Kereső toggle

Korán-propaganda a Harvardon

Nem kér a Bibliából az elit jogoktatás

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Harvard jogi könyvtárában új kiállítás nyílt, amely az egyetem szerint a történelem legerőteljesebb gondolatait tartalmazza az igazságosságról. Ebben még nem is lenne semmi különös, az viszont már sokkal inkább meghökkentő, hogy a három legprominensebb felirat egyike egy hosszú Korán-idézet lett.

A Harvard Jogi Kara (HLS –Harvard Law School) a legkorábban alapított jogi fakultás, mely egyben a világ legnagyobb egyetemi jogi könyvtárát is magáénak tudhatja. A számos későbbi politikus, bíró és állami tisztviselő mellett az Egyesült Államok elnöke, Rutherford B. Hayes és Barack Obama is ezen a karon végezte tanulmányait (a Harvardon még további hat elnök szerzett diplomát).

Az intézmény az amerikai jogoktatás kialakításában is fontos szerepet kapott, hiszen a HLS dékánja, Christopher Columbus Langdell dolgozta ki az eseti módszer gyakorlatát, mely a mai amerikai joggyakorlat egyik alapja. Az intézmény egyébként az egyetemi karok ranglistáján is rendszeresen az első helyeken szerepel.

Egy kiállítás idézetei

Az újonnan megnyitott Words of Justice (Igazságosság Szavai) kiállítás az alkotók szerint „az igazságosság erejét és elnyomhatatlanságát” hivatott demonstrálni. A könyvtár épületében felvonultatott idézeteket az egyetem tanárai és a hallgatók közösen választották ki, remélve hogy „az ott kifejtett gondolatok a jövőben is inspirálni fogják azokat, akik az igazságos törvényekért küzdenek”. A kiállítás hírét Martha Minow, az egyetem dékánja tette közzé, akivel kapcsolatban egyébként Obama is elmondta, hogy tanáraként megváltoztatta az életét.

A könyvtár bejáratában három felirat fogadja az érkezőket. Az egyik Szent Ágoston mondata, miszerint „Az igazságtalan törvény valójában nem is törvény”, valamint az 1215-ös Magna Cartából is kiemeltek egy sort. Ezen túl pedig a legszembetűnőbb, hogy a feliratok között a Korán negyedik szúrájának 135-ödik versszaka is szerepel: „Ó, kik hisznek! Legyetek megtartói az Igazságnak, megvallói Allahnak még akkor is, ha ez ellenetek lenne, vagy szüleitek, hozzátartozóitok (ellen), legyen az gazdag vagy szegény. Allah az ő Oltalmazójuk. Ne kövessétek a vágyakat, amikor Igazságot tesztek, hogy azok elfordítsanak, vagy szembeállítsanak (az igazsággal). Mert bizony, Allah értesült arról, amit tesztek.”

A kiállításon számos más filozófus és államférfi szavai is olvashatóak. Hszün-ce, Benjamin Franklin, Immanuel Kant, Nelson Mandela és Mahátma Gandhi – csak néhány a sok név közül, akik a tárlat részét képezik. Azonban a készítők kifelejtették (vagy inkább tudatosan mellőzték) a nyugati civilizáció és jogrendszer legfőbb megalapozóját, a Bibliát.

A kiállításon ugyanis hiába keresné bárki Mózes, Dávid király vagy éppen Jézus gondolatait az igazságosságról. A Harvard a kereszténység, illetve a zsidóság felé tett tiszteletkörként beérte egy-egy Szent Ágoston-, Aquinói Szent Tamás- és Hillél-idézettel.

Ennek a szerkesztésnek különösen a Korán középpontba állítása miatt van rossz szájíze. Hiszen ezzel nemcsak azt üzeni a világ egyik első számú oktatási intézménye, hogy a jog szempontjából az iszlámot előbbre valónak tartja a zsidóság vagy a kereszténység gyakorlatánál, hanem azt is (amire az arab hírportálok örömujjongás közepette hívták fel a figyelmet), hogy tulajdonképpen elismerte: a világtörténelemben a Korán a legfontosabb szent könyv, amely az igazságossággal foglalkozik.

Ez már csak azért is botrányos, mert a Koránból kiemelt részlet az an-Nisza (Asszonyok) című szúrában hangzik el. Egy leendő jogalkotó számára pedig finoman szólva sem igazán követendő példa az iszlám nőkkel szembeni bánásmódja, ahogy a saría törvények sem.

Az egyetemek és az iszlám

Az Obama-éra kedvező éveket jelentett Amerika több mint három milliós muzulmán közössége számára. Trump 2016-os megválasztása azonban gyökeresen megváltoztatott mindent. Ez pedig többek között azt is eredményezte, hogy a nagy amerikai egyetemek egyre tudatosabban kezdtek gesztusokat tenni az iszlám és különösen az ilyen hátterű diákok felé, akik a hallgatók valamivel több mint egy százalékát teszik ki.

Az elnök egyik első intézkedése – bizonyos muzulmán országokkal szemben bevezetett beutazási tilalom – is nagy felháborodást váltott ki több oktatási intézmény vezetőségében. A George Mason Egyetem rektora, Ángel Cabrera például mindössze néhány nappal az intézkedés bevezetése után egy levelet írt, amelyben mély aggodalmát fejezte ki, és a tilalom felülvizsgálatára szólított fel. Felháborodásához az is hozzájárult, hogy az egyetem egyik diákja nem tudott visszatérni hazájából, Líbiából, holott egy hét után ő és a többi amerikai intézményben tanuló érintett diák is bebocsátást nyert az USA-ba.

A George Mason Egyetem egyébként más módon is próbál muzulmán hallgatói kedvében járni. Igyekeznek megteremteni a vallásgyakorlásukhoz megfelelő környezetet, ezért egy úgynevezett meditációs szobát is kialakítottak, valamint a rituális lábmosást is lehetővé tették számukra.

Megtagadott örökség

Azért is szomorú, hogy az Igazságosság Szavai kiállítás a Bibliát mellőzve a Koránt helyezte középpontba, mivel a Harvard alapítói 1638-ban ezzel éppen ellentétes célt tűztek ki az intézménynek, élükön a névadóval, John Harvarddal, aki egyébként anglikán lelkész és teológus volt.

Az újonnan megalapított egyetem küldetéseként határozták meg, hogy az általuk felhalmozott tudást megőrizzék, és a későbbi korokban élő egyházi szolgálók számára is elérhetővé tegyék. A Harvard jelenlegi vezetői ezzel a kiállítással ismét nyilvánvalóvá tették, hogy nem kívánják folytatni ezt a nemes örökséget.

Olvasson tovább: