Kereső toggle

Sokkolt ellenség

A Közel-Kelet Kászim Szulejmáni likvidálása után

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Donald Trump háborúba viszi Amerikát, hogy megússza az impeachmentet – hangzik az egyre hangosabb demokrata narratíva Kászim Szulejmáni meggyilkolása után. Ezzel két probléma is van: Trumpot nem fenyegeti érdemben az elmozdítás veszélye, illetve az elnöknek a jelek szerint esze ágában sincs háborút kezdeményezni Irán ellen.

Az ugyanakkor tény, hogy Washington és Teherán között 1979 óta a legkomolyabb a feszültség. Mint ismert, az iráni Forradalmi Gárda Jeruzsálem- (al-Kudsz-) Brigádját vezető tábornokkal amerikai légicsapás végzett január 3-án hajnalban. Az akciót, mint arról a The Wall Street Journal beszámolt, az amerikai elnök december 27-én rendelte el, miután az Irán-barát iraki síita milicisták az észak-iraki Kirkuk közelében támadást intéztek az amerikaiak légi bázisa ellen. Erre a támadásra az amerikaiak az iraki síita milíciák elleni csapásokkal válaszoltak, amit a bagdadi amerikai nagykövetség – végül áldozatokat nem követelő, de az amerikai közvéleményben az 1979-es teheráni követség-ostrom és túszdráma emlékét felidéző – megrohamozása követett.

Annak ellenére, hogy az amerikai demokraták és az európai kormányok Trumpot szokás szerint kiszámíthatatlansággal vádolták, a Szulejmáni elleni csapást pedig végiggondolatlan pánikreakciónak, rosszabb esetben háborús provokációnak minősítették, érdemes végiggondolni, hogy vajon tényleg inkoherensek voltak-e az elmúlt évek amerikai lépései Iránnal szemben.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: