Kereső toggle

Folytatódnak a szíriai keresztények megpróbáltatásai

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Kritikus helyzetben vannak az Észak-Szíriában zajló fegyveres konfliktus elől menekülő keresztények, akiknek száma ötvenezerre tehető. az agresszív külpolitikát folytató török elnök még a határt is lezárta a menekülő tömegek előtt.

Szíriában az ezekben a percekben is véres harcokat folytató katonai egységek által közrefogott idlibi hadszíntér az összecsapások epicentruma. A kormánycsapatok a hétfői napon körülbelül 30 települést szereztek vissza Aleppó tartományban orosz harci gépek támogatásával.

Február 15-én, szombaton telefonbeszélgetést folytatott egymással Donald Trump amerikai elnök és török kollégája, Recep Tayyip Erdogan. Trump Erdoganon keresztül üzent Putyinnak a szíriai helyzet kapcsán, hogy aggasztónak találja az egyre súlyosbodó konfliktust. Washington már másnap felszólította Moszkvát, hogy álljon le Szíria kormányerőinek támogatásával, amelyek különféle atrocitásokat követnek és követtek el emberek tömegei ellen. Hétfőn Moszkvában tárgyalt egymással a török és az orosz fél a csaknem egy évtizede tartó szíriai országégés rendezéséről, amelynek sikertelensége esetén Törökország kilátásba helyezett további katonai hadműveleteket az észak-szíriai Idlibben.

A szír kormányerők két hónappal ezelőtt kezdték meg azt a jelenleg is folyamatban lévő offenzívát, amellyel a szíriai fővárost, Damaszkuszt és egy másik kulcsfontosságú várost, Aleppót összekötő utat kívánják ellenőrzésük alá vonni. Ez a katonai akció Idlib tartományban zajlik, ahol a felkelők utolsó védelmi vonala húzódik. A nemzetközi és emberi jogi jogsértések gyanúja mind többször bizonyosodik be, ahogy az áldozatok száma is egyre nő.

Migrációs csodafegyver

Aleppó a maga 1,8 millió lakosával Szíria második legnagyobb városa a főváros után. A róla elnevezett tartomány, amelynek központja maga Aleppó, Szíria legnépesebb területe. Így nagyon is érthető, hogy ennek a térségnek a háborús helyzete jelentős és akár Európában is érzékelhető hatással van a migrációs hullámok intenzitására, illetve összetételére.

A fegyveres konfliktusok miatt jelenleg is több mint 3,5 millió szíriai menekült tartózkodik Törökországban. Jelentős hányaduk Isztambul területén és vonzáskörzetében éli mindennapjait. Elképzelhető, hogy a fokozódó összecsapások nyomán ez a szám ezekben a hónapokban tovább nő majd. Legutóbbi beszámolók szerint az idlibi harcok miatt félmilliónál is több embernek kellett útra kelnie, hogy a háborús térség emberéleteket követelő vonzáskörzetéből elmeneküljön.

Erre reagálva a török kormány határozottan kijelentette, hogy a jelenleginél több menekültet nem áll módjában befogadni az országba, így határait zárva tartja előttük. Emiatt várható, hogy ismét égető problémaként fog jelentkezni a migráció aktuális hullámának kezelése mind Törökország, mind pedig az Európai Unió részéről.

Keresztény tízezrek sorstalansága

A háborúval járó borzalmak a Szíriában élő keresztényeket is legalább annyira – ha nem sokkal inkább – sújtják, mint a térségben élő nem keresztény menekült tömegeket. Azzal, hogy Washington még tavaly kivonta csapatai egy részét Szíriából, a térségben élő – többek között – keresztény kisebbségek helyzetét fokozottan kiszolgáltatottá tette.

A török államfő 2019 novemberében kifejtette, hogy megérti a kisebbségek – köztük a keresztények – helyzetét, és magát a kisebbségek védelmezőjeként állította be. Ehhez képest Ankara kurdellenes hadműveletei éppen keresztény kisebbségek elleni erőszakot generáltak. Ezen katonai műveletek az etnikai tisztogatásnak egy enyhébb formájaként sajnálatos módon az ott élő keresztény közösségeket is elérték és fenyegetik mind a mai napig. Mióta a török államfő megindította a területet érintő offenzívát, 150 civilt gyilkoltak meg, köztük keresztényeket, valamint hozzávetőlegesen 300 000 embernek kellett elhagynia lakhelyét.

Az érintett keresztények számát tekintve elmondható, hogy a kurdok fennhatósága alatt álló északkelet-szíriai térségben élő 750 000 fős népességből 40 000 és 100 000 közöttire becsülik a keresztények számát. Ennek viszont „csak” egy részét érintette az októberi török offenzíva, noha potenciálisan a többieket is veszélyezteti az esetleges jövőbeni katonai akciók sora. Az Open Doors keresztény emberi jogi szervezet adatai szerint az érintett keresztények száma 40 és 50 ezer közöttire tehető. Ehhez pedig érdemes hozzátenni azt is, hogy összességében a szíriai polgárháború eddigi 9 éve alatt megközelítőleg 700 000 keresztény kényszerült elmenekülni Szíriából.

Erdogan „tisztogat”

A Szíria és Irak területén húzódó kurd zónák kiemelt szereppel bírnak a régióban, mert ezek a területek – annak ellenére, hogy sajnálatos módon időről időre itt is előfordulnak keresztényüldözések – a túlélést jelentik azon hívő tömegek számára, akik idáig képesek eljutni a háború sújtotta vidékekről. A legtöbb iraki keresztény éppen az Irak területén található kurd zónában él.

A 2019. decemberi Open Doors-adatok szerint 75 000-re tehető azoknak a száma, akik – részben keresztények, részben kurdok – otthonukat elhagyták, de továbbra is Szíriában tartózkodnak, 17 ezren pedig elmenekültek Szíriából az iraki kurd területekre.

Törökország Észak-Szíriában folytatott offenzívája csak tovább súlyosbította a térségben már hosszú évek óta dúló polgárháborús helyzetet, még nagyobb bizonytalanságot és kiszolgáltatottságot hozva az ott élők számára. Méghozzá éppen abban a térségben, ahol az örmény népirtást túlélő emberek leszármazottai próbálják élni és túlélni mindennapjaikat és gyakorolni hitüket. Kiemelendő, hogy a keresztény civilek tömegei sokszor többszörös menekültként települnek át egyik zónából a másikba, ahogy a háborús övezet és az üldözések földrjazi kiterjedése, illetve iránya módosul. Számukra nincsen nyugalom.

Ankara ősszel megindult offenzívája tehát keresztény és kurd – nem ritkán generációk óta ott élő – családok ezreit kényszeríti otthonaik elhagyására Északkelet-Szíriában. Erdogan, a posztmodern török szultánimitátor –nem okozva csalódást a politikai iszlám szélsőséges és az emberi jogokat semmibe vevő nézetrendszerének – tervei között szerepel, hogy az offenzíva nyomán a kurd és keresztény tömegek elvándorlása, illetve megtámadása következtében kiürülő területeket szíriai arab és egyéb szövetséges tömegekkel és menekültekkel népesítse újra.

Fegyveres hordák mészárlásai török támogatással

Míg a Kurd Népvédelmi Egységek (YPG) szövetséget kötött a több helyi arab milíciát magában foglaló Szíriai Demokratikus Erőkkel (SDF), és korábban véres harcokat folytattak az Iszlám Állam ellen, jelen állás szerint a török egységekkel szemben küzdenek. Mindez azért is érdekes, mert Ankara támogatását élvezi egy olyan szélsőséges milícia (Rend és Közbiztonság), amely ténylegesen csupán a nevében különbözik az Iszlám Államtól, és keresztény, illetve kurd tömegeket üldöz és igyekszik lemészárolni, sajnálatos módon nem mindig sikertelenül.

Vagyis a Szíriai Demokratikus Erők által folytatott harcokból kitűnik, hogy a Törökország által támogatott Rend és Közbiztonság nevű milícia ugyanolyan radikális iszlamista ideológiai alapon álló fegyveres szervezet, mint az Iszlám Állam, amely nemcsak a régióban, de potenciálisan az egész világon veszélyezteti az emberi jogokat, az egyes államok rendjét, és kitermeli magából a terrorcselekményeket végrehajtó elkövetőket.

Az üldözés új hulláma

Az Északkelet-Szíriában fekvő Kamisli városának keresztény közössége megjelentette saját közleményét a régióban uralkodó erőszakról. Ebben többek között az áll, hogy a török erők olyan fegyveres szélsőségeseket és radikális csoportokat támogatnak – ahogy az már szóba került –, amelyek a civil lakosság, illetve emberiesség elleni bűncselekményeket követnek el.

Még novemberben meggyilkoltak egy Deir ez-Zór felé tartó örmény katolikus papot és vele utazó édesapját egy országúti rajtaütés során. Az erőszakos akcióban a két halálos áldozat mellett egy diakónus is megsérült. Ezzel egy időben pedig hét halálos áldozata és legalább hetven sebesültje volt egy észak-szíriai káld katolikus templomnál autóba rejtett pokolgéppel végrehajtott robbantásnak. A kegyetlen mészárlások mögött az Iszlám Állam utóegységei állnak.

Októberben és novemberben számos videó látott napvilágot, amelyeken az látható, ahogy a Törökország által támogatott iszlamista csoportok atrocitásokat követnek el a civil lakossággal szemben. Keresztény családoknak kellett elmenekülniük Tell Abiad és Rasz al-Ajn városából, amikor Ankara támogatását élvező fegyveres csoportok jelentek meg „Allah akbar”-t kiabálva, így félemlítve meg az ott élőket. A helyiekkel kapcsolatban álló, nevük elhallgatását kérő Open Doors-forrásaink szerint több templomot is meggyaláztak a térségben. A beszámolók alapján az észak-szíriai terrorhullámból a törökországi kurd PKK is kivette a részét, így olykor a szintén kisebbségi létbe szorított és Erdogan ellen küzdő kurdok felelősek olyan merényletekért, amelyeknek keresztény áldozatai is vannak.

A kereszténységet érintő további, korántsem egyedül álló eset, hogy eljárást indítottak a török hatóságok egy szír pap ellen terrorizmus vádjával még januárban. Azzal gyanúsították, hogy étellel és vízzel látta el a Kurd Munkáspárt fegyveres szárnyának tagjait. A papot később szabadon engedték.

Egy idős keresztény házaspárt, Houmouz Dirilt és feleségét, Şimonit tanúk szeme láttára raboltak el törökországi otthonukból szintén januárban. Tartózkodási helyük azóta is ismeretlen. Gyermekük – a káld katolikus egyház papja – észlelte a házaspár eltűnését, és értesítette a hatóságokat. Az idős pár egyébként évekkel korábban költözött vissza a városba (Meer), ahol ők voltak az utolsó keresztények. A visszaköltözésük óta eltelt évek során a török hatóságok számtalan alkalommal kifejezték a kérésüket – vagy inkább fenyegetésüket –, hogy hagyják el a térséget, de a keresztény házaspár mindannyiszor visszautasította annak teljesítését. A két keresztény sorsáról azóta sem lehet tudni semmit.

Forrásunk felhívta a figyelmet, hogy legutóbb február 17-én, hétfőn egy legalább 70 holttestet rejtő tömegsírt találtak nem messze Damaszkusztól. Azt, hogy a tetemek esetlegesen egy (akár részben) keresztények elleni mészárlás emlékeit őrzik-e vagy sem, egyelőre nem tudni, de kétségtelen, hogy számos civil áldozat maradványaira bukkantak.

Szankciók Ankara ellen

Decemberben az Egyesült Államok szenátusa – részben Törökország Moszkvától való fegyverbeszerzései miatt – Ankara elleni szankciócsomagot fogadott el. Eszerint Washington szankciókkal sújtja a gáztovábbításra szolgáló távvezeték, a TurkStream építési projektjében érintett vállalatokat, továbbá feloldja az Ankarával konfliktusban álló Ciprusi Köztársasággal szembeni fegyverembargót is.

Korábban egyébként Washington leállította az F-35-ös lopakodó vadászgépek szállítását Törökországba, miután Ankara Oroszországtól légvédelmi rakétákat szerzett be.

Hasonlóképpen az EU is szankciókat fogadott el Ankarával szemben még novemberben, válaszul arra, hogy a Földközi-tengeren szerinte jogellenesen végzett próbafúrásokat.

Közreműködött: Timéa Fréchet

Egy népirtás megítélése

Szíria elismerte az első világháború idején zajló örmény népirtást mint genocídiumot. Ez a döntés tovább ronthatja a Szíria és Törökország közötti amúgy is konfliktusos viszonyt. Az örmény népirtás során megközelítőleg 1,5 millió örményt telepített ki, illetve mészárolt le módszeresen az Oszmán Birodalom.
Ankara erőteljesen bírálta a döntést, és február 13-án, csütörtökön közleményében emelt szót a szíriai parlament határozata ellen. A határozatban foglaltak „egy olyan rezsim képmutatása, amely saját népét évek óta válogatás nélkül mészárolja, emberek milliót teszi otthontalanná” – fogalmazott Ankara az MTI beszámolója szerint.

Olvasson tovább: