Kereső toggle

Koronavírus: gyanús eredet és felemás kezelés

Félelem kérdőjelekkel

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Vuhanból útnak indult koronavírus már a kétezredik áldozattal is végzett, és az Egészségügyi Világszervezet „csak semmi pánik” retorikája még tovább fokozza a félelmet, különösen amiatt, mert a vírus eredetéről igen nyugtalanító információk terjednek.

Miközben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a kínai rezsim vállát veregeti, és dicséretben részesíti a pekingi vezetést, amiért a koronavírus elleni hatékony fellépésük révén időt nyertek a világ számára, a fertőzöttek száma immár 75 ezerre rúg. Hiába halt meg már több mint kétezer ember, a WHO valamiért példát statuált Hszi Csin-pingből, és a többi nemzetet arra szólították föl, hogy kövessék a példáját a kór elleni harcban.

Az ENSZ egészségügyi szervezetének etióp elnöke, Tedros Adhanom Ghebreyesus egy németországi tanácskozás során határozottan tagadta, hogy a kínai rezsim bürokráciáját lebénította volna a vírus, ahogy azt is, hogy Peking gondatlansága okozza a kór világméretű terjedését.

Tény, hogy Kína komoly erőfeszítéseket tesz (most már) a vírus kordában tartásáért. A kór terjedésének lassítása érdekében meghosszabbították a kínai újév okán tartott szünetet – különösen Hupej tartományban állt le az élet, de országszerte üzletek és éttermek millióit záratták be. A tömegrendezvényeket mindenhol betiltották, és keményen fellépnek azon helyi vezetők ellen, akik az óvintézkedéseket nem veszik kellően komolyan. Az óvintézkedések hosszú sorába tartozik, hogy Kína központi bankja megkezdte a bankjegyek átvizsgálását is – a pénzek 14 napra kerülnek ki a forgalomból, hogy UV és magas hőmérséklet-vizsgálatok alá vessék őket.

A leállás drasztikusan befolyásolja a gazdaságot. Éppen ezért a WHO nemcsak vállveregetéssel támogatja a rezsimet, hanem 675 milliárd dolláros azonnali gyorssegélyt kezdeményezett, amit elsősorban a vírus elleni küzdelemre adna a nemzetközösség, amennyiben az ENSZ Közgyűlése ezt jóváhagyja. Ez azonban édeskevés lesz annak a hiánynak az orvoslására, amit a gyakorlatilag megszűnt turizmus és a megroppant nemzetközi kereskedelem hagy maga után. A ragály terjedése nemcsak a kínai, hanem általában a távol-keleti turizmusra és kereskedelemre is káros hatással van. Sőt, egyre több pénzügyi szakértő beszél arról, hogy Kína világkereskedelmi kulcspozíciója révén mindez nem csak Kínát fogja negatívan érinteni, és egyre többen vetik föl a nemzetközi gazdasági válság lehetőségét, mint a vírus velejáróját.

Hiába a WHO-féle sajátos nyugtatgatás, nemzetközi szinten nem sokan nyugodtak meg, és komoly óvintézkedéseket léptetnek életbe. Genfben egy nemzetközi tudományos felfedezésekről szóló showt fújtak le, Szingapúrban kizárták a nyilvánosságot a legnagyobb kevert harcművészeti eseményről, India pedig kizárta a kínai birkózókat az Ázsiai Bajnokságból. A kínai termelés lassulása közvetlenül érinti az Apple-t is, mivel helyi beszállítója, a Foxconn nehézségei miatt nem fogják tudni teljesíteni a második fiskális negyedévre kitűzött termékkibocsátást. Ez természetesen a részvények körül is azonnal bonyodalmakat indított el; az Apple és sok más érintett cég részvényei drasztikusan zuhantak az elmúlt napokban. A BHP világméretű bányászati óriáscég is bejelentette, hogy csökkenés várható olaj, réz és acéltermelés terén.

A WHO elnöke azon aggodalmának adott hangot, hogy sok országban nincs olyan fejlett egészségügyi rendszer, amely hatékonyan detektálhatná a fertőzötteket, és ez a vírus gyors terjedését segítheti elő. Ilyen aggályokat megelőzendő Hszi Csin-ping megüzente még Donald Trumpnak is, hogy Kína köszöni szépen, meg tudja fékezni a vírust, és felszólította az amerikai vezetést, hogy ésszerű módon reagáljon a problémára. Peking ugyanis pánikkeltéssel és rémhírterjesztéssel vádolja a Fehér Házat, különösen azóta, hogy kiderült: az orvos, aki először akarta felhívni a figyelmet a vírus veszélyére, maga is a kór áldozatává vált.

Valóban nagy felhördülést okozott világszerte a 34 éves Li Wenliang halála, részben azért, mert addig a rezsim azt a látszatot keltette, hogy az áldozatok elsősorban beteges, idős emberek, másrészt azért, mert egyre több információ arra enged következtetni, hogy az orvost felülről hallgattatták el, hogy ne keltsen pánikot a kór kapcsán. A rendőrség eljárást is indított ellene még decemberben rémhírterjesztés miatt, és felszólították az orvost, hogy hagyjon fel a hamis információk terjesztésével.

A nemzetközi lapok azóta már a vírus mártírjaként emlékeznek Wenliangra, akinek halálhíre bejárta a világhálót, bár Peking rövid időn belül igyekezett eltüntetni minden információt a kínai oldalakról.

A WHO Kína felé való bókolása ezért különösen érthetetlen. Főleg annak fényében, hogy egyre több forrásból hallani baljós információkat azzal kapcsolatban, hogy talán nem is a vuhani halpiacokról indult el a ragály. Egyre több nemzetközi sajtóorgánum jelentet meg olyan anyagokat, amely szerint valójában a vuhani halpiactól csupán pár száz méterre található kormányzati laboratóriumból indult útjára a járvány.

A Dél-kínai Műszaki Egyetem kutatása arra a következtetésre jutott, hogy a Vuhani Betegségmegelőzési Központ és a Vuhani Járványügyi Központ denevéreken és más, elsősorban légzésszervi betegségeket hordozó állatokon végzett kísérletei lehetnek a felelősek a kór kialakulásáért és elterjedéséért. Botao Xiao és Lei Xiao kutatók azt állítják, hogy talán akkor kezdődhetett a baj, amikor több denevér is a kutatókra támadt, és a fertőzött állatok vére azok bőrével érintkezett.

A kutatók szerint a fertőzött állatok génállományában kísértetiesen hasonló láncolatokra bukkantak, mint

a koronavírus fertőzöttjei esetében (89-96 százalékos egyezést mutattak ki). A kutatás utalást tesz a vírust hordozni képes kis kórokozókról, atkákról és kullancsokról, amelyek tovább vihették a fertőzést a denevérek véréből. A kutatólabor közvetlen szomszédságában található kórházban mutatkoztak először a tünetek. Maguk a kutatók is még bizonyítékokat keresnek a teória alátámasztására; egyelőre valószínűség alapon közölték az információkat. 27 nemzetközileg elismert nem kínai tudós azonban kiadott egy tanulmányt, amelyben cáfolják a laboratóriumi kóreredet eshetőségét, és felszólították a kormányokat, hogy ne adjanak alapot összeesküvés-elméleteknek.

Kérdéses, hogy a teljes igazságra valaha fény derül-e, mert annyi bizonyosnak látszik, hogy a kommunista pártállam vezetése valamit nagyon elhallgat. Li Wenliang tragédiája a jelek szerint a népharag szikráit szította Kína szerte; egyre többen követelnek több transzparenciát és szólásszabadságot a kommunista országban, különösen a helyi Twitterként funkcionáló Weibo felületén. Egyre több panaszos bejegyzésre figyel fel a világsajtó; olyan kommentek születnek, minthogy „Kínában csak egyféle szabadság van: az, amit a Kommunista Párt biztosít”. Mások pedig arra szólítanak fel, hogy itt az ideje, hogy a kínai törvényhozatalra a nép közvetlen befolyással lehessen.

Statisztika

A vírus terjedése számokban (február 19-éig):
Fertőzöttek Kínában: 74 188 fő
Fertőzöttek Kínán kívül: 621 fő
Halálos áldozatok: 2006 fő (1921 fő Hupej provinciában)
Sikeresen kezeltek: 14 926 fő

40 éve megjósolták?

Dean Koontznak A Sötétség szeme című 1981-es regénye hajmeresztő módon egy Wuhan-400 vírusról ír, amelyet biológiai fegyverként fejlesztenek ki az emberiség kipusztítására. Némiképp árnyalja a helyzet furcsaságát, hogy az eredeti műben orosz vírusról van szó Gorkij-400 néven, ám a Szovjetunió bukása után inkább Kínából akartak mumust csinálni.

Olvasson tovább: