. Ugyanakkor lapunknak irániak azt mondták, nem azért nem vettek részt a szavazáson, mert félnek a vírustól, hanem mert a voksolásnak nincs jelentősége, és főleg csak idős emberek mennek el megszokásból.

A hírügynökségeknek nyilatkozó lakosok is a kiábrándultságot és az érdektelenséget erősítették meg, amelyek a gazdasági nehézségek és a korrupció miatt alakultak ki. Egy helyi divattervező szerint „a szavazás nem oldja meg a problémáikat és semmi értelme nincs, mert csak egy formalitás, amivel a rezsim azt mutatja a világnak, hogy a nép választotta, pedig nem ez a helyzet”. A legnagyobb csalódottság azoknál volt tapasztalható, akik korábban Haszan Rohani elnökre szavaztak, az elnök „nyájas” politikája ugyanis nem érte el a kívánt hatást, az ország gazdasága egyre súlyosabb helyzetben van.

Irániak azt is említették lapunknak, hogy többen úgy vélik: a kormány szándékosan titokban tartotta a koronavírus terjedését az országban, hogy az emberek részt vegyenek a voksoláson. Ahogy az egyik reformernek tartott képviselőjelölt, Mahmúd Szadegi megjegyezte: ez csak az utolsó csepp volt a pohárban. A rezsim titkolózása folyamatos volt az elmúlt időszakban, például a novemberi tüntetések véreskezű elfojtásakor, valamint az ukrán utasszállító tévedésből történt lelövésekor, amelyen többségében irániak utaztak. A vezetés most sem ismeri be, hogy az amerikai szankciók és az áradásos időszak megkezdődése mellett a koronavírus is óriási csapást jelent az ország számára. Olyannyira, hogy legfrissebb hírek szerint még az egészségügyi miniszterhelyettes is elkapta a kórt. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy az Iránnal szomszédos országok sorra zárják le a határokat. Mindezek ellenére Rohani elnök vasárnap egy osztrák delegációt fogadott, mintha minden a legnagyobb rendben lenne.

Az biztos, hogy az alacsony részvétel ellenére még mindig stabil bázisa van a rezsimnek. Meir Javendafar izraeli Irán-szakértő szerint jelenleg a vezetésnek még nincs miért komolyan aggódnia, hiszen mögöttük áll a lakosság körülbelül 20 százaléka és a biztonsági erők is. Javendafar azonban úgy véli, hosszú távon problémát okozhat, hogy egyre többen nem hisznek a reformistáknak sem, mert előttük két lehetőség áll: vagy elhagyják az országot vagy fellázadnak.

Bár a parlamentnek nincs meghatározó szerepe Irán külpolitikájának vagy nukleáris ambíciójának alakításában, amelyeket Hamenei ajatollah határoz meg, a képviselők összetételéből arra lehet következtetni, hogy a perzsa állam a jövőben nem valószínű, hogy folytatni fogja Rohani mosolydiplomáciáját. A Teheráni Egyetem egyik professzora, Fuad Izadi az al-Dzsazíra hírtelevízió újságírójának azt mondta, véleménye szerint az eredményeket annak a politikának az előjeleként lehet értelmezni, amelyet 2005 és 2013 között Mahmúd Ahmadinezsád folytatott. Elemzők szerint az is várható, hogy az új parlament nagyobb támogatásban fogja részesíteni a Forradalmi Gárdát, és annak különleges egységét, az al-Kudszt, amely Irán befolyását terjeszti a térségben.

A parlamenti választás emellett iránymutató a 2021-es elnökválasztást illetően is: ha ultrakonzervatívok kerülnek többségbe a parlamentben, akkor minden valószínűséggel a következő elnök is az ő soraikból kerül ki. Az is elképzelhető, hogy a keményvonalasok megerősítésével Hamenei utódlására is készülnek: a legfőbb vallási vezető ugyanis 80 éves és az elmúlt években sokat betegeskedett.

És hogy az iráni nép mire számíthat, arra egy lapunknak név nélkül nyilatkozó iráni hívta fel a figyelmet. Pár hete megkezdték a hírhedt teheráni Evin börtönből átszállítani a foglyokat más börtönökbe, hogy helyet készítsenek az újabb foglyoknak. Az Emberi Jogok Központja Iránban elnevezésű szervezet értesülései szerint a tavaly novemberi tüntetések során több bebörtönzöttet kénytelenek voltak elengedni, mert nem volt elég hely a börtönben.

Emellett egy volt fogoly beszámolója szerint komoly átalakítások zajlanak az Evin börtönben, amely a Forradalmi Gárda és a Hírszerzési Minisztérium felügyelete alá tartozik. Több biztonsági kamerát szerelnek fel, a kerítéseket megerősítik, a foglyokra vonatkozó szabályokat pedig szigorították. Mindez a változás azzal indult, hogy 2019 júliusában egy olyan személy lett a börtön igazgatója, aki előtte egy hírhedten embertelen körülmények között operáló börtön vezetője volt, ahol többen is belehaltak a kínzásokba. Mindezek után nem meglepő, hogy újságunknak egyik megkérdezett sem adott részletes beszámolót az Iránban uralkodó állapotokról.

Lerombolnák Eszter és Márdokeus sírját?

Eszter és Márdokeus sírjának lerombolásával fenyegetőzik egy keményvonalas csoport Iránban. A The Jerusalem Post beszámolója szerint a fenyegetés először az Iráni Diák Hírhálózaton jelent meg. A Hamadán tartományban található Bászidzs milícia a hónap elején közölte, hogy a történelmi épület falait lerombolja és helyére palesztin konzulátust épít. Így akar bosszút állni Izraelen és az Egyesült Államokon Donald Trump elnök közel-keleti béketerve miatt. A milícia az „árulás ördögi tettének” nevezte Trump javaslatát, és az mondta, „többé nem fogják sírként megtalálni a helyet Hamadán földjén”. A fenyegetés kapcsán több jogvédő csoport is felszólalt és arra emlékeztette Teheránt, hogy az iráni kormány felelőssége megvédeni a vallási helyeket.

 

 

Olvasson tovább: