Kereső toggle

Kegyetlen sáskafelhő pusztít Afrikában

70 év óta a legnagyobb éhínség fenyeget

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Kelet-Afrikát sújtó sáskavészben a legnagyobb rajok nagyváros méretűek, és egyenként több százmillió egyedből állnak. De ez csak a kezdet: júniusra ugyanis az ENSZ jelentése szerint 500-szorosára nőhet a sáskák száma a térségben.

Az elmúlt 70 évben nem pusztított olyan sáskavész Afrika keleti részén, mint most. Az ujjnyi hosszúságú rovarok Szomáliából és Etiópiából érkeztek Kenyába, ahol egyszerre 10-15 óriási méretű sáskaraj pusztít. A széltében-hosszában 40-60 kilométer méretű rovarfelhők naponta mintegy 150 kilométert képesek megtenni. Nyomukban pusztulás és éhínség jár: egy nagy raj néhány óra alatt képes egy teljes ültetvényt felemészteni. Szó szerint, ugyanis a nyomukban egy szál zöld levél vagy hajtás sem marad. Ezzel megsemmisítik számtalan család élelmiszerkészletét és termését.

A sáskavész a városokat sem kíméli: Etiópia fővárosában, Addisz-Abebában a panellakások ajtajait lepték el, kopogásszerű hangot hallatva. A városokba tévedt sáskák azonban csak a vidéket pusztító rajok maradékai, az igazi invázió a mezőgazdasági területeket sújtja. „Idén a szokottnál is kedvezőbbek az időjárási feltételek a sáskák szaporodásához” – állítja az ENSZ Élelmezésügyi- és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) szakértője, Rick Overson. A gond tavaly ősszel kezdődött, amikor októbertől decemberig szokatlanul sok eső hullott. Az elmúlt 40 év legcsapadékosabb tele a szokásos vízmennyiség 120-400 százalékát hozta Kelet-Afrikában.

A nemzetközi szervezet arra figyelmeztet, hogy az igazi katasztrófa még csak ezután várható, mert a térségben márciustól májusig nagy szezonális esőzések várhatók. Ez az időszak pedig a sáskák fő szaporodási periódusa, így a jelenlegi több milliárd egyedből álló populáció az 500-szorosára (!) növekedhet.

„A sáskák rendkívül sikeresen tudnak alkalmazkodni az extrém esős időszakokhoz, és ekkor a szaporodásuk ugrásszerűen felgyorsul” – magyarázza a FAO szakértője. Ráadásul a rovarok petéi a száraz talajban éveket át tudnak vészelni, és amikor esőt kapnak, napok alatt előtörnek. Így szinte a sivatag pora válik sáskává az ott élők rettenetére.

A sáskarajokkal szemben az egyetlen hatékony védekezés a levegőből történő irtásuk. Erre az ENSZ 76 millió dolláros gyorssegélyt kért, de eddig csak 20 millió dollárt kapott, ami a hatalmas fertőzött terület miatt aligha lesz elegendő. A kétségbeesett farmerek és családtagjaik ezért hajnaltól késő estig pokrócokkal, kavicsokkal teli edényekkel, motorkerékpár dudákkal, dobokkal és más házi eszközökkel próbálják elhajtani a földjükről a sáskákat, ám azok néhány száz méterrel arrább újra kezdik a növényzet felemésztését. „Amikor felébredünk, az első dolgunk, hogy imádkozunk és az Úrhoz kiáltunk, zárja be a sáskák száját, nehogy éhen haljunk” – mondja az egyik dél-kenyai falu vezetője.

Mindez drámai hír a térségben élők számára, akik eddig is sokat küzdöttek a különböző növényi kártevőkkel és a szárazsággal. Az ENSZ műholdfelvételei szerint a fertőzött térség napról napra növekszik, jelenleg már tíz országot sújt a sáskainvázió (lásd a mellékelt térképünket). „Gyorsan fogy az idő a cselekvésre” – figyelmeztet a világszervezet katasztrófavédelmi főtitkár-helyettese, Mark Lowcock, aki szerint a kontinens nagy részét néhány hónap múlva súlyos éhínség fenyegeti, ha nem sikerül megfékezni a sáskavészt. A hatékony küzdelmet azonban nehezíti a térség politikai törékenysége. A jemeni polgárháború és más helyi konfliktusok miatt nagy területeken eleve lehetetlen a repülőgépről történő rovarirtás.

„A politika, az időjárás és a biológia együtt hozott létre olyan körülményeket a sáskák szaporodásához, amelyeket nem, vagy csak alig tudunk uralni” – állítja a jénai Max Planck Intézet vegyi-ökonómiai professzora, Bill Hansson, aki szerint minden új sáskanemzedék exponenciális növekedést produkál. „Egy négyzetkilométeren 40 millió sáska telepszik le, amelyek egy nap alatt annyi táplálékot fogyasztanak, mint 35 ezer ember. És a legnagyobb rajok ennél sokkal népesebbek” – figyelmeztet a német professzor.

Olvasson tovább: