Kereső toggle

Káosz és bizonytalanság

Iráni véleményformálók nyilatkoztak a Heteknek

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Legendás hős vagy véreskezű gyilkos – eltérően látják az irániak Szulejmáni tábornok személyét, ám névvel egyikük sem kívánt nyilatkozni. Félnek a támadás miatt egyre inkább megerősödő rezsim haragjától. Exkluzív beszámolók.

Beszédes, hogy a legtöbb lapunk által megszólítani kívánt iráni forrás vagy nagyon szűkszavúan, vagy egyáltalán nem kívánt nyilatkozni, mivel tartanak attól, hogy még a névtelenségük megőrzése esetén is az iráni titkosszolgálat utolérné őket. Szerencsére akadt olyan, aki ennek ellenére is elmondta a véleményét a jelenlegi közel-keleti helyzetről. Egyikük már évtizedek óta Németországban él, miután édesapját – aki tengernagy volt – az iráni forradalom után agyonlőtték a nyílt utcán. Rendszeresen tartja perzsa rokonaival a kapcsolatot, akiken keresztül bizton állítja, hogy még Iránban is sokan véreskezű gyilkosként tekintenek Szulejmánira, miután sokakat megöletett a közelmúltban utcára vonuló tüntetők közül, még diákokat is. A korábbi demonstrációkhoz képest is rendkívül feszült volt a helyzet az országban annak ellenére, hogy a pártállami rendszer és a gazdasági helyzet miatti kiszolgáltatottság (csak a kormányzati szektorokban való elhelyezkedés biztosít garantált megélhetést) révén a legtöbben maximum a négy fal között mertek megfogalmazni kritikát. Két másik németországi iráni menekült pedig azt is kifejtette, hogy az iráni ismerőseik többsége személyes sérelemként élte meg ennek ellenére, hogy az Egyesült Államok „egy egyszerű terrormerénylettel” megölte az ország egyik teljhatalmú vezetőjét. Egy Kanadában élő forrásunk pedig arról beszélt, hogy az országra most leginkább a káosz és a kilátástalanság jellemző, senki sem tudja igazán, hogy mi fog történni egy ekkora volumenű esemény után.

„Legendás hősnek tartom Szulejmáni tábornokot”

Egy másik sikeres vallásos iráni üzletember egészen máshogy látja Szulejmáni megítélését a társadalomban. Lapunk kérdésére úgy fogalmazott, az irániak alapvetően szeretik a legendákat és mítoszokat, és a tábornok az országban ilyen mitikus tiszteletnek örvendett. Ennek alapja főként az volt, hogy Szulejmáni kiemelt szerepet játszott az Iszlám Állam elleni harcban, és sokak szerint az ő stratégiája vitte sikerre a terrorszervezet megtörését. „Iránt szolgálta és védte meg attól a valós veszélytől, hogy az ISIS iráni területekre is betörjön, ott pusztítson, elrabolja lányainkat… Magam is legendás hősnek tartom Szulejmáni tábornokot” – fogalmazott a vidéken dolgozó vállalkozó. Az ő meglátása szerint az iráni társadalom döntő többsége ezen az állásponton van, értetlenül állnak az amerikai akció előtt. Hozzátette, szerinte Szulejmáni egymagában egyáltalán nem jelentett akkora veszélyt a világ legerősebb politikai, gazdasági és katonai hatalmára, hogy drónnal kelljen likvidálni. „Halála óta az emberek egymás között mesélik a különféle történeteket a bátor hőstetteiről, hogyan nyomult be partizáncsapataival az Iszlám Állam belsejébe, és hogyan aratott győzelmet felettünk” – mesélte forrásunk, aki szerint az emberek politikai állásponttól függetlenül tisztelték katonai kvalitásai és kiemelkedő stratégiai képességei miatt. Azt azonban valószínűtlennek tartja, hogy háború robbanna ki, mert az „egyik félnek sem érdeke”, „nem akarják háborúba sodorni az egész térséget”.

Egy teheráni újságíró a Heteknek azt magyarázta, hogy az amerikai titkosszolgálatoknak nemcsak a Bush- és Trump-éra alatt, de még Obama idején is volt terve Szulejmáni likvidálására. Az Iszlám Állam elleni közös harc és a háború kitörésének kockázata azonban ezt hátráltatta. „Az már most látható, hogy Irán növelni fogja a hadseregét, fokozza fegyverkezését és külföldi katonai jelenlétét, valamint titkosszolgálati tevékenységét. Ami miatt pedig még többen aggódnak: a társadalom belső ellenőrzése is sokkal szigorúbb lesz” – magyarázta.

„Felerősödtek a nemzeti érzelmek”

Ennél árnyaltabb állásponton van egy általunk megkérdezett teheráni egyetemi tanár, aki elismert író. A történészként is dolgozó, széleskörű rálátással bíró forrásunk szerint ugyan van egy társadalmi megosztottság, de az nem a kormányellenes és kormánypárti törésvonal mentén alakult ki, hiszen rengeteg olyan rendszerkritikus személy van, akiben a külső támadás hatására felerősödtek az általános nacionalista érzelmek, és bosszút követelnek a nemzeti hősük halála miatt. „A nemzeti érzésük felülírta a kormány iránti ellenszenvüket” – magyarázta. Bár a Forradalmi Gárda tevékenységét társadalmi szinten sokan ellenezték, Szulejmánit főként az Iszlám Állam elleni hadműveletei miatt a legtöbben tisztelik és hősként tartják számon. A gyászhangulatot ellenzők tábora is jelentős ugyanakkor, akik nem győzik hangsúlyozni, hogy Szulejmáninak kiemelt szerepe volt saját honfitársai lemészárlásában is. Ez a kettősség az Instagramon is tapasztalható volt, az egyetemi tanár becslései szerint milliószám voltak a pénteki napon követés-visszavonások és letiltások is a platformon a mártírposztereket közzétevő ismerősök miatt. „A nacionalista érzelmek intenzívebbek lettek, Szulejmáni halála valójában a jelenlegi kormányt stabilizálja egy rövid időre. Ez egy-két hónapra lesz elég, aztán a gazdasági problémák ismét társadalmi elégedetlenséget váltanak majd ki”– vélekedett. Az író úgy sejti, Irán inkább a következő években, mintsem a közeljövőben fogja végrehajtani hosszú távú válaszlépéseit. Személyes véleménye szerint Trump és Pompeo Szulejmáni likvidálásával kapcsolatos indoklása és feltételezése érthető és hihető volt, ahogyan az erről szóló döntés is Amerika szemszögéből „helyes volt”.

Olvasson tovább: